Đurić kiemelte, hogy az esemény különösen fontos, mivel ez az első alkalom, hogy szerb külügyminiszter látogat az afrikai országba, ami megerősíti Szerbia elkötelezettségét a két ország bilaterális kapcsolatainak fejlesztése mellett. Hozzátette, hogy

mindkét fél kifejezte érdeklődését a védelem területén való konkrét együttműködés kialakítása iránt.

Továbbá kiemelte, hogy Szerbia egy katonailag semleges ország, ami lehetővé teszi a különböző országokkal való együttműködést. Szerbia szívesen feltár olyan együttműködési lehetőségeket, ahol a két ország a védelmi kérdéseket érintő és a szakmai tapasztalatokat osztja meg egymással.

Elmondása szerint a

Szerbia és Benin között kialakuló barátság, amely az el nem kötelezettek mozgalmának örökségére épít, szilárd alapot ad a védelmi és egyéb területeken való további együttműködéshez.

Az el nem kötelezettek mozgalma

Az el nem kötelezettek mozgalma (angolul: Non-Aligned Movement) a második világháború utáni dekolonizációs hullámok következtében alakult meg. Alapvető célja a fejlődő országok érdekeinek és törekvéseinek a képviselete, és az, hogy a hidegháború idején ne köteleződjenek el sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió mellett, hanem védelmezzék a saját nemzeti önrendelkezésüket. A mozgalmat 1961-ben alapították Jugoszlávia aktív közreműködésével, és az első konferenciáját Belgrádban tartották, amelyen az alapító országok vezetői vettek részt: Josip Broz Tito (Jugoszlávia), Gamal Abdel-Nasszer (Egyiptom), Jawaharlal Nehru (India), Kwame Nkrumah (Ghána) és Sukarno (Indonézia).

A tagjai nem lehetnek részei semmilyen multilaterális katonai szövetségnek (például a NATO-nak) és nem köthetnek bilaterális katonai megállapodásokat a nagyhatalmakkal, ha az nyugati vagy keleti irányú elköteleződést vonna magával. Az el nem kötelezettek mozgalma azonban nem jelent passzivitást vagy semlegességet a nemzetközi politikában, hanem a fejlődő országok közös fellépésére, az önrendelkezés védelmére és a nemzetközi együttműködés előmozdítására irányul.

A mozgalomnak nincs formális alkotmánya vagy állandó titkársága, és minden tagállamnak egyenlő jogai vannak. A közös állásfoglalásokat a tagországok vezetőinek háromévente megrendezendő csúcstalálkozóin hozzák meg.

A 21. században az el nem kötelezettek mozgalmának egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy újraértékelje az identitását és céljait a hidegháború utáni korszakban. Továbbra is a nemzetközi együttműködést, a multilaterális politikát és a nemzeti önrendelkezést szorgalmazza, miközben hangsúlyozza a világ gazdasági rendjének igazságtalanságait.

Szerbia mint (potenciális) el nem kötelezett ország?

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külpolitikájának egyik jellemzője az Afrikával való kiváló kapcsolata volt, ami még a hidegháború idején az el nem kötelezett országok tagjaként kezdődött, és az ENSZ Alapokmányára, valamint a békés egymás mellett élés elvére épült.

Szerbiának, mint politikai értelemben Jugoszlávia utódállamának, jelenleg csak megfigyelői státusza van a mozgalomban, de a jó kapcsolatait megtartotta az afrikai országokkal.

2021 októberében Szerbia adott otthont a 120 tagállamot számláló el nem kötelezettek mozgalma vezetőinek találkozójának, amely a mozgalom megalapításának 60. évfordulóját ünnepelte.

A 2023-as Afrika-nap megünneplését különösen jelentőssé tette, hogy egybeesett az Afrikai Egységszervezet (ma Afrikai Unió) megalakulásának 60. évfordulójával.

E dimenzióban is értékelendő tehát Szerbia és Benin kapcsolata. Beninnel való párbeszéd előmozdítása nemcsak regionális, hanem globális szinten is fontos lépés. Mindez közvetetten hazánk számára is előnyös lehet, mivel a Szerbiával áprilisban megkötött katonai védelmi megállapodással együtt hozzájárulhat Afrika biztonságának és stabilitásának növeléséhez, vagyis segíti a migráció elleni fellépést. Mindezek ismeretében érdemes figyelemmel követni e két ország együttműködését.

(Források: Britannica; China-CEE Institute; Kormany.hu; Szerb Köztársaság Külügyminisztériumának honlapja)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/ Oláh Tamás