Július 21-én Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök bejelentette, hogy országa két új, ún. tengeri parkot kíván létrehozni a Jón-, illetve az Égei-tengeren a déli Kükládok területén. A parkok alapvető szerepe a vízi élővilág megvédése, illetve a politikus szerint ezek a parkok segítenek az országnak teljesíteni azt a globális kötelezettségvállalását, hogy 2030-ra a védett tengeri területeket a vizek 30 százalékára terjessze ki. 

Ezek lehetővé teszik számunkra, hogy a kitűzött célt jóval a tervezett határidő előtt elérjük”  

– jelezte Micotákisz.  

Hatalmas védett területeket hozunk létre a víz alatti élővilág számára” 

 – tette hozzá, megjegyezve, hogy a zónákon belül tilos lesz a tengerfenék vonóhálós halászata. 
A parkok határainak meghatározásáról szóló környezetvédelmi tanulmányokat szeptember 22-ig lehet véleményezni nyilvános konzultáció keretében. 

A tervezett tengeri park hírére Ankara sem késlekedett reagálni: 

A zárt vagy félig zárt tengereken, mint az Égei- és a Földközi-tenger, kerülni kell az egyoldalú intézkedéseket. A nemzetközi tengerjog a zárt vagy félig zárt tengereken a környezetvédelmi kérdésekben is ösztönzi a part menti államok közötti együttműködést” 

 – olvasható a nyilatkozatukban.  

Athén szerint a park határai a saját felségvizein belül helyezkednek el, így Görögország alá tartoznak. 
A török külügyminisztérium szerint azonban a görögök a környezetvédelmet univerzális értékként használják ki a saját geopolitikai előnyszerzésük érdekében. Erre reagálva Törökország valószínűleg a következő napokban bejelenti a saját projektjét a tengeri élővilág védelme érdekében. 

Kapcsolódó:

Mik azok a nemzeti tengeri parkok? 

A tengeri parkok egymással összekapcsolt védett területek hálózatai, és a létrehozásuk jelentős előnyökkel jár, elsősorban a holisztikus ökológiai, közigazgatási és társadalmi-gazdasági hatásuknak köszönhetően. Céljuk az egyedülálló biológiai sokféleség megőrzése, az élőhelyek védelme és helyreállítása, valamint a tengeri környezettel kapcsolatos oktatás és tudatosság előmozdítása. 

A nemzeti tengeri parkok mint természetvédelmi területek létrehozását Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök tavaly áprilisban jelentette be  az Athénban tartott 9. Nemzetközi Óceánkonferencián. Az idén június 9–13-án Nizzában tartott 3. ENSZ-óceáni konferencián pedig már belengette e két park létrehozását. 

1. ábra: A Kükládok déli részére tervezett tengeri park területe 

Geopolitikai szempontból a Kükládok déli részén létrehozandó tengeri parkkal kapcsolatban merültek fel aggályok a török oldalról. Bár a park Görögország területén belül helyezkedik el, a Törökország által 2006-ban megfogalmazott Kék haza doktrína (törökül: Mavi Vatan) területébe mélyen belehasít. Emiatt többen arra gyanakodnak, hogy  

Görögország bejelentése nem csak a környezetvédelemről szól, sokkal inkább az ország területi szuverenitásának törökök által vitatott, „szürkezónaként” nyilvántartott részein kívánta megerősíteni a görög fennhatóságot. 

2. ábra: Törökország 2006-ban bejelentett Kék haza doktrínájának térképe 

Kapcsolódó:

Törökország Kék haza doktrínája 

Az Institute for Political and International Studies cikkének írása alapján a Kék haza doktrínát Gem Gurdeniz admirális fogalmazta meg a 2006. június 14-i A Fekete-tenger és a tengeri biztonság című szimpóziumon, majd Cihat Yayaci admirális egészítette ki a felségvizek határainak, a kontinentális talapzatnak és Törökország kizárólagos gazdasági övezetének meghatározásával a Fekete-, a Márvány-, és ami számunkra jelenleg a legfontosabb, az Égei-tengeren, amely összesen 462 ezer négyzetkilométeres területet ölel fel. E doktrína célja nemcsak a török felségvizek kijelölése, hanem Törökország tengeri stratégiai irányvonalának a meghatározása is volt. 

Az Égei-tengeren a Törökországra vonatkozó területi korlátozások az 1920-as sèvres-i békeszerződéssel kezdődtek, majd a későbbi megállapodásokban – köztük az 1923-as lausanne-i szerződésben – tovább erősödtek. Ezek értelmében Törökország számos szigetét elveszítette az Égei- és a Földközi-tengeren. Például a török partoktól mindössze 10, Görögországtól viszont 580 kilométerre fekvő Meis (Kasztelórizo) sziget Görögországhoz került. Ankara továbbra is igazságtalannak tekinti az egykori Oszmán Birodalommal kötött békeszerződések következményeit. A Kék haza doktrína valójában az ezen korlátozásokra adott válasz, amely a török neooszmán ideológiai törekvések felemelkedésével kapott új lendületet.

A tengeri fosszilis tüzelőanyag-készletek növekvő jelentősége, különösen a Földközi-tenger keleti részén található földgázkészletek felfedezését követően, a doktrínát beemelte a jelenlegi török kormány napirendjébe. Törökország úgy véli, hogy az 1920-as sèvres-i szerződés megsértette a kontinentális talapzathoz fűződő jogait, különösen az Égei-tengeren, ezért a Kék haza célja, hogy visszaszerezze ezeket a jogokat. 

A tengeri park geopolitikai hatása 

A görög tengeri parkok kijelölése mögött egy fontos szuverenitási kérdés lapul. Elképzelhető az is, hogy ez a stratégiai lépés az előkészítési fázisát jelentheti a Görögország által az Égei-tengeren meglévő 6 tengeri mérföldes zónából az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye (UNCLOS) által meghatározott 12 tengeri mérföldre való áttérésnek – az UNCLOS értelmében egy ország a tengerpartja mentén az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldig terjedő, az állami szuverenitáshoz tartozó felségvizeket tud kijelölni. 

Görögország az ENSZ tengerjogi egyezményét 1982-ben, annak aláírásra megnyitásakor alá is írta, a parlament pedig 1995-ben ratifikálta. Törökország azonban nem írta az egyezményt, hiszen az nem esik egybe a Kék haza doktrínában is szereplő területi igényeivel. 

Görögország néhány éve a Jón-tengeren meghosszabbította az UNCLOS maximumára a felségvizeinek határát, sőt kizárólagos gazdasági övezetről is megállapodást kötött Olaszországgal és Egyiptommal.  

Az UNCLOS alkalmazása és ezzel együtt a duplájára növekvő görög felségvízterület az Égei- és a Földközi-tengeren azonban komoly felzúdulást váltana ki Ankarában, hiszen Törökország a 12 tengeri mérföldes felségvizekre való áttérést az Égei-tengeren korábban „casus belli”-ként kezelte. 

Ankara tehát egyelőre óvatosan reagált a hírre, ám a kérdés újra aktuálissá válása bizonyosan nem segíti a görög–török feszültség enyhülését a közeljövőben. 

(Források: Aa; Ekathimerini; Institute for Political and International Studies;  Lifo; Reuters; UNCLOS; UN Treaty Series)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime