A Gallup friss felmérése szerint az ukránok döntő többsége ma már a háború tárgyalásokon keresztüli befejezést szeretné, mivel a konfliktus kezdete óta jelentősen csökkent a győzelemig való küzdelem támogatása. Bár a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás reménye elhalványult, és az Egyesült Államok vezetésének a támogatottsága mélyponton van, az ukránok szerint továbbra is az EU, az Egyesült Királyság és az USA a háború befejezésének a kulcsa.

Ugyanakkor a legtöbben kételkednek abban, hogy ez hamarosan megvalósulhat. 

A friss adatok szerint 69 százalék szeretné a háború mielőbbi tárgyalásos befejezését, míg 24 a győzelemig folytatott harcot. Ez szinte teljes fordulatot jelent a 2022-höz képest, amikor 73 százalék támogatta Ukrajna harcát a győzelemig, míg 22 a lehető leggyorsabb tárgyalásos megoldást. 

A háborús erőfeszítések támogatottsága a lakosság minden rétegében folyamatosan csökken, függetlenül a régiótól vagy a demográfiai csoporttól. Ez a változás a diplomáciai erőfeszítések új lendületének köszönhető. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy kész közvetlen tárgyalásokra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, míg Donald Trump amerikai elnök szankciókkal próbál nyomást gyakorolni a Kremlre. 

A harcok végleges befejezése nem várható a közeljövőben 

Bár az ukránok egyértelmű többsége most a háború mielőbbi tárgyalásos befejezését támogatja, a legtöbben szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a harcok hamarosan véget érnek: 25 százalék tartja valószínűnek, hogy a következő 12 hónapban befejeződnek, csak 5 százalék véli ezt „nagyon valószínűnek”, 68 százalék szerint mindez valószínűtlen. 

Az ukránok elfordultak Washingtontól, de szerepet szánnak neki a béketárgyalásokban 

Az ukránok véleménye legfontosabb katonai szövetségesükről a háború első hónapjai óta határozottan megváltozott. Az idén 16 százalékuk támogatta az USA vezető szerepét, míg 73 százalékuk nem értett egyet ezzel.

Az a Washingtonhoz való pozitív hozzáállás, amit Amerika 2022-ben felépített, amikor az ukránok 66 százaléka melléjük állt, teljesen eltűnt.

A két ország közötti feszültségek 2025-ben, Trump visszatérése után fokozódtak. A február végén az Ovális Irodában tartott feszült találkozó Trump és Zelenszkij között egybeesett az amerikai katonai segítségnyújtás ideiglenes felfüggesztésével. 

Ezzel szemben Németország megítélése jelentősen javult. A berlini vezetés támogatottsága rekordmagasságot, 63 százalékot ért el, annak ellenére, hogy Németország a háború első hónapjaiban óvatosabb álláspontot képviselt. 

Az amerikai vezetés iránti elutasítás ellenére az ukránok többsége továbbra is úgy véli, hogy Washington fontos a konfliktus megoldásában: 70 százalékuk szerint az USA-nak „jelentős szerepet” kell játszania a béketárgyalásokban, ami szinte megegyezik az EU-tagállamok (75) és az Egyesült Királyság (71) iránti véleménnyel. Bár a közelmúltban tárgyalásokra került sor Törökországban, az ukránok 55 százaléka támogatja az eurázsiai ország részvételét, ami jelentősen alacsonyabb, mint az EU-é, az Egyesült Királyságé és az USA-é.

A NATO-ba és az EU-ba való gyors belépés reménye halványul 

A háború első két évében nagy remények fűződtek a NATO-ba való gyors belépéshez, amikor egyértelmű többség (2022-ben 64, 2023-ban 69 százalék) várta, hogy Ukrajnát a következő évtizedben felveszik a szervezetbe. 

A NATO-ba való gyors belépés reménye tavaly 51 százalékra esett, és továbbra is csökkenő tendenciát mutat; 2025-ben 32 százalék volt, ami a fele a 2022-es értéknek.

Eközben az Ukrajna tagfelvételét teljesen valószínűtlennek tartók aránya 33 százalékra ugrott, ami megegyezik a következő 10 éven belül való belépést várók arányával. 

Az EU-csatlakozással kapcsolatos remények nem csökkentek annyira, mint a NATO-tagságra vonatkozók, de a háború elejéhez képest visszafogottabbak. A megkérdezett ukrán felnőttek 52 százaléka számít arra, hogy országa a következő évtizedben felvételt nyer az EU-ba, szemben a tavalyi 61, illetve a 2022-es és 2023-as 73 százalékkal. 

A Gallup a belpolitikai helyzetképet is feltérképezte júliusban. 

Az ukránok kétharmada támogatja Zelenszkijt 

Az inváziót követő hónapokban Zelenszkij elnök népszerűsége 84 százalékra emelkedett, ami akkoriban a világ vezető politikusai között az egyik legmagasabb volt.

Ez 2023-ban is magas szinten maradt (81), majd tavaly 60 százalékra esett, ami megegyezik a 2019-es hivatalba lépésekor mért adattal.

Az idén a népszerűsége 67 százalékon stabilizálódott, és bár ez alacsonyabb, mint a megszállás utáni csúcsérték, Zelenszkij továbbra is az ukránok kétharmadának támogatását élvezi. 

Az ország megosztottabb az államvezetésről alkotott véleményében 

Az ukrán vezetés iránti támogatás alacsonyabb, mint az elnök iránti. Zelenszkij és az államirányítás általános népszerűsége közötti 21 százalékpontos különbség az elmúlt években nemzetközi összevetésben is az egyik legnagyobb. 2024-ben az ukránok 41 százaléka támogatta a vezetést, míg az arányuk jelenleg ugyanannyi, mint a nem támogatóké (46) – ez némileg alacsonyabb, mint a háború kezdetén mért 47 százalék, ami megegyezett a 2019-es adatokkal. 

A kormányzati korrupciót a világszerte legmagasabbnak tartják 

A belpolitika megítélésében is számos változások történt, a vezetés támogatottságától az intézményekbe vetett bizalomig, a korrupcióval kapcsolatos vélemények azonban sokkal stabilabbak maradtak.

2025-ben a megkérdezettek 85 százaléka szerint a korrupció széles körben elterjedt a kormányban, ez az arány megegyezik a 2007 és 2024 közötti 84 százalékos átlaggal.

Az elmúlt évtizedben, 2014 és 2024 között Ukrajna gyakran szerepelt a kormányzati korrupciót érzékelő országok globális top 10-es listáján. Július végén országos tiltakozások robbantak ki, miután Zelenszkij orosz befolyásra hivatkozva javasolta két korrupcióellenes ügynökség függetlenségének megvonását. Az elnök a tiltakozások után hamar visszavonta a javaslatát, ennek ellenére az EU bejelentette, hogy válaszul több mint 1,7 milliárd dollár külföldi segélyt visszatart Ukrajnától.  

Az ukrán helyzettel összehasonlítva tavaly az EU felnőtt lakosságának átlagosan 68 százaléka mondta azt, hogy a korrupció széles körben elterjedt a saját kormányzatában. Ez jelentősen alacsonyabb, mint az Ukrajnában érzékelt szint, de néhány tagállamban – köztük Olaszországban, Bulgáriában és Cipruson – tavaly hasonlóan magas volt (mindhárom országban 83 százalék). 

A választásokba és a kormányba vetett bizalom stabilizálódik 

Az ukránok meglehetősen eltérő véleményt alkotnak a különböző nemzeti intézményekről. Például szinte mindenki bízik a hadseregben, amelynek a támogatottsága a háború kezdete óta 90 százalék felett van, ami az egyik legmagasabb arány a világon. 

A megkérdezettek kétszer annyira bíznak a hadseregben, mint a választások tisztességességében (42).

Az utóbbiba vetett bizalom a háború kezdetén meredeken 58 százalékra emelkedett, majd a következő évben 43 százalékra esett, és azóta ezen a szinte stabilizálódott.  

A kormány iránti bizalom hasonló pályát követett: az invázió után hirtelen 60 százalékra emelkedett, majd 2024-ben 28 százalékra csökkent.

Ez hasonló Zelenszkij és az ország vezetésének általános megítéléséhez: a kormány iránti bizalom is stabilizálódott, és az idén 35 százalékra emelkedett. 

Viszont továbbra is az ukrán igazságszolgáltatási rendszer iránti vélemények a legnegatívabbak, igaz, az elmúlt években kevésbé változtak, mint a más intézmények iránti hozzáállás. Az idén a 27 százalékuk bízik az ország igazságszolgáltatási rendszerében – ez kevesebb, mint a más intézmények iránti, de magasabb, mint a támadás előtti években mért érték. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons