Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborús retorikája és a vámok miatti bizonytalanság következtében az európai és ázsiai vállalatok egyre inkább elfordulnak a nagy Wall Street-i bankoktól, hogy diverzifikálják pénzügyi kapcsolataikat. Ez a folyamat jelentős nyereséget hoz az olyan vezető európai bankoknak, mint a Deutsche Bank vagy a BNP Paribas, amelyek vezetői megerősítették, hogy egyre több ügyfél keresi őket finanszírozási és felvásárlási tanácsokért a helyi szakértelem miatt. Utóbbi nagyobb részesedést szerzett, mint bármely más ázsiai szereplő az elmúlt időszakban.

Még mielőtt a kereskedelmi háború berobbant volna, az egyik legnagyobb amerikai bank, a JP Morgan már figyelmeztetett, hogy látják a lehetséges hatásokat. Áprilisra elvesztettek egyes kötvényügyleteket a vámbizonytalanság miatt, a vállalatok ugyanis inkább helyi bankokat választottak – jelezte Jamie Dimon vezérigazgató. „A negatív hatások némelyike idővel halmozottan növekszik, és ezeket nehéz lesz visszafordítani” – írta április 7-én kiadott részvényesi levelében.

A tendenciát a piaci adatok is számszerűsítik: míg tavaly az amerikai bankok az euró-kötvényügyletek 45 százalékából, addig idén már közel a feléből maradtak ki, a font piacán pedig még drámaibb a változás, ahol a tavalyi 47-ről idénre 64 százalékra nőtt a kihagyott ügyletek aránya.

A jelenség globális, és Ázsiában még erőteljesebben érezhető, ahol az amerikai bankok részesedése a kínai cégek kereskedelemfinanszírozásából drámaian lecsökkent, a vállalatok pedig aktívan keresik az alternatívákat a geopolitikai kockázatok kezelésére.

Különleges képességek egy széttöredező világban

A héten is találunk példát a nem amerikai bankok győzelmére. A zürichi székhelyű Chubb biztosító jüanalapú offshore kötvényt bocsátott ki, az ügylet lebonyolításához pedig a brit Standard Chartered-et választotta. A bank pénzügyi igazgatója úgy fogalmazott, „Mi inkább a regionális bajnokokkal akarunk üzletelni, mert úgy gondoljuk, hogy nekik olyan képességeik vannak, amelyek különlegesek egy széttöredező világban”.

Ázsiában eközben még fontosabbá válik a diverzifikáció, hiszen itt a gazdaságok még inkább megszenvedhetik a kereskedelmi körülmények átalakulását – többek között az ellátási láncok újragondolása miatt. „Ázsiában most magas a vállalatok hajlandósága a bankváltásra: egyharmaduk tervezi, hogy a következő 12 hónapon belül új ajánlatok után néz” – mondta Ruchirangad Agarwal, a Coalition Greenwich kutatócég szakértője. Kiemelte, hogy az amerikai hitelezők piaci részesedése a kínai vállalatok kereskedelmének finanszírozásában már az elmúlt években is csökkent. Míg 2017-ben 12 százalék volt ez az arány, mára csupán 7 százalékot tesz ki.

Arra számítunk, hogy fokozódik az amerikai bankokkal szembeni bizonytalanság és az ügyfelek elvándorlása a nagyvállalatok kockázatkezelési tevékenysége miatt, amit a devizaárfolyamok, a kamatlábak, a partnerkockázat, a geopolitikai feszültségek és az ellátási lánc zavarai egyaránt befolyásolnak”

– mutatott rá Martin Smith, az East & Partners piaci elemzője.

Visszaszorul a Wall Street

A nagyvállalatok tehát egyfajta tudatos geopolitikai kockázatkezelésként a globális univerzális bankok helyett egyre inkább regionális „bajnokokat” választanak – a világkereskedelmi blokkokra tagolódó környezetben ez a lokális szakértelem felértékelődését és a Wall Street részesedésének látványos zsugorodását vetíti előre. E térvesztés fő mozgatórugója a Donald Trump vámfenyegetései és a kereskedelmi háborús retorika okozta geopolitikai bizonytalanság: az európai és ázsiai vállalatok a politikai kitettség csökkentése érdekében tudatosan diverzifikálják banki partnereiket.

A folyamat kockázata, hogy a globális finanszírozási ökoszisztéma széttöredezhet: a dolláralapú likviditás csökkenése megdrágíthatja a devizás finanszírozást Európában, mivel az EU egyes eszközei akár korlátozhatják az amerikai bankok piaci hozzáférését, növelve a szabályozási bizonytalanságot. Ugyanakkor lehetőséget teremt a kontinens univerzális bankjai számára, hogy tartósan visszaszerezzék a 2008 után elvesztett piaci pozíciókat, míg

a közép- és kelet-európai vállalatok az erősödő versenyhelyzetben kedvezőbb díjakat és diverzifikáltabb forrásokat biztosíthatnak, feltéve, hogy kezelni tudják a több-bankos struktúrák magasabb adminisztrációs és megfelelési költségeit.

Az amerikai hatóságok várható válaszlépései – például a vámok kiterjesztése vagy a dollárhoz való hozzáférés szigorítása – újabb megfelelési terheket róhatnak az európai bankokra. Az S&P Global szerint már most csökkennek a kötvény- és részvénykibocsátásokból származó díjbevételek a vámok okozta árfolyam-ingadozás miatt, és ha az USA „másodlagos” szankciókat is bevet, az tovább ronthatja a bankok tőke- és likviditási helyzetét. A globális elszámolási rendszerek feldarabolódása végül a vállalatokra háruló pluszköltségként jelenhet meg: drágábbá válik a devizakockázatok fedezése és a határon átnyúló ügyletek lebonyolítása.

(Források: Bloomberg; Bloomberg; AInvest; S&P)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Facundo Arrizabalaga