Bár az idei év első felében csökkent a Peking és Moszkva közötti árukereskedelem volumene, Kína továbbra is kulcsszerepet játszik Oroszország gazdaságának fenntartásában és háborús gépezetének működtetésében. A visszaesés főként az olaj- és autószállításokat érintette, részben a szankciók, részben Oroszország piacvédelmi intézkedései miatt. Ugyanakkor Kína növelte más nyersanyagok és autóalkatrészek exportját, így ösztönözve az orosz helyi összeszerelést.

A csökkenő energiaexport és az orosz költségvetésre nehezedő nyomás gyengíti Moszkva háborús finanszírozási képességét, miközben a lakosság életszínvonala romlik.

Mindeközben Kína jelentős mennyiségben szállít Oroszországnak kettős felhasználású, katonai célra is alkalmas termékeket, ami aláássa a Nyugat szankciós politikájának hatékonyságát, és hosszabb távon hozzájárul Oroszország háborús kapacitásának fenntartásához.

Forrás: MERICS

Kínai vámadatok szerint az Egyesült Államokba tartó export 9,6, míg az Oroszországba irányuló 8,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A főbb adatok azonban nem jelzik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok általános gyengülését. A visszaesés mindkét esetben nagyrészt olyan termékkategóriáknak tulajdonítható, amelyek aránytalanul befolyásolták az összesített adatokat. Bár az Oroszországból Kínába szállított áruk összértéke 6,3 milliárd dollárral csökkent, csak a nyersolaj, a fűtőolaj és a bitumenes szén 8, 1,4, illetve 1,5 milliárddal mérséklődött.

Forrás: MERICS

Járművek: Kína kivitele 4,3 milliárd dollárral csökkent, ami elsősorban a járműszállítások visszaesésének tudható be. Ennek oka az előző időszakban bekövetkezett exportnövekedés volt, ami elárasztotta az orosz piacot, és a gyengülő kereslet miatt csökkent az új szállítások iránti igény. A kínai exportőrök számára ez több mint 7000 dollár/szabványos személygépkocsit és több mint 20 ezer dollár/nagyobb modellt jelentett, ami gyakorlatilag megsemmisítette az árelőnyüket.

Nyersanyagok: Kína növelte a réz-, az alumínium- és a földgázvásárlásait, míg exportoldalon a csökkenést részben ellensúlyozta a de minimis (apró, vámhatár alatt lévő) csomagok szállításainak növekedése, amely több mint háromszorosára nőtt az előző évhez képest. Az orosz nyersanyagok iránti kínai kereslet visszaesése fokozta a fiskális nyomást Moszkvára, mivel erodálta az energiaexportból származó adóalapját, ami a bevételek egyik legfontosabb pillére. Ez az idén várhatóan 24 százalékkal alacsonyabb szintre szorítja Oroszország olaj- és gázbevételeit, mint amit a kormány feltételezett.

Annak ellenére, hogy Moszkva még szigorúbb korlátozásokat vezetett be az autóimportra, mint az EU, Peking tartózkodott a válaszintézkedésektől, és nem tett erőfeszítéseket arra, hogy nyomást gyakoroljon a Kremlre.

A kínai gyártási export továbbra is fenntartja Oroszország háborús gépezetét. A vámadatok közzétételével Peking elismeri, hogy az idei év első felében 1,9 milliárd dollár értékben szállított Oroszországba olyan termékeket, amelyeket az USA, az EU, Japán és az Egyesült Királyság „kiemelt fontosságú” kettős felhasználású árucikkeknek minősített. Mindez gyengíti az EU gazdasági nyomásgyakorlásának hatékonyságát, ugyanis a kínai technológiai és anyagellátás – még csökkenő volumen mellett is – segíti az orosz hadiipar működését.

A konfliktus elhúzódása erőforrásokat köt le, destabilizálja a kontinens keleti szomszédságát és akadályozza a békés rendezés lehetőségét. A kínai–orosz együttműködés ösztönözheti Kína saját ipari expanzióját Oroszországban, akár az európai technológiai alternatívák rovására. Ha Kína dominál az orosz piacon, az hosszú távon kiszoríthatja az európai vállalatokat, különösen akkor, ha a háború végeztével bizonyos idő után megkezdődik az orosz gazdasági nyitás.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons