A G20 (Group of Twenty) a világ tizenkilenc vezető gazdaságát, valamint az Európai Uniót és 2023 óta az Afrikai Uniót tömörítő, 1999-ben alapított kormányközi fórum, amely a globális gazdasági és pénzügyi együttműködés első számú színtere, s évente vezetői és pénzügyminiszteri szinten ülésezik. Tagjai a világgazdaság mintegy 85 százalékát és a nemzetközi kereskedelem több mint háromnegyedét képviselik, így a csúcstalálkozókon a pénzügyi stabilitástól a klímaváltozásig terjedő rendszerszintű kihívások mind terítéken vannak.

Idén a pénzügyminiszterek és a jegybankelnökök július 17–18-án üléseztek a tengerparti kongresszusi központban, Enoch Godongwana dél-afrikai tárcavezető és Lesetja Kganyago jegybankelnök közös elnöklése mellett.

Azonban az Egyesült Államok képviseletében – Scott Bessent miniszter távolléte miatt – Michael Kaplan helyettes államtitkár jelent meg, amit sok megfigyelő a Trump-kormány protekcionista irányvonalának újabb jelzéseként értelmezett.

A megbeszélések elsődleges célja a „viharos időkben” is működő globális együttműködés elmélyítése volt, különös tekintettel a geopolitikai konfliktusok és a monetáris szigorítás gazdasági mellékhatásaira.

A zárónyilatkozat a központi banki függetlenséget „nélkülözhetetlennek” nevezte az árstabilitás megőrzése érdekében, miután az Egyesült Államokban ismét felmerült Jerome Powell Fed-elnök menesztésének lehetősége. Ugyanakkor a dokumentum szándékosan kerülte a legmegosztóbb témákat: sem Ukrajnát, sem a Közel-Keletet nem említette név szerint, s a klímaváltozás is csupán „extrém időjárási eseményekként” jelent meg. Elemzők szerint már önmagában a konszenzusos kommüniké (zárónyilatkozat) elfogadása is eredménynek számít, hiszen tavaly a gázárplafonról szóló viták miatt például dokumentum nélkül zárult az előző Marokkóban rendezett marrákesi ülés.

A G20 reformjavaslatai

A találkozó leginkább 3 területre fókuszált. A központi banki függetlenség status quójának a megőrzésére, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) reformjának az előmozdítására és az úgynevezett Közös Keretrendszer (Common Framework) adósságkezelési mechanizmus kiterjesztésére.

A Bundesbank elnöke, Joachim Nagel a találkozón azt mondta: „A függetlenség a jegybankok DNS-e”, s ha ezt politikai nyomás alá helyezik, az hitelességi válságot idézhet elő, ami a kockázati prémiumok azonnali emelkedéséhez vezet. A zárónyilatkozat szerint a központi bankok autonómiája kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez, amivel elsősorban azoknak a kormányoknak (például Washingtonnak és Ankarának) üzentek, amelyek nyíltan nyomást gyakoroltak saját jegybankjukra.

A dél-afrikai elnökség reformot sürgetett azért is, hogy a vitarendezési mechanizmus jövőre ismét teljes kapacitással működhessen. Ez azért játszhat kulcsszerepet a tárgyalásokon, mert e nélkül a világkereskedelmet sújtó vám- és szubvenciós konfliktusok tovább mélyülhetnek. Az új javaslatok egyik sarokpontja, hogy a fejlődő országok differenciált bánásmódját átláthatóbb kritériumokhoz kötnék, valamint a digitális kereskedelem és az ipari támogatások szabályozását is a mai időkhöz igazítanák.

A G20 a magas kamatkörnyezetben egyre sebezhetőbb fejlődő országok adósságválságát a Common Framework kiterjesztésével kezelné. Az adósságkezelési mechanizmust a G20-országok és a Párizsi Klub még 2020 novemberében hozta létre, hogy a Covid-válság után tartósan eladósodott, jellemzően alacsony jövedelmű államoknak kínáljon koordinált, állami és magánhitelezőket egyaránt bevonó adósság-újratárgyalást az IMF-programok keretében és a külső adósság fenntartható pályára állítása érdekében.

A G20 javaslata szerint a mechanizmust a közepes jövedelmű országokra is kiterjesztenék, szigorúbb határidőket szabva a hitelezői bizottságoknak. Továbbá kiemelték a hitelátláthatóság javítását is, hogy Zambia, Ghána és Etiópia – amely országoknak a transzparencia hiánya miatt évekig kellett várniuk az adósságkezelési mechanizmusra, miután fizetésképtelenséget jelentettek – hosszadalmas esetei ne ismétlődjenek meg.

A globális minimumadó helyzete

Az OECD/G20-adóreform még 2021-ben indult el, és két pillérre épül, amelyek bevezetése még mindig stagnál. Az első pillér a legnagyobb – a legalább 20 milliárd euró éves árbevételű és 10 százalék profitrátát meghaladó – multinacionális cégek úgynevezett „reziduális nyereségének” (márkahozadékból és szellemi tulajdonból származó többletprofitjának) a 25 százalékát osztaná át azokba a piacországokba, ahol a fogyasztók valóban vannak.

A második pillér pedig bevezetné a globális minimum társaságiadót, amely szerint a 750 millió euró feletti árbevételű multinacionális vállalatok minden egyes működési országban legalább 15 százalékos tényleges adót fizetnének, ezzel fékezve az adóminimalizálásért folytatott versenyt, de csökkentve a profitátsorolást és évente legalább 150-190 milliárd dollárnyi többletbevételt hozva világszerte az országoknak. A tervezet egységes adókörnyezetet teremtene, hogy a nagy cégek ne tudjanak adóparadicsomokhoz menekülni, és a fejlődő államok is nagyobb részt kapjanak a náluk képződő nyereségből.

A durbani zárónyilatkozat a minimumadóról viszont csupán annyit rögzített, hogy „kiegyensúlyozott és gyakorlatias megoldást” kell találni a szabályok véglegesítésére, de határidőket nem említett. Ami nem is annyira meglepő azok után, hogy a G7 országai a júniusi washingtoni ülésükön – amerikai nyomásra – átmeneti mentességet adtak az USA-ban működő multinacionális vállalatoknak a második pillér alól. Az amerikai ellenállás előzménye, hogy Trump még január 20-i elnöki memorandumában „az amerikai adópolitika feletti külföldi joghatóságot” emlegetve nyilvánította semmissé a 2021-es amerikai vállalásokat a pénzügyminiszter támogatásával.

Elemzők szerint a dél-afrikai elnökség novemberi johannesburgi csúcstalálkozója lehet az utolsó esély arra, hogy részletes menetrend szülessen, mielőtt 2026-ban az Egyesült Államok átveszi a soros G20-elnökséget – márpedig Washington jelenlegi álláspontja inkább a halasztás, mintsem a gyors ratifikáció, így várhatóan a Trump-elnökség lejárta utánra fog tolódni a globális minimum társaságiadó-kulcs bevezetése.

Kapcsolódó:

Fotó: Pixabay