Szíria ideiglenes elnöke, Ahmad as-Saráa bakui látogatása egy drámai változás előszele lehet a regionális szövetségi rendszerek átalakulásában, ami elsősorban Irán számára jelenthet aggodalmat. 

Saráa és Ilham Alijev találkozása jelzésértékű a két ország közti kapcsolatok újradefiniálásában, amiben a közös kapocs Ankara: Baku ugyanis Törökország első számú térségbeli szövetségese, Damaszkusz pedig Ankara támogatásával került az Aszad elleni lázadók kezére.

Törökország jól láthatóan sikerrel vette azt az akadályt, hogy hard eszközökkel kiterjessze az eddigi befolyási övezetének a határait, immár egészen Szíriáig.

Ezzel pedig veszélyes közelségbe került a hozzá hasonlóan regionális hatalmi ambíciókat dédelgető, az ún. síita félhold megszilárdításán dolgozó Iránhoz.  

Az egyes hatalmak befolyási övezetei 

A bakui találkozó egyik legnagyobb eredménye, hogy megállapodás született az azerbajdzsáni gáz Törökországon keresztül Szíriába történő exportjáról, ami az utóbbiban lévő krónikus energiaválság mérséklésének az egyik eszköze lehet. 

Azt a különböző források nem erősítették meg, hogy Saráa részt vett-e a találkozón, de már maga az esemény, amelyet Azerbajdzsán, Izrael egyik legfontosabb regionális szövetségese szervezett, tovább fokozta Teherán aggodalmát egy kialakítandó Baku–Damaszkusz–Jeruzsálem-tengellyel kapcsolatban. 

Teherán szeme a Kaukázusra szegeződik 

Irán számára a legfőbb aggodalom, hogy Szíria a harci tevékenységének a centrumát közvetlen a szomszédságába, a Kaukázusba helyezheti át. 

Az Arman-e-Melli reformpárti újság szerint a Damaszkusz és Baku között kialakuló kapcsolat egyik eredménye a szíriai harcosok Törökországon keresztül az azeri támaszpontokra történő átszállítása lesz. Ennek pedig szerintük az a célja, hogy Irán és Oroszország határvidékét destabilizálják, valamint hogy a Peking–Moszkva–Teherán alkotta tengely ellen műveleteket hajthassanak végre. 

A síita félhold 

A konzervatív Farhikhtegan újság hasonló hangnemben írt, azt állítva, hogy Saráa a harcosainak áthelyezésével az Egyesült Államok követelésének tesz eleget, amely szerint a külföldi katonákat ki kell utasítani Szíriából. A lap szerint egy ilyen terv esetén Azerbajdzsán stratégiai központtá válna, és vagy a Kaukázusba és Oroszországba történő beszivárgás kiindulópontja lenne, vagy a katonák Hegyi-Karabahban telepedhetnének meg. 

„Üzenet” Iránnak 

Az izraeli i24News hálózat egy névtelen szíriai forrásra hivatkozva azt állította, hogy Izrael és az Egyesült Államok döntött úgy, hogy Baku adjon otthont az izraeli és szíriai tisztviselők találkozójának, hogy ezzel „üzenetet küldjenek Iránnak”. 

Erre utalva az iráni állami televízió által megjelentetett Jam-e Jam újság azzal vádolta Bakut, hogy az évek során az Irán ellen folytatott műveletekben való állítólagos részvétele és az Irán elleni háborúban Izraellel való együttműködése miatt ez egyértelmű bizonyítéknak tekinthető arra, hogy egyes szomszédos országok Izraellel együttműködnek Irán ellen. 

A Jam-e Jam Azerbajdzsánt és szövetségeseit, Törökországot, valamint Izraelt nevezte meg, amelyek részt vesznek az „Irán érdekei elleni új dinamika kialakításában”. 

A lap szerint Iránnak diplomáciai és biztonsági eszközökkel kell megvédenie a nemzeti érdekeit többek között a szomszédos Örményországgal és Oroszországgal való kapcsolatok erősítésével, valamint „Baku provokációival” szembeni határozott fellépéssel. Teherán egyre nagyobb aggodalommal figyeli, ahogy Azerbajdzsán szorosabb viszonyt épít ki Izraellel. Az elmúlt években ráadásul ez a partnerség bővült, amit jól jelez a védelmi együttműködés elmélyülése és Baku azon döntése, hogy 2023-ban nagykövetséget nyitott Tel-Avivban – mindezek az események csak tovább fokozzák Irán bizalmatlanságát. 

Az irán elnök, Maszúd Peszeskján a múlt hónapban nyomást gyakorolt Alijevre, hogy vizsgálja ki és ellenőrizze azokat a jelentéseket, amelyek szerint izraeli drónok, köztük mikrodrónok, Azerbajdzsánon keresztül hatolhattak be az iráni légtérbe a 12 napos háború alatt. Alijev azonban elutasította a vádakat, és kijelentette, hogy kormánya soha nem engedné, hogy azerbajdzsáni területet használjanak Irán ellen. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons