Szerzők: Karl Mátyás Gracián és Mórász Ferenc, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzői 

Hajnan szigete Kína legdélebbi tartománya, így egyfajta kapu a délkelet-ázsiai térség felé. Kína 2020-ban fogadta el a sziget egészére vonatkozó szabadkereskedelmi kikötő tervét, amely az ország eddigi legambiciózusabb gazdasági nyitási projektje. A kezdeményezés Kína azon törekvését tükrözi, hogy mélyebben integrálódjon a világgazdaságba és tovább erősítse regionális pozícióját.  

A hajnani szabadkereskedelmi kikötő ambiciózus terve négy fő pillérre épül: a kereskedelem, a beruházások, a termelési tényezők szabad áramlására, valamint a kedvezményes adózásra. A projekt keretében a sziget egésze különálló vámövezetté válik, jelentős vámcsökkentésekkel és egyszerűsített vámkezeléssel, miközben a szárazföldi Kínával folytatott kereskedelem szigorúan ellenőrzött marad. A konstrukció jelentősen egyszerűsíti a külkereskedelmet, a liberalizált beruházási környezet pedig csökkenti az engedélyezési akadályokat, és korábban zárt ágazatokat is megnyit a külföldi tőke előtt. 

A termelési tényezők szabad áramlása érdekében a kínai kormány stratégiai támogatást nyújt a kulcsfontosságú iparágak számára (high-tech szolgáltatások, turizmus, digitális gazdaság). Ez magában foglalja a pénzügyi liberalizációt, a könnyített devizahasználatot, az új típusú szabadkereskedelmi számlák bevezetését, a liberálisabb bevándorlási politikát és a könnyített vízumfeltételeket a külföldi szakemberek számára. A logisztikai és közlekedési szabályozás enyhítése új növekedési lehetőségeket teremt, az adatgazdaság ösztönzése pedig további külföldi befektetéseket vonzhat. 

Ez év júniusában a tartomány 14 új adókedvezményt hirdetett meg: az exportorientált vállalkozások teljes mentességet kapnak a már eleve 15 százalékos társasági adó (CIT) alól, miközben bizonyos kulcsszakemberek részleges személyi jövedelemadó-(IIT-)kedvezményben részesülnek, ami tovább erősíti a sziget vonzerejét a külföldi vállalkozások szemében. A szabadkereskedelmi kikötő tervének célkitűzése szerint a sziget idén már teljesen önálló vámunióként működik, 0 százalékos importtarifákkal, kedvezményes adókkal és teljesen liberalizált piacokkal. 2035-re pedig a tervek szerint Hajnan globálisan befolyásos gazdasági központtá, egyfajta „szuperhubbá” válik. 

Emellett a Tiszta Energia Sziget 2030 program keretében Hajnan az első kínai tartomány lesz, ahol megszűnik a hagyományos benzin- és dízeljárművek értékesítése. Ez a radikális lépés azt vetíti előre, hogy a közúti közlekedésben az elektromos és a hidrogénüzemű járművek kerülnek többségbe. Ezzel párhuzamosan a villamosenergia-termelést is zöldítik: jelentős nap- és szélenergiaparkokat telepítenek a területen, amelyek egy tavalyi dán-kínai tanulmány szerint 2030-ra a sziget áramtermelésének 44 százalékát fedezhetik, teljesen kiszorítva a szenet. 

Kína számára Hajnan a következő évtized egyik kulcslaboratóriuma: egy zárt szigeten próbálhat ki radikális pénzügyi, migrációs, kereskedelmi és technológiai reformokat, amelyek hosszabb távon országos szinten is alkalmazhatók lehetnek. A tartomány szinte teljes egészében 5G-vel lefedett, így a kikötőkben távolról vezérelt daruk dolgoznak, a turisták pedig VR-túrákon nézhetik meg előre a látnivalókat. Az itt működő raktárakból kevesebb mint egy nap alatt vámolják le az online rendelt árut, mert a blokklánc-alapú nyomon­követés felgyorsítja az ellenőrzést. A modern szabályok miatt 2020 óta közel tízezer, külföldi tőkével alapított vállalat telepedett meg Hajnanon, a befektetők 77 százaléka közvetlenül a szabadkereskedelmi kikötő meghirdetése után érkezett, közülük sok a high-tech egészségügyben vagy az e-kereskedelemben talált új lehetőséget. 

A Kínai Nemzeti Bank e-jüanja (e-CNY) itt a legelterjedtebb: több millió helyi és turista használ okostelefonos vagy akár internet nélkül működő kártyás pénztárcát. A duty-free boltok kedvezménykuponjai is e-jüanban járnak, a kikötői díjakat pedig a cégek digitálisan, pár perc alatt fizetik be. A rendszer átlátható (minden utalás visszakereshető), mégis működik offline módban is, ami jól jön, ha épp gyenge a hálózat. Az e-jüan és a sziget modern digitális infrastruktúrája együtt teszi lehetővé, hogy Hajnan ne csak üdülőhely legyen, hanem a magas hozzáadott értékű pénzügyi és adatalapú szolgáltatások központja is. 

