Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Németország a Bundeswehr létszámának növelése érdekében jelentősen fokozza a toborzást és a hadikiadásokat, sőt a kötelező katonai szolgálat visszaállítását is fontolgatja. A Védelmi Minisztérium frissen közzétett adataiból kiderül, hogy 2025-ben az előző év azonos időszakához képest 28 százalékkal nőtt a jelentkezők száma a növekvő biztonsági aggodalmakra, különösen az orosz fenyegetésre válaszul.

Mindez július 21-ig 13 750 újonnan besorozott Bundeswehrhez való csatlakozását jelenti, mindemellett az önkéntes szolgálatban való részvétel is 15 százalékkal emelkedett, elérve a 11 350 újoncot.

A hadsereg létszáma jelenleg 183 100 fő, ami 2024-hez képest 2000 fős növekedés, de a cél évente legalább 15 ezer önkéntes besorozása. Még ebben a hónapban a kormány várhatóan szavaz a katonai szolgálat reformjáról szóló törvénytervezetről, amely a tervek szerint 2026-tól fokozatosan léphet életbe. Ennek keretében az első évben 15 ezer önkéntes szolgálati helyet töltenének be, amit évente 3-5 ezer fővel emelnének 2031-ig, elérve a 40 ezer főt.

Emellett nettó 2000 euróra növelnék a szolgálatot teljesítők havi fizetését, minimum 6 hónapos szolgálati időt vezetnének be, ami igény esetén 23 hónapig meghosszabbítható, és visszaállítanák a 2011 óta megszűnt nyilvántartási rendszert (Wehrerfassung), így a 2006 után született fiúknak kötelezően részt kellene venniük egy kérdőíves felmérésen, és amennyiben nem sikerül elérni a tervezett önkéntes létszámot, lehetővé tennék a vészhelyzeti behívást (ez nem jelent kötelező sorozást). 

Németország lépése illeszkedik az USA elvárásaihoz, miszerint az európai NATO-tagoknak nagyobb arányban kell hozzájárulniuk a kollektív védelemhez. Az ukrajnai háború óta újra közvetlen fenyegetésként értelmezett orosz katonai jelenlét miatt a NATO keleti tagállamai fokozott biztonsági garanciákat várnak. Németország katonai megerősödése ezeknek a része lehet, ezzel stabilizálva az EU és a NATO keleti határvidékét.

A német társadalomban mélyen gyökerező pacifizmus fokozatos visszaszorulása a biztonságpolitikai szemléletváltás jele. Ezt erősíti meg a Bundeswehr (ZMSBw) lakossági felmérése, amely szerint 2023-ban a megkérdezettek 86 százaléka pozitívan viszonyult a német hadsereghez, ami rekordmagas arány, míg a védelmi kiadások emelését 57, a katonák létszámának növelését 56 százalék támogatta, ami a háború előtti 41, illetve 39 százalékos arányhoz képest jelentős ugrás.

Mindez alátámasztja, hogy a fegyveres erők elutasítására vonatkozó pacifizmus fokozatosan eltűnőben van, szemben az erőszak alkalmazására vonatkozóval, amelynek az elutasítása továbbra is meghatározó a társadalomban. A német hadikiadások növekedése átrendezi az EU erőforrás-allokációs prioritásait, különösen a költségvetési szigor és a klímapolitikai kiadások terén. Ha a Bundeswehr modernizációja sikeres lesz, az Németországot a jövőbeli EU-s közös védelempolitika egyik vezető szereplőjévé teheti, ami különösen fontos lehet akkor, ha az USA a NATO európai szárnyára a jövőben kevesebb figyelmet fordít. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons