Az ország gyors ütemben telepít napenergia-rendszereket, gyárt elektromos járműveket és beruház az energiaiparba. 

Kína mára meghatározó szereplővé vált a következő generációs energiatechnológiák terén. Több száz milliárd dollárt fordít arra, hogy integrálja a szél- és napenergiát a villamosenergia-hálózatba, tömegesen gyártson elektromos járműveket, valamint fejlessze az energiatárolási, nukleáris és egyéb kapacitásait. Ezek mind gyökeresen átalakították az ország gazdaságát, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Kína a globális politika és gazdaság egyik kulcsszereplőjévé váljon. 

Eközben az Egyesült Államokban egy új adó- és kiadási törvény több száz milliárd dollárral csökkentette a tiszta energiatechnológiákra szánt hiteleket, támogatásokat és kölcsönöket. Ez éles fordulato a korábbi politikához képest, és komoly következményekkel járhat egy olyan időszakban, amikor úgy tűnik, hogy mindenki Kínát követi az energiapolitikában. 

Amíg tehát próbáljuk megérteni, mi várható a klímatechnológiák terén az Egyesült Államokban és másutt, nézzük meg három diagram segítségével, hogy Kína milyen domináns szerepet játszik a tiszta energia területén. 

Nap- és szélenergia 

Kína abszolút vezető szerepet tölt be a szél- és a napenergia telepítésében: az ország az elmúlt év végére közel 900 gigawatt napenergia-kapacitást helyezett üzembe, és a gyors ütemű építkezés idén is folytatódik. További 198 GW-ot telepítettek január és május között, ebből 93-at csak májusban. 

Összehasonlításképpen: ezen év első öt hónapjában telepített kapacitás több mint kétszerese a kaliforniai hálózat teljes kapacitásának. 

Casey Crownhart, az MIT Technology Review szakértője szerint eközben a washingtoni politika irányváltása várhatóan fékezni fogja az új nap- és szélenergia-kapacitások bővülését. Az adókedvezmények és egyéb támogatások megszüntetése miatt az évtized végére tervezett fejlesztések jelentős része késhet, sőt akár teljesen el is maradhat. 

Ez azért jelentős, mert az Egyesült Államokban a közelmúltban üzembe helyezett új villamosenergia-termelő kapacitásból a megújuló energiaforrások teszik ki a túlnyomó többséget. A napenergia és az akkumulátoros tárolás önmagában várhatóan több mint 80 százalékát teszi ki a 2025-ben hozzáadott kapacitásnak. Tehát a szélenergia és a napenergia lassulása alapvetően az új villamosenergia-kapacitás bővítésének lassulását jelenti, mindezt egy olyan időszakban, amikor a kereslet minden bizonnyal növekedni fog. 

Elektromos járművek 

Kína elektromosjármű-piaca is virágzik – az ország éppen egy szimbolikus mérföldkő felé tart, amikor az országban eladott új járművek több mint fele elektromos lesz.

Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség 

Ezeket a járműveket ráadásul nem csak Kínában értékesítik: az ország globálisan exportálja őket, vásárlói között olyan már meglévő piacok is szerepelnek, mint Európa, valamint olyan új és növekvők, mint India és Brazília. Az elmúlt évtől kezdve a világ útjain közlekedő elektromos és plug-in hibrid járművek több mint 70 százalékát Kínában gyártották. A néhány vezető hagyományos autógyártó cég már felismerte ezt: Jim Farley, a Ford vezérigazgatója a múlt hónapban az Aspen Ideas Fesztiválon néhány meglepő megjegyzést tett arra vonatkozóan, hogy Kína mennyivel előrébb jár a járműtechnológia, sőt az árak terén is:  

„Globális versenyben állunk Kínával, és ez nem csak az elektromos járművekre vonatkozik. Ha elveszítjük, a Fordnak nincs jövője.” 

Crownhart szerint a jövőre nézve Kína továbbra is hatalmas összegeket fektet majd a megújuló energiaforrásokba, annak tárolásába, az energiahálózatokba és az energiahatékonysági technológiákba. Érdemes megjegyezni, hogy mindezek mellett atomenergiára is többet költ, mint a világ többi része.

Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség 

Az ázsiai nagyhatalom az elmúlt tíz évben megháromszorozta a megújuló energiaforrásokba irányuló beruházásait. 

Ez azonban még nincs lejátszva: az Egyesült Államok az elmúlt évben – bár rövid időre, de – megelőzte Kínát az akkumulátor-beruházások terén, amint azt Cat Clifford, a Cipher News vezető tudományos és gazdasági tudósítója jelentette a hónap elején. Az új törvényből eredő változások azonban nagyon gyorsan megfordíthatják ezt a folyamatot, amivel gyakorlatilag Kína fejére helyezik az akkumulátorgyártás és az innováció koronáját. 

Crownhart hozzátette: a számok nem hazudnak: sok szempontból Kína a világ vezető energiatermelő országa. A kérdés az, hogy ez a közeljövőben megváltozik-e.