Egyre több ország farol ki az amerikai hadiipari cégekkel kötendő szerződésekből, tiltakozásul Donald Trump nyílt nyomásgyakorlása és vámpolitikai fenyegetései ellen. A F–35-ösök visszamondott rendelései és az alternatív európai fejlesztések előtérbe kerülése immár politikai, nem pedig haderőfejlesztési kérdéssé vált.
Spanyolország úgy döntött, mégsem vásárol a Lockheed Martintól F–35-ösöket, hogy felújítsa hadseregének amortizálódó repülőgépflottáját. A védelmi minisztérium szerint a kormány végül a Eurofighterek és a még beinduló projekt szintjén álló, francia–német–spanyol közös fejlesztésű Future Combat Air Systemre (FCAS) termékeire koncentrál. A történetben idáig nincs túl sok izgalom, szerte a világon döntenek úgy kormányok, hogy költségvetési racionalizálási vagy diverzifikációs célokból egy korábban kijelölt vállalat helyett egy másikkal kötnek szerződést. Ebben az esetben azonban az okok vegytisztán politikaiak – a beígért kontraktus visszautasítása Donald Trump személye és az általa képviselt tranzakciós megközelítésű külpolitika elleni tiltakozássá vált.
A spanyol–amerikai csörte a hágai NATO-csúcson tetőzött. A tagállamok közül egyedül Spanyolország volt az, amelyik nemet mondott az amerikai elnök javaslatára (ultimátumára), amely előírná, hogy a szövetség országai 2035-ig éves az GDP-jük 5 százalékára húzzák fel védelmi kiadásaikat. Az összeget egy 3,5, illetve 1,5 százalékos bontásban lehetne elkölteni, előbbi tisztán haderőfejlesztésre, alapvetően fegyverekre menne el, utóbbi kettős felhasználású infrastrukturális beruházásokat tenne lehetővé. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök röviddel a csúcs előtt közölte: miután egy ilyen büdzsé
felfordítaná a spanyol gazdaságot, kivégezné a szociális kiadások rendszerét, új adók kivetését kényszerítené ki a kormányból (elsősorban a megmenteni kívánt középosztály kárára),
országa nem hajlandó teljesíteni az 5 százalékos vállalást. Spanyolország a NATO egyik legrosszabb költője, még a 2014-ben elfogadott 2 százalékos GDP-küszöböt sem érte el: Sánchez azonban közölte, hogy a maximum, amit elvárhatnak tőle, az a 2,1 százalék. A dologban az volt a furcsa, hogy a dokumentum aláírásáért cserébe Mark Rutte főtitkár meg is adta a miniszterelnöknek a felmentést, így Spanyolország (az EU-ban egyedüliként) bevallottan és igazoltan nem fogja teljesíteni a közös vállalást.
Donald Trump „szörnyűnek” nevezte a döntést, majd azonnal kedvenc fegyverével, a büntetővámokkal kezdte fenyegetni az általa „potyautasnak” titulált Spanyolországot, Sánchezt azonban egyáltalán nem érdekelte az elnöki bosszú, és konzekvensen kitartott álláspontja mellett. Sőt: jelezvén, mennyire nem értékeli, ha országa szuverén gazdaságpolitikáját valaki kívülről, erőszakosan meg akarja változtatni, lemondta az előzetes megállapodást az F–35-ösök ügyében.
Az ötödik generációs F–35-ös a világ legfejlettebb, nagy hatótávolságú lopakodó vadászgépe, amely számos modern nyugati légierő gerincét alkotja. Az Egyesült Államok mellett 19 szövetséges ország, köztük néhány nem NATO-tag, például Japán is használja. Spanyolország a 2030-as években vonná ki forgalomból az AV–8B Harrier és F–18-as vadászgépekből álló flottájának egy részét. Így azonban az egyébként is több mint száz gépből álló Eurofighter-flottája fog bővülni, amelyek természetesen nem tudják felvenni a versenyt az F–35-ösökkel, de erős jelzést küldenek a Fehér Ház felé: Spanyolország nem hajlandó engedni Trump nyomásgyakorlási technikáinak. A Franciaország, Németország és Spanyolország által vitt FCAS-program még korai szakaszban van, a projektet ráadásul lassítja az érintett vállalatok – az Airbus, a Dassault Aviation és az Indra – közötti folyamatos feszültség. Még ha a három ország és védelmi beszállítóik el is tudják simítani a nézeteltéréseiket a fejlesztés folytatása érdekében, az FCAS legkorábban akkor is csak 2040-ben állhat szolgálatba.
Spanyolország bejelentéséig Portugália volt az egyetlen európai ország, amely nyilvánosan jelezte, hogy fontolgatja az F–35-ös alternatíváit, arra hivatkozva, hogy figyelembe kell vennie „szövetségesei kiszámíthatóságát”. Eközben Svájcban, ahol a kormány teljes sokkot kapott a Trump által termékeikre kivetett 39 százalékos vámok miatt, a politikusok már a három tucat F–35-ösre vonatkozó amerikai megrendelés azonnali érvénytelenítését követelik, szintén a gazdasági nyomásgyakorlás elleni tiltakozásul. A kabinet végül felvette Trump logikájának fonalát, és kijelentette: folytatja a fegyverüzlet lebonyolítását, azt remélve, hogy a Fehér Ház értékelni fogja, és ennek hatására hajlandó lesz tárgyalni a vámcsökkentésről is.
India dühe
De nem csak Európában verik le a port az amerikai hadiipari cégeken. A Reuters jelentése szerint Újdelhi szintén felfüggesztette az új amerikai fegyverek és repülőgépek (alapvetően hat Boeing P8I felderítő repülőgépről, a General Dynamics által gyártott Stryker harcjárművekről, valamint a Raytheon és a Lockheed Martin fejlesztette Javelin páncéltörő rakétákról van szó több mint 3,5 milliárd dollár értékben) beszerzésére vonatkozó terveit. A két ország közötti kapcsolat néhány nap alatt zuhant mélypontra, amikor Trump 25 százalékos vámot vetett ki az indiai termékekre, majd még egyszer ugyanennyit, amiért India az orosz kőolaj legnagyobb globális vásárlójává vált. Az ország védelmi minisztere éppen a konfliktus kirobbanása előtti napokban tervezte washingtoni utazását, hogy az utolsó simításokat elvégezze a beszerzések körül, ám útját azonnal lemondták, ahogy az elnök bejelentette a vámokat. Információk szerint India is Svájchoz hasonlóan kíván eljárni: hajlandó folytatni a beszerzéseket amerikai cégektől, de csak azzal a feltétellel, ha Trump újranyitja a kereskedelmi tárgyalásokat Újdelhivel, az immár 50 százalékos tarifákat pedig átgondolja és csökkenti.
Az ázsiai ország a világ második legnagyobb fegyverimportőre, Oroszország pedig eddig hagyományosan a legfőbb beszállítója volt. Az utóbbi években azonban Modi elnök nagy hangsúlyt fektetett a diverzifikációra, így francia, izraeli és amerikai vállalatokkal is igyekezett szerződéseket kötni. Ennek oka egyértelmű: az orosz fegyverexport az ukrajnai háború miatt érthető módon lelassult – ennek ellenére Moszkva az elmúlt hónapokban új védelmi technológiái, például az S–500-as föld-levegő rakétarendszer megvásárlásáról győzködte az indiai kormányt. Újdelhi végül elutasította az ajánlatot, valószínűleg éppen azért, hogy elkerülje Trump haragját és újabb büntetését. A történet pikantériáját az adja, hogy India és az Egyesült Államok védelmi partnerségi viszonyban áll egymással, vagyis a hírszerzési információk megosztása és a közös katonai gyakorlatok zökkenőmentesen folytatódnak a kereskedelmi háború és a fegyvervásárlások lemondása ellenére.
India az elmúlt esztendőkben különösen jó viszonyt ápolt Washingtonnal. Biden és kezdetben Trump célja is az volt, hogy Kína dominanciáját Ázsiában India erősítésével ellensúlyozza valahogy – a Fehér Ház mostani lépése után azonban éppen a folyamat ellentéte vette kezdetét, India közel áll hozzá, hogy stratégiai partnerként álljon be Peking mellé, immár az Egyesült Államok káoszpolitikájának ellenében.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
