Miközben az EU elutasítja az orosz műtrágyákat, az Egyesült Államok csendben növeli a vásárlásait. Brüsszel, menekülve az Oroszországtól való függőségből, Washington karmai közé kerül, és nemcsak az LNG esetében, hanem immár a műtrágyáknál is.
Az orosz Vzgljad portál amerikai cikkeket idéz, amelyek azt állítják, Donald Trump vámtarifái az orosz karbamidellátás növekedéséhez vezettek az Egyesült Államokba. (Oroszországra nem vetettek ki vámokat.) Ezek a nitrogéntartalmú műtrágyák fontosak a növénytermesztéshez. A New York-i székhelyű StoneX pénzügyi cég szerint májusban az USA-ba irányuló összes karbamid 64 százaléka Oroszországból érkezett, ami körülbelül kétszerese a vámok bevezetése előtti aránynak.
A karbamidexport folyamatos növekedést mutat, 2021-es 1,03 milliárd dollárról 2025-re 1,35 milliárdra emelkedett. Ez alátámasztja az orosz cikk azon állítását, hogy az USA növeli az orosz műtrágyaimportot. Látható, hogy az alumínium- és a vas/acél kivitel csökkenő trendet mutat, ami részben a szankciók és az amerikai ipar önellátási törekvéseinek a következménye lehet. A karbamidexport értéke az idén meghaladja az alumínium-, a vas- és acélexport szintjét, ami jól mutatja e műtrágya stratégiai jelentőségét.
Az Európai Unió július 1-jén vámot vetett ki az orosz műtrágyákra, és azt tervezi, hogy 2028-ra fokozatosan 100 százalékosra emeli azokat, ami lényegében az orosz műtrágyák teljes elutasítását jelenti.
Pedig az EU 2023-ban még 3,6 millió tonna műtrágyát vásárolt Oroszországtól 1,28 milliárd euróért, ami az uniós országokba irányuló szállítások több mint negyede. A műtrágyák egyelőre azon kevés exportcikkek közé tartoznak, amelyek esetében Oroszországnak jelentős a részesedése az európai piacon: a 2021-es 27 százalék az EU műtrágyaimportjából csak pár százalékponttal csökkent 2025-re. Természetesen a műtrágyának nincs nagy súlya a kereskedelemben, az csupán a 0,3 százalékát teszi ki az unió teljes importjának. Ezért sem lehet okozhat akkora sokkhatást a műtrágyákról való leválás, mint amit az energiahordozók esetében tapasztalhattunk.
De mivel Európa 17 millió tonna műtrágyát importál, amiből 5,5 millió Oroszországból érkezik, a kizárása kétségtelen sújtja majd az agráriumot és elkerülhetetlenül hatással lesz az élelmiszerárakra.
Vagyis az európai gazdák kénytelenek lesznek vagy csökkenteni a termelési szintet, vagy támogatásokat kérni.
Azt már az elmúlt három évben megtapasztaltuk, hogy számos orosz importcikk elutasítása áremelkedéshez és olyan európai vállalatok csődjéhez vezetett, amelyek hatékonysága az oroszországi olcsó energiaforrásokra épült. Az orosz műtrágyák elutasítása az EU mezőgazdasági ágazatának további lassulásához vezethet, a karbamid- és ammóniahiány ugyanis csökkenti a terméshozamot. Nem csoda, hogy a német, francia és lengyel gazdák tiltakoznak az erőforrások magas ára és az EU zöldpolitikája ellen. Az orosz műtrágyák helyett ugyanis drágább alternatívákat kell keresniük, például norvég, közel-keleti, amerikai vagy kínai termékeket, amelyekre jóval magasabb logisztikai költségek rakódnak.
Az oroszok véleménye szerint ez a folyamat jól illeszkedik Trump tervéhez, amely arra kényszeríti Európát, hogy több amerikai terméket vásároljon, ezáltal az EU nemcsak az amerikai LNG-től, hanem az amerikai műtrágyáktól való függőségét is növeli. Kiemelik, hogy az Egyesült Államok, amely növelte az orosz műtrágyavásárlásokat, komoly nyereségre tett szert, mivel az olcsóbb, mint a katari vagy a szaúd-arábiai, illetve elmondásuk szerint a „műtrágyáinkat a minőségük miatt értékelik a világpiacon”.
Több példát is találhatunk az elmúlt évekből, miképp gyűrte le Oroszország az ellene hozott szankciókat, kereskedelmi korlátozásokat. Így jó eséllyel most is keresni fogják az új piacokat a műtrágyáik számára, főleg, ha azt tervezik, hogy 2030-ra a globális műtrágyapiaci részesedésüket 25 százalékra emelik a jelenlegi 18-20-ról. Azt az orosz szakértők is elismerik, hogy ez nem lesz egyszerű a fokozódó verseny és az egyes értékesítési piacoktól való elszigetelésére irányuló kísérletek miatt. Az elmúlt években az orosz műtrágyák fő felvevőpiaca Brazília, India és Kína volt – ezek az országok a fejlett mezőgazdasággal büszkélkedhetnek, és ezzel együtt magas a műtrágyafogyasztásuk. Éppen ezért Oroszország fokozatosan áthelyezte a szállításokat egyes BRICS-partnerországai felé, például az Indiába irányuló orosz exportmennyisége 2022 óta a sokszorosára nőtt.
A gyorsan növekvő Afrika, különösen Egyiptom, Algéria, Dél-Afrika, valamint a Közel-Kelet (Irán, Törökország) és Délkelet-Ázsia (Vietnám, Indonézia, Fülöp-szigetek) ígéretes piac lehet az oroszok számára, ha a logisztikai és pénzügyi problémáikat meg tudják oldani.
Az orosz nyersanyagexportőrök, köztük a műtrágyák forgalmazói számára azonban egyelőre komolyabb korlátot jelent a rubel idei jelentős erősödése, mint az európai piacon kivetett további vámok – véli a Vzgljad portál.
Kapcsolódó:
