Talán furcsának tűnhet, de a mesterséges intelligencia (MI) területén egy olyan cég is jelen van, amely kínai eredetű, szingapúri központú, az anyavállalata a Kajmán-szigetekre van bejegyezve, mégis nyáron jelentős amerikai tőkeinjekcióban is részesült. Ez a Manus AI Agent.
A Manus AI egy autonóm mesterségesintelligencia-ügynök, amelyet a kínai Monica startup (más néven Butterfly Effect AI) fejlesztett ki, és hivatalosan március 6-án indult el. A Manus név latinul kezet jelent (Mens at Manus – elme és kéz), utalva arra, hogy ez az MI „segítő kezet nyújt” a felhasználónak azáltal, hogy az utasítások alapján képes önállóan végrehajtani feladatokat.
A cég egyik kulcsembere Hsziao Hung, egy fiatal kínai techvállalkozó, aki már egyetemistaként sikeres WeChat-alkalmazásokat fejlesztett (pl. egyetemistáknak szánt órarend- és adminisztrációs asszisztenseket), amelyeket később nagyobb cégek vásároltak fel. 2022-ben Szingapúrban megalapította a Butterfly Effect nevű céget globális MI-termékek fejlesztésére. Első nemzetközi sikere a Monica nevű böngészőbővítmény volt – egy MI-asszisztens, amely weboldalakat foglalt össze, fordított, e-maileket írt stb. –, világszerte több millió felhasználót szerezve. E sikerek alapozták meg a Manus AI ötletét.
Az idei év elején a Manus AI-t a vállalat az első általános célú MI-ügynökként jelentette be, amely – ahogy említettük – képes önállóan, folyamatos emberi felügyelet nélkül összetett feladatokat végrehajtani. Az indulása óriási szenzációt keltett a kínai techközösségben. A meghívóalapú, zárt körű bemutatója iránt hatalmas volt az érdeklődés: pár nap alatt milliós várólista gyűlt össze, a próbaverzióhoz szükséges kódok pedig a feketepiacon akár 7 ezer dollárnak megfelelő összegért cseréltek gazdát.
Természetesen a Manus AI sem varázsszer, és a kezdeti eufóriát hamar a realitásokra való ráébredés követte, de erről majd később.
Hogyan lett a kínaiból egyszerre nemzetközi és kínai
A Manus AI szorosan kötődik a kínai gyökereihez. A terméket megalkotó csapat Kínában tanult, és a kezdeti felhasználói bázis, illetve médiafigyelem is onnan indult. Viszont már a kezdetektől a nemzetközi terjeszkedést tartotta szem előtt. A céget alapító Hsziao Hung Szingapúrban hozta létre a Butterfly Effect Tech nevű vállalkozást, hogy onnan építsen globális termékeket, és 2025 közepére ez vált a működésének központjává.
A városállam ugyanis földrajzi és gazdasági értelemben is ideális bázis az ázsiai és nyugati piacok összekapcsolására – nyitott üzleti környezet, magas technológiai színvonal és angol nyelvű hivatalos közeg jellemzi. Másrészt politikailag semlegesebb Kínához és az USA-hoz képest, így a Manus innen szabadabban terjeszkedhet, anélkül, hogy bármelyik nagyhatalom nyomása közvetlenül érintené. A vállalat azt is hangsúlyozta, hogy a lépést nem a technológiai erőforrások hiánya indokolta (pl. az Nvidia chipekhez való hozzáférhetőség), hiszen ők nem végeznek MI-modell-tréninget, csak meglévő modelleket használnak fel.
A kínai techközösség eleinte óriási büszkeséggel tekintett a Manusra mint hazai innovációra, amely állításuk szerint „elsőként” testesített meg egy teljesen autonóm MI-ügynököt. A cég korábban Kínában is jelen volt: a sajtóhírek szerint irodát nyitott Pekingben és Vuhanban, bár ezeken a helyeken a teljes létszáma csak néhány tucat fő volt.
Ugyanakkor a kínai szabályozási környezet kihívásokat is jelentett: 2023–2024 folyamán Kína egyre szigorúbb keretek közé igyekezett szorítani a generatív MI-rendszereket – kötelező regisztrációt, tartalomszűrést írt elő, ami nehezen összeegyeztethető egy olyan nyílt végű agenttel, mint a Manus. Nem véletlen, hogy idén nyáron a vállalat mindegyik kínai közösségi médiás tartalmát eltávolította, és az ottani felhasználók a Manus weboldalán már csak azt a hibaüzenetet látták, hogy „az ön régiójában nem elérhető”. Az addig tervezett kínai nyelvű verzió és az Alibaba-féle Tongyi Qianwen modellel való együttműködés is leállt.
Emögött részben üzleti megfontolás állt: a Manus ugyanis a globális piacra fókuszál, és nem kívánta kitenni magát a kínai cenzúrának és versenynek. Így Kínával a kapcsolata összetett, mert a büszke indulás után a cég kivonulni kényszerült a hazai piacról, hogy szabadabban növekedhessen a nemzetközi porondon.
A vállalat jogi struktúrája a kínai startupoknál bevett módon offshore: a holdingtársaságot a Kajmán-szigeteken jegyezték be, elsősorban jogi és finanszírozási okok miatt, ami egyfajta vállalati struktúraoptimalizálás.
Számos kínai gyökerű cég (pl. Alibaba) alkalmaz hasonló modellt (offshore holding + onshore operatív cég) a külföldi tőke bevonására, mivel így elkerülhető a kínai tőkekorlátozások és hatósági engedélyek jó része.
A kajmán-szigeteki bejegyzés azt is jelenti, hogy a vállalat jogilag nem kínai entitásként szerzi a befektetéseit – például az amerikai Benchmark Capital-befektetés is a kajmán-szigeteki cégbe ment, nem pedig közvetlenül Kínába. Ugyan a Kajmán-szigetek neve sokak számára az offshore környezetet és az anonimitást juttatja eszébe, a startupvilágban ez egy bevett és legális megoldás. A Manus transzparensen kommunikálta is, hogy ők is ezt a modellt követik.
Ami a tulajdonosi kört és finanszírozást illeti, a Manus AI gyorsan felkeltette a neves kockázatitőke-alapok figyelmét. Hsziao Hung mellett két társalapító is részt vett a projektben: Csi Ji-csao vezető kutató és Csang Tao termékmenedzser, akik szintén jelentős tapasztalatot szereztek a techszektorban. A vállalat már a korai fázisban, 2020–2021 körül tőkéhez jutott a kínai ZhenFund és a Tencent befektetésén keresztül, amelyek Hsziao korábbi diákprojektjeit is finanszírozták. Később, 2023 januárjában a Sequoia Capital China (új nevén HongShan) vezetésével zajlott le egy A sorozatú befektetés, mintegy 10 millió dollár értékben. A Manus indulása után, a hatalmas érdeklődést látva,
2025 áprilisában a cég újabb, immár nemzetközi befektetési kört zárt: a B sorozatú befektetési körben az amerikai Benchmark Capital vezetésével 75 millió dolláros tőkeinjekciót kapott, az értékét pedig félmilliárd dollárra becsülték.
Ugyanakkor, mivel a Manus egy kínai alapítású MI-cég, az USA pénzügyminisztériuma vizsgálatot indított, hogy ez az amerikai tőkeberuházás nem ütközik-e a nemzetbiztonsági szabályozásokba, amelyek korlátozzák a kulcsfontosságú kínai technológiai szektorok finanszírozását. A Benchmark és a Manus igyekezett hangsúlyozni, hogy a cég nem fejleszt saját MI-modellt, „csupán” alkalmaz más modelleket, így nem tekinthető amerikai nemzetbiztonsági kockázatnak. Végül konkrét szankcióra nem került sor, de a példa jól mutatja, hogy a kínai hátterű MI-startupok globális finanszírozása milyen kényes a mai világban.
Érdekesség, hogy a Manus fejlesztői tudatosan igyekeztek megnyerni az amerikai techközeget: 2025-ben Kaliforniában is nyitottak egy irodát, és részt vettek szakmai konferenciákon, hackathonokon, hogy bemutassák a platformot. A cél az volt, hogy a Manust ne kínai szoftverként, hanem nemzetközi termékként pozicionálják az amerikai felhasználók és partnerek felé.
De hogyan is működik az MI ügynök?
A Manus AI egy általános célú MI-ügynök, azaz több mesterségesintelligencia-modell és -eszköz összehangolt együtteseként működik a feladatok önálló megoldásához. Míg a hagyományos MI-asszisztensek (pl. chatrobotok) jellemzően csak kérdésekre válaszolnak vagy tartalmat generálnak, addig a Manus képes ténylegesen cselekvéseket végrehajtani a felhasználó kérésére. Ez azt jelenti, hogy nem pusztán szöveget ír, hanem például felkutat információkat a weben, adatokat elemez, alkalmazásokat kezel és több lépésből álló munkafolyamatokat hajt végre automatikusan. A rendszer a felhőben, aszinkron módon fut, így még akkor is dolgozik a kiadott feladaton, ha a felhasználó éppen nincs bejelentkezve – ezzel egyfajta „állandóan szolgálatban lévő” digitális munkatársként is működik.
Hogyan éri el mindezt?