Ábra: Szabadkereskedelmi zónák Kínában 

A terv jelenlegi fázisa 

A hajnani szabadkereskedelmi kikötő projektje 2024–25-re az előzetesen tervezett mérföldkövek jelentős részét elérte, és közel áll az idénre kitűzött célok teljesítéséhez. Áprilisra már mind a 31, az üzemeltetéshez szükséges ellenőrzőpont-létesítmény elkészült, szilárd alapot teremtve az áruk, az emberek és más kulcsfontosságú tényezők hatékony áramlásához. A sziget infrastruktúrájának a fejlesztése gyors ütemben zajlik: Jangpu kikötő jelentős bővítésen esik át, amely a Hajnan szabadkereskedelmi kikötő független vámügyi működését hivatott támogatni. Ezenfelül Hajnan híres vámmentes vásárlási hálózata is figyelemre méltó növekedést mutat. 2023-ban a tartomány offshore duty free eladásai az előző évhez képest 25,4 százalékkal emelkedtek. 

A befektetési környezet liberalizációja folyamatban van, számos korábban zárt iparág megnyílt a nemzetközi tőke előtt, köztük a telekommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások. A bevezetett pénzügyi reformok is hatásosak: az új devizaszámlákat széles körűen használják, jelentős könnyítést hozva a nemzetközi vállalkozások pénzügyi műveleteiben. 

A munkaerőpiaci liberalizáció eredményeképpen a külföldi szakemberek száma emelkedett, ennek következtében már érzékelhető a szakértelem jelentős bővülése a kulcsfontosságú szektorokban, például a digitális technológiában és a high-tech iparágakban. 

Kína saját Szingapúrja 

Hajnan szigetének fejlesztése nem csupán gazdaságpolitikai törekvés, hanem Kína átfogó geopolitikai és stratégiai víziójának szerves része. Peking célja, hogy 2035-re Hajnan a világ legnagyobb szabadkereskedelmi kikötőjévé váljon, megelőzve a jelenlegi regionális csúcstartót, Szingapúrt. A cél nem titkoltan az, hogy Kína saját Szingapúr-modell megvalósítása, vagy legalábbis annak kínai adaptációja, amely a nyílt kereskedelemre, a vám- és adókedvezményekre, valamint a vállalkozóbarát, bürokráciamentes környezetre épül. 

A hajózási és logisztikai versenyen túl a geopolitikai tényezők is meghatározók. Hajnan a Dél-kínai-tenger bejáratánál fekszik, így stratégiai támaszpontként szolgál Kína tengeri ambícióinak érvényesítésében. A szigeten működő Sanya város irányítja a vitatott Paracel- és Spratly-szigetek adminisztratív ügyeit, ezzel három fontos cél is megvalósul: segít legitimálni Kína területi és tengeri igényeit, körvonalazza Peking érdekszféráját a térségben és aktívan részt vesz az ország nemzetbiztonsági törekvéseinek érvényesítésében.   

A kínai Tengeri Selyemút kezdeményezésben Szingapúr és Hajnan egyaránt előretolt helyőrségek. Szingapúr hagyományos kereskedelmi csomópont, míg Hajnan új lehetőségeket kínál a kínai partvonal mentén, összekötve a kínai gazdaságot az ASEAN-országokkal. Különösen figyelemre méltó, hogy 2020-ban az ASEAN a legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált Kínának, megelőzve az EU-t. Hajnan fejlesztése ezért nemcsak alternatív útvonalat kínál, hanem a kínai–ASEAN-kereskedelem új kapujaként is működhet. Vámkedvezményei és egyszerűbb eljárásai ösztönzőleg hathatnak az ASEAN-országok cégeire, hogy regionális központokat hozzanak létre a szigeten, vagy innen irányítsák kínai exportjukat. 

A Hajnan és Szingapúr közötti eltérések ugyanakkor markánsak. Míg utóbbi gazdasága magasan diverzifikált és olyan tudásintenzív ágazatok dominálnak, mint az elektronika, a gyógyszeripar, a pénzügyi szolgáltatások, addig Hajnan hagyományosan agrárjellegű (mezőgazdaság, halászat), illetve a nyersanyagkitermelés, valamint a feltörekvő, de még fejletlen turizmus jellemzi, ellenben lig iparosodott, kevés autógyártással és könnyűiparral. Szingapúr tehát egy több évtized alatt kiépült globális pénzügyi központ és logisztikai csomópont, míg Hajnan szinte a nulláról próbálja felépíteni saját modelljét. 

A kínai vezetés is tudatában van annak, hogy ami Szingapúrban működött, nem biztos, hogy Hajnanon is működik. Ennek megfelelően Hajnan inkább saját erősségeire – például a trópusi mezőgazdaságára, tiszta környezetére és a turizmusra – épít, és olyan funkciókat vállalna át, amelyek más kínai régiókat kevésbé érintenek. A cél nem feltétlenül az, hogy azonnal leváltsa Szingapúrt, hanem hogy hosszú távon versenytárssá és stratégiai kiegészítővé váljon, különösen a vámmentes kereskedelem, az áruátrakás és a regionális logisztikai szerepkörök terén. 

