Az elmúlt hetekben Trump több rendeletet írt alá, amely a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésére és globális vezető szerepének biztosítására irányul az Egyesült Államokban.
Ezek a rendeletek az úgynevezett AI Action Plan (Mesterséges intelligencia cselekvési terv) részei, amelynek célja, hogy az USA-t a globális mesterségesintelligencia-verseny élére állítsa, miközben csökkenti a szabályozási akadályokat és elősegíti az amerikai technológiák nemzetközi terjeszkedését. Az alábbiakban nézzük meg részletesen a rendeletek tartalmát és jelentőségét a rendelkezésre álló információk alapján.
A rendeletek főbb elemei az alábbiak.
– Az amerikai vezető szerep fenntartása és kiterjesztése az MI területén
Az egyik rendelet kifejezetten az Egyesült Államok globális dominanciájának megerősítését célozza e technológiák piacán. Trump kijelentette, hogy az USA „bármit megtesz” annak érdekében, hogy világelső legyen az MI-ben, és meg is nyerje a globális versenyt. Ennek megfelelően a rendelet előírja az amerikai eredetű MI-technológiák nemzetközi alkalmazásának előmozdítását, különösen azokban a régiókban, ahol jelenleg kínai vagy más, geopolitikailag érzékeny hátterű megoldások dominálnak.
A szabályozás fő célja a rivális országok (például Kína) által fejlesztett technológiák visszaszorítása, az adat- és nemzetbiztonsági kockázatok minimalizálása érdekében.
– Infrastruktúra-fejlesztés és a szabályozási akadályok csökkentése
Egy másik rendelet a mesterséges intelligenciához szükséges infrastruktúra, például az adatközpontok és az energiaellátási rendszerek gyorsabb kiépítését célozza. Ehhez Trump utasította az illetékes hatóságokat, hogy egyszerűsítsék és gyorsítsák fel az engedélyezési folyamatokat, figyelmen kívül hagyva bizonyos környezetvédelmi aggályokat. Ez a lépés közvetlen válaszként tekinthető a kínai DeepSeek év eleji megjelenésére, amely alacsonyabb költségekkel és gyors fejlesztési tempóval hívta fel magára a figyelmet, miközben biztonsági és ideológiai aggályokat is felvetett. Trump célja, hogy az USA lépést tartson a globális versennyel, és ne maradjon le a technológiai fejlesztésekben.
– Ideológiai semlegesség és a DEI tiltása
A harmadik kapcsolódó rendelet megtiltja a szövetségi kormánynak, hogy olyan MI-technológiákat szerezzen be, amelyek bármilyen ideológiát népszerűsítenek vagy előtérbe helyeznek. Különösképp megemlíti a „diverzitás, egyenlőség, befogadás” (DEI) elveit, amelyeket a progresszív politikai elképzelések részeként azonosít, és megtiltja ezek beleprogramozását az MI-rendszerekbe. Ez a lépés a republikánusok azon nézetét tükrözi, hogy az ilyen ideológiai elemek akadályozhatják a technológiai innovációt és a pártatlan fejlesztést.
– A tagállami szabályozás korlátozása
A rendeletcsomag részeként Trump megtiltotta az egyes amerikai államoknak, hogy saját MI-szabályozásokat hozzanak létre. Az adminisztráció álláspontja szerint az MI-rendszerekre vonatkozó szabályozás kizárólag szövetségi szinten történhet az USA-ban, hogy ezáltal egységes és innovációbarát környezetet biztosítsanak. Ez összhangban áll a korábbi intézkedésekkel, például Joe Biden 2023-as, az MI biztonságos fejlesztésére vonatkozó rendeletének visszavonásával, amelyet a republikánusok innovációt akadályozónak tartottak.
– A „try-first” megközelítés bevezetése
A rendeletek bevezetik a try-first (azaz: először próbáljuk ki) rendszert, ami a hosszas tesztelési folyamatok helyett az MI-technológiák gyors piacra dobását szorgalmazza. Ez azonban aggályokat vet fel, mivel a kritikusai szerint félkész, hibás vagy akár veszélyes fejlesztések kerülhetnek a társadalom és a vállalatok elérhető közelségbe.
A rendeletek háttere
Az AI Action Plan tehát a globális MI-verseny erősödésére, különösen Kína előretörésére válaszul született. Az ázsiai nagyhatalom ugyanis csak tavalyelőtt 260 milliárd dollárt fordított MI-fejlesztésekre, tavaly pedig – a becslések szerint – 300 milliárd felett lehetett ez az összeg. Trump rendeletei ennek fényében is csökkentik az USA kínai technológiáknak való kitettségét, például az Nvidia és más cégek által gyártott MI-chipek exportkorlátozásával. Az elnök az idén januárban bejelentette, hogy 500 milliárd dollárt szán az MI-infrastruktúra fejlesztésére, beleértve hatalmas adatközpontok építését – az elsőt Texasban, ahol olyan vezető techcégek, mint az OpenAI, az Oracle és a technológiai finanszírozásban nagy névnek számító japán SoftBank alapvető szerepet játszanak.
Ám ahogy említettük, a rendeletek több környezetvédelmi szabály fellazításával járnak, ami komoly kritikákat váltott ki, mivel az MI-adatközpontok jelentős energiaigénye környezeti terhelést okozhat. Csakhogy úgy tűnik, ez a lazítás a gyorsabb infrastrukturális bővítést szolgálja.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