A Manus AI-n belül a fejlesztők egy többrétegű agentarchitektúrát alakítottak ki. Amikor a felhasználó kiad egy utasítást, a modell először értelmezi a kérést, kitűzi a célt és feltérképezi a korlátokat. Ezt követően részfeladatokra bontja a problémát és megtervez egy megoldási stratégiát. Ebben több specializált alügynök vesz részt: például egy tervező ügynök felállítja a lépések sorozatát, egy végrehajtó elvégzi a konkrét műveleteket (keresés az interneten, adatfeldolgozás, kódfuttatás stb.) és egy ellenőrző ügynök kiértékeli az eredményeket, szükség esetén pedig korrigál vagy újratervez.
A Manus AI-t beépített eszköztárral is felszerelték, így képes pl. weboldalakat böngészni, űrlapokat kitölteni, sőt akár kódot írni és futtatni egy izolált, úgynevezett számítógépes tesztkörnyezetben. Az egyes lépések után a rendszer kiértékeli az eredményt, és ha a cél még nem teljesült, iteratívan folytatja a folyamatot, új megközelítést dolgozva ki.
Így addig dolgozik egy feladaton, amíg el nem éri a kitűzött célt vagy a beállított sikerkritériumot.
Fontos kiemelni, hogy a Manus nem egy saját fejlesztésű nyelvi modellel dolgozik, hanem több ismert nagy nyelvi modellt (LLM) integrál a háttérben. A fejlesztők szavai szerint a rendszer „modellagnosztikus”, vagyis a legjobb eredmény érdekében különféle forrásokat használ fel – például az OpenAI GPT-4-et, az Anthropic Claude modelljeit vagy épp az Alibaba által fejlesztett Tongyi Qianwen (Qwen) modellt –, attól függően, melyik illik jobban az adott feladathoz. Ez azt jelenti, hogy a Manus elsősorban külső MI-szolgáltatások „okos orkesztrációja (összehangolása)”, nem pedig egy nulláról tanított mesterséges intelligencia.
E megoldás előnye, hogy a fejlesztők a már bevált csúcstechnológiát építették bele, ugyanakkor a saját fejlesztés fő értéke a hatékony vezérlőlogika és az egyszerű felhasználói felület, ami elrejti a komplexitását. A felhasználónak ugyanis mindebből csupán annyi látszik, hogy egy egyszerű chatszerű felületen megfogalmazza a kérést, a Manus pedig magától „kitalálja”, hogyan hajtsa azt végre lépésről lépésre.
Milyen feladatokra használható?
A bemutatott példák alapján igen sokoldalú. Egyrészt tud szöveges tartalmakat generálni – jelentéseket írni, e-maileket megfogalmazni –, ezen túlmenően adatokat elemezni, táblázatokat és grafikonokat készíteni, kódot írni és telepíteni, sőt webes műveleteket is elvégezni (pl. közösségimédia-fiókok kezelését automatizálni vagy online szolgáltatásokat használni a felhasználó nevében). Mindezt úgy valósítja meg, hogy a felhasználónak nem kell programoznia, sem bonyolult beállításokat végeznie – a kérést köznapi nyelven lehet megadni, és a rendszer maga dolgozza ki a lépéseket.
Példaként lehet még felhozni, hogy egy teljes toborzási folyamatot végig tud vinni: ha kap egy önéletrajzot, akkor nemcsak a kulcsszavak alapján értékeli, hanem „keresztül-kasul” kielemezve összeveti a jelölt képességeit a piaci trendekkel, és végül a HR-esnek egy részletes jelentést és döntési javaslatot ad – mindezt emberi beavatkozás nélkül.
Természetesen a Manus sem tökéletes. Például néha „végtelen ciklusba” ragadhat (ugyanazt a hatástalan lépést ismételgetve), ilyenkor emberi beavatkozás – a folyamat leállítása és újraindítása – szükséges a továbbhaladáshoz. Olyan is akadt, hogy a Manus által generált eredmény nem volt tökéletes, és a felhasználónak utólag kellett javítania rajta. Ezek rámutatnak arra, hogy egy teljesen önvezérelt MI-ügynök fejlesztése milyen technikai kihívásokkal jár:
a való világban rengeteg nem várt helyzet adódhat, amelyekhez rugalmasság kell, a jelenlegi modellek pedig hajlamosak elakadni vagy hibázni.
Emellett felmerültek etikai és biztonsági kérdések is. Mivel a Manus képes önálló webes műveletekre, aggályok merültek fel az esetleges visszaélésekkel kapcsolatban – például hogy ne használhassák érzékeny adatok illetéktelen lementésére vagy online rendszerek manipulálására. A fejlesztők ezért egy tesztkörnyezetben futtatják a veszélyes műveleteket, és igyekeznek biztonsági korlátokat beépíteni. Mivel a Manus nem egy teljesen kiforrott csúcstechnológiai termék, még nagyon messze van attól, hogy mindenki által használható legyen, és hogy nagyszámban helyettesítsen emberek által betöltött munkahelyeket.
Kapcsolódó:
Fotó: Pexels