E szándék jól illeszkedik Kína úgynevezett „kettős keringés” stratégiájába is, amely egyszerre ösztönzi a belső fogyasztást (pl. turizmus fejlesztésével Hajnanon) és erősíti a külső gazdasági kapcsolatokat egy geopolitikailag egyre bizonytalanabb világban. A sziget nyitottsága egyfajta biztosítékként is szolgálhat, ha a nyugati országokkal, vagy akár a hongkongi helyzettel kapcsolatban kereskedelmi nehézségek merülnének fel. Ilyen esetekben Hajnan alternatív kaput nyithat Kína számára a nemzetközi piacok felé, demonstrálva Peking elkötelezettségét a globalizáció mellett még az USA-val zajló decoupling közepette is. 

Ennek ellenére Szingapúr előnyeit – mint a stabil jogi háttér, a magasan képzett munkaerő és a globális városi miliő – rövid távon nehéz utolérni. Egyes elemzők szerint Hajnan akkor válhat igazán vonzóvá a külföldi befektetők számára, ha Peking hosszú távon garantálja, hogy a szigeten valóban eltérő szabályok (például a tőkemozgás szabadsága) érvényesülnek. Kérdéses azonban, hogy Hajnan valóban képes lesz-e kilépni a kínai rendszer keretei közül, vagy csak látszólagos liberalizációról van szó. 

Gazdasági lehetőségek a magyar vállalatok számára 

A Kínába irányuló magyar export az elmúlt tíz évben évente átlagosan 2,16 milliárd dollár volt, 2023-ban 1,93, tavaly pedig 2,06 milliárd dollárt tett ki. A termékszerkezet ugyanakkor beszűkült: a kivitel 70 százalékát autó- és gépipari reexport teszi ki, a fennmaradó részt pedig élelmiszer-, ital-, gyógyszer- és elektronikai termékek adják. Az elmúlt tíz évben a kontinentális Kínában alkalmazott fix, 13–32 százalékos vámtételek és a hosszadalmas vámkezelés miatt a magyar kkv-k ma elsősorban vasúton (Hszian–Budapest „Silk Road” expressz) és légi úton (BUD Cargo City–Shanghai/Hszian/Hongkong) működnek. Az idén nulltarifás „customs closure” üzemmódra váltó Hainan szabadkereskedelmi kikötője (FTP) a bor-, a prémium élelmiszer-, az ital-, a gyógyszer-, a luxus- és a gyorsan forgó FMCG-exportőröknek (Fast-Moving Consumer Goods) kínál azonnali költség- és időnyereséget, miközben az autó- és elektronikai beszállítók csak akkor profitálhatnak, ha a szigeten elérik a 30 százalék helyi hozzáadottértéket vagy reexportot terveznek Dél-kelet-Ázsiába.  

Amennyiben Hajnan különleges vámterületté válik, a nemzetközi logisztika új csomópontjává léphet elő. A vámmentes raktározás komoly lehetőséget jelent: külföldi (így magyar) exportőrök bérelhetnek raktárakat a szigeten, ahol az áruikat adó- és vámmentesen tárolhatják, átcsomagolhatják, átcímkézhetik. Így a magyar termékek közelebb lehetnek az ázsiai felvevőpiachoz anélkül, hogy belépnének a kínai szárazföldi vámzónába.  

A szabadkereskedelmi kikötő jelentős előnyöket kínál a viszonylag szűk magyar exportkör számára is (mint például a szőlő- és gyümölcsborok, prémium hús- és élelmiszeripari termékek, energiaitalok, gyógyszerlicencek és elektronikai alkatrészek), amely eddig magas vámokkal, importkvótákkal és hosszadalmas vámkezeléssel szembesült.  

A kínai középosztály bővülése és a prémiumtermékek iránti kereslet növekedése kedvező belépési lehetőséget teremt a magyar cégek számára. A hajnani szabadkereskedelmi zóna keretében működő vámmentes üzletek és logisztikai központok révén pedig a magyar cégek új értékesítési csatornákat hozhatnak létre, csökkentve a belépési költségeket, javítva a piaci versenyképességet és növelve a profitmarzsot. A sikeres piacra lépéshez azonban kulcsfontosságú a helyi fogyasztók igényeit figyelembe vevő marketing- és márkastratégia kialakítása, a helyi szabályozási és jogi környezet alapos megértése, valamint az ehhez kapcsolódó megfelelési követelmények biztosítása. 

A technológiai innovációt alkalmazó magyar vállalkozások, például az elektronikai és gyógyszeripari szektorban működő cégek számára különösen előnyös lehet a Hajnan által kínált innovációbarát környezet, amely további együttműködési lehetőségeket nyithat kínai high-tech cégekkel és kutatóközpontokkal. Az előrelátó logisztikai tervezés, a stabil helyi partnerségek kialakítása és a brandépítés hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar vállalkozások fenntartható jelenlétet építsenek ki a gyorsan fejlődő kínai piacon. 

Kapcsolódó:

Fotó: Pexels