Káosz vagy rendteremtés az új kriptoszabályozás?

Káosz vagy rendteremtés az új kriptoszabályozás?

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója arról beszélgettek, miként változtatja meg a hazai kriptopiac működését az idén júliusban elfogadott új uniós szabályozás, és milyen hatással van ez a szolgáltatók mellett immár a felhasználókra is.

Az Európai Unió kriptopiacra vonatkozó, MiCA (Markets in Crypto-Assets) nevű rendelete hosszú előkészítés után végül 2025. július 1-jén életbe lépett. A szabályozás lényege, hogy egységes keretet adjon az európai kriptoeszközpiac működésének, és minden kriptoszolgáltatót kötelezzen a működéséhez szükséges licenc megszerzésére.

A magyar törvényhozás azonban egy sajátos elemmel egészítette ki az uniós szabályozást: létrehozta a validátor kategóriát, egyfajta másodlagos kontrollmechanizmust, amely új szintre emelné a tranzakciók átláthatóságát és a fogyasztóvédelmet. A törvény elfogadása nagy port kavart a magyar közéletben, de főként a kriptotársadalomban.

Két felügyeleti szerv, két külön szerepkör

A magyar szabályozásban a kriptoszolgáltatókat továbbra is az MNB felügyeli, míg a validátorok működését az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) ellenőrzi. A validátor egy olyan speciális szereplő, aki a már MNB által szabályozott szolgáltatók mögött második szűrőként működik, és konkrét tranzakciókat is ellenőrizhet, akár az eszköz eredetét is visszakövetve.

Ez a modell újdonság Magyarországon, és ha jól működik, példaként szolgálhat más országok számára is. Az SZTFH jelenleg dolgozik a pontos részletek kidolgozásán, így a validátorszerepkör gyakorlati megvalósítása még formálódik.

A végfelhasználók is célkeresztben?

A legnagyobb változás talán mégsem a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat érinti. Az új magyar jogszabály kimondja, hogy az ügyfelek is felelősségre vonhatók, ha tudatosan olyan szolgáltatótól vásárolnak, akinek nincs megfelelő engedélye.

Ez elsőre ijesztően hangozhat, de a műsorban Suppan Márton is hangsúlyozta: a szándékosság és a rosszhiszeműség kulcsfontosságú tényezők. Aki jóhiszeműen kereskedik, például egy korábban ismert és megbízható platformon vásárol, annak nem kell börtönbüntetéstől tartania. A cél nem a tömeges kriminalizálás, hanem az illegális szereplők kiszűrése és a pénzmosás visszaszorítása.

Az adásban továbbá szó esik a Revolut kriptoszolgáltatásainak leállásáról és licenszmulasztásáról, valamint arról, mi várhat most a végfelhasználókra.

A teljes adás az alábbi Spotify-linken visszahallgatható.

Címlapfotó: Fintech Világa

Posztok hasonló témában

Hét ábrája

Partnereink

Kérdezz bátran!
Chat