A kínai kormány korlátozta az elektromos járművek (EV) gyártásához kapcsolódó nyolc kulcstechnológia exportlehetőségét július 15-én. A transzferkorlátozás a kereskedelemre, a beruházásokra és a gazdasági-technológiai együttműködésekre vonatkozik, ezekhez a felsorolt technológiák és anyagok esetében a továbbiakban a kormányzat engedélye szükséges.  

Kína megerősíti domináns pozícióit 

A korlátozott technológiák körébe mostantól beletartozik a katódanyaggyártás (LiFePO₄, LMFP, foszfátalapú anyagok), a lítiumfinomítás (karbonátok, hidroxidok, sós vízből való kinyerés), a lítiumötvözetek és a lítiumoldatok előállítása, valamint a galliumkinyerési technológia. 

A katódanyagok a lítium-vas-foszfát (LFP)-akkumulátorok gyártásában alapvetők. Az LFP-akkumulátorok jelenleg a globális EV-akkumulátorkapacitások 40 százalékát teszik ki. Előnyük, hogy olcsóbbak és biztonságosabbak, mint a korábbi technológiákkal készült társaik, ezért az engedélyezésük több nyugati autógyártónál is napirenden van.  

Kína dominálja az LFP-akkumulátorok piacának 94, illetve a globális lítiumfeldolgozás 70 százalékát. Emiatt még a Kínán kívül gyártott LFP-akkumulátorok esetében is fontos szerepet játszanak a kínai beszállítók.  

A kínai kereskedelmi minisztérium indoklása szerint a döntés célja, hogy a technológiatranszfer és a gyártás

igazodjon Kína technológiai fejlődésének új helyzetéhez, javítsa a technológiakereskedelem kezelését, megőrizze a nemzetgazdaság biztonságát és fejlesztési érdekeit, valamint elősegítse a nemzetközi gazdasági és technológiai együttműködést”. 

Növekedhet a kínai stratégiai előny 

Korábban már hét ritkaföldfém és a belőlük készült mágnesek is felkerültek az engedélyköteles exporttermékek listájára, ami jelentős fennakadást idézett elő egyes fejlett technológiákat alkalmazó gyártók számára. Ehhez hasonlóan a mostani korlátozások is okozhatnak problémákat az érintett technológiákhoz kötődő ellátási láncokban. 

A kínai akkumulátorokat számos autógyártó használja, tekintve hogy a globális akkumulátorpiac 67 százalékát a kínai gyártók látják el.  

A mostani döntés így az EV-k és a hozzájuk kapcsolódó technológiákban növelheti Kína stratégiai előnyét. 

Peking döntése megnehezíti a kínai EV-gyártók külföldi működését. A CATL Németországban és Magyarországon is rendelkezik gyárakkal, illetve tervben van egy, a Stellantisszal közös spanyol beruházás is. Kérdés, hogy ezek az üzemek mekkora kapacitással és milyen termékek gyártásával működhetnek tovább. Igaz, ezek az akkumulátorsejtek és-modulok gyártására fókuszálnak, így a korlátozások rövid távú hatása enyhébb lehet. A CATL a Tesla fő akkumulátorbeszállítója, így többek között a németországi Tesla-gyár ellátása is kérdéses lehet. A BYD esetében, amely Kínán kívül csak összeszereli az akkumulátorcsomagokat, de nem gyárt külföldön cellákat, az ellenőrzések egyelőre nem befolyásolják a tevékenységet. 

Az LFP-technológia beépítésére törekvő európai autógyártók (például a Volkswagen, a Stellantis vagy a Mercedes-Benz) a kínai technológiák és alkatrészek nélkül képtelenek lesznek olcsóbb modelleket gyártani, ráadásul egy új beszállítói lánc felépítése jelentős költségnövekedéssel járhat már a gyártásban is, nem beszélve a belépő szintű modellek fogyasztói áráról. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime