Ausztrália saját grafitfeldolgozó kapacitás kiépítésével törheti meg Kína dominanciáját. A Leliyn-lelőhely és a queenslandi beruházások új lehetőségeket nyitnak Európa számára is a nyersanyagfüggőség csökkentésére.
Ausztrália ugyan gazdag grafitkészletekkel büszkélkedhet, de a feldolgozási kapacitása szinte teljesen hiányzik, így a nyersanyagot Kínába exportálja, ahol világszinten zajlik a grafit finomítása: Peking a világ akkumulátorminőségű grafitjának több mint a 90 százalékát finomítja. Mindez stratégiai kiszolgáltatottságot jelent, különösen a grafit globális jelentősége miatt, amely kulcsfontosságú a tiszta energiához, a védelmi rendszerekhez és az akkumulátorokhoz.
A Leliyn közelében felfedezett, feltételezhetően 194,6 millió tonna grafittal rejtő lelőhely Ausztrália legnagyobbja – kiváló infrastruktúrával és magas tisztaságú nyersanyaggal –, így lehetőséget kínál a hazai feldolgozóipar kiépítésére.
Az Északi terület ideális helyszín lenne egy ilyen üzem számára, amely erősítené az ország ellátásilánc-függetlenségét, növelné a gazdasági értéket és stratégiai partnerré tenné Ausztráliát Japán, Dél-Korea, az Európai Unió és az Egyesült Államok szemében. Nem véletlenül cél az integrált feldolgozóipar kiépítése – nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági okokból is. Ebbe a stratégiába illeszkedik, hogy júliusban Queensland állam gyorsított engedélyezést kapott egy 1,2 milliárd dollár értékű beruházásra, amelynek keretében grafitbányát és feldolgozóüzemet létesítenek.
Európa jelenleg a Kínában finomított grafittól függ, amely kulcsfontosságú az akkumulátorgyártáshoz, így az elektromobilitási és energiatárolási célokhoz. Az Európai Unió 2023-ban a teljes feldolgozott grafit 73 százalékát importálta Kínából, ezt Brazília és az Egyesült Államok követte 5,2, illetve 4,1 százalékkal.
Ha Ausztrália önálló grafitfeldolgozó kapacitást épít ki, Európa egy új, megbízható és demokratikus partner révén juthat kritikus nyersanyaghoz, csökkentve a gazdaságbiztonsági kockázatokat. Mivel az európai ipar csak akkor lehet fenntartható és versenyképes, ha hozzáfér a kritikus alapanyagokhoz, így az ausztrál finomított grafit stabil forrásként segítheti a kontinens akkumulátoranód-ellátását, ezáltal az elektromos járművek és energiatároló rendszerek európai gyártását.
Az ausztrál fejlesztések elősegíthetik, hogy Európa ne csak a technológiai fejlesztésekben, hanem az alapanyag-ellátásban is diverzifikálja a kapcsolatait.
Az EU és Ausztrália közötti szabadkereskedelmi tárgyalások keretében tehát sikeres megállapodások születhetnek a finomított grafitra vonatkozóan, akár előnyös exportlehetőségekkel is.
Az egyeztetések folyamatosak, és igaz, még nem került sor aláírásra, a felek idén tavasszal megállapodtak, hogy az Európai Unió 4,8 milliárd eurót fektet be ausztrál hidrogénprojektekbe, közösen állapítja meg a szén-dioxid-leválasztási technológiai szabványokat, 2030-ig fenntartható lítiumellátási láncot építenek ki, valamint döntés született egy vámcsökkentési keretről is: az EU azonnal eltörli az ausztrál kritikus ásványokra kivetett illetékeket, míg Ausztrália öt év alatt fokozatosan 5 százalékra csökkenti az uniós elektromos járművekre kivetett tarifákat.
Mindezeknek köszönhetően az európai vállalatok – különösen az akkumulátor-, az autóipari és az anyagtechnológiai ágazatokban – részt vehetnek ausztrál fejlesztési projektekben vagy közvetlen befektetéseket hajthatnak végre, ezzel biztosítva a nyersanyag-hozzáférést és a saját ellátási láncuk stabilitását.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
