Brazíliára 50 százalékos vámot vetett ki Trump, hogy befolyásolja a barátja, Jair Bolsonaro exelnök elleni büntetőeljárást. Annak ellenére, hogy a Fehér Ház vegytisztán politikai fegyverként használja a kereskedelmet, a büntetésre válaszul a brazil kormány tényleg megvonhatja a vállát.
Kezdetben Donald Trump ügyelt arra, hogy globális vámháborújának indokai mögött mindig kereskedelmi érvek (deficit, egyenlőtlen kölcsönös tarifák stb.) húzódjanak meg. Augusztusban azonban megmutatta, milyen az, amikor Washington tisztán politikai revolverezésre használja fel az eszközt egy olyan cél elérése érdekében, aminek semmi köze a kereskedelemhez. A néhány nappal ezelőtt életbe lépett brutális nagyságú, 50 százalékos vámok kivetésének Brazíliára ugyanis egyetlen indoka van: Trump így akarja elérni, hogy megszüntessék a puccskísérlet miatt indított bírósági eljárást személyes jóbarátja, Jair Bolsonaro ellen.
Lula elnök felháborodva utasította vissza a brazil szuverenitás elleni támadást, mint mondta: Trump fenyegethet, de akkor sem szólhat bele más ország belügyeibe, és nem viselkedhet úgy, mintha más nemzetek felett uralkodna. A két ország kapcsolata 200 éves mélyponton van, Lula pedig világossá tette: esze ágában sincs meghajolni és megalázni magát Trump előtt. Ennek ellenére nem fog élni sem a megtorló vámok eszközével, sem más ellencsapással. Helyette lobbisták seregét eresztette rá a Trump-kormányzatra, akik igen komoly eredményeket értek el. A jelenlegi vámok alól mintegy 700, az export szempontjából kiemelten fontos terméket sikerült mentesíteni – igaz, éppen a legfontosabbakat, a kávé, a marhahús és a gyümölcs kivitelét nem.
Ennyi elég is volt Lulának ahhoz, hogy az egyoldalú háborúban győztes csatát hirdessen. Valójában azonban nem csak a mentességek voltak azok az okok, amelyek miatt Brazília a Trump-henger ellenére optimistán nézhet a jövőbe, sőt nem is az ország elnökének szándéka, amely a BRICS-országok közötti kereskedelmi együttműködés és a globális dél felé nyitás minden eddiginél nagyobb megerősítését szorgalmazza. Mint arra az Economist is rámutatott, a titok nyitja a brazil gazdaság zártságában rejlik: exportja a tavalyi évben mindössze a GDP egyötödét tette ki (szemben például Mexikó kétharmadával vagy Vietnám 70 százalékával). Brazília valójában kevésbé függ az Egyesült Államoktól, mint történelme során valaha. Az egyébként is csekély exportjának mindössze 13 százaléka áramlik oda, ez a szám két évtizeddel ezelőtt még 25 volt. Ezzel párhuzamosan (és ez a sikeres védekezés egyik kulcstétele) a Kínába irányuló kivitele 28 százalékra nőtt. Hátradőlhet tehát Brazília? Igen, de csak óvatosan.
Méregerős kávé
A mentességek természetesen nagyban mérséklik a vámok hatását: az említett 700 termékkel a brazil exportáruk nagyjából fele került ki a büntetőtarifák alól, ez pedig azt jelenti, hogy az 50 százalékos vámok tényleges mértéke valójában 30 százalék körüli tehető. Ennek köszönhetően a brazil kormány változatlanul 2,4 százalékra várja az idei GDP-növekedést, míg a Goldman Sachs a vámcsapás ellenére sem korrigálta a 2,3 százalékos gazdaságbővülési előrejelzését.
Ugyanakkor néhány kulcsfontosságú szegmensnek gyors tervet kell kidolgoznia a Trump által kialakított helyzet tompítására. Ezek közül a legkiemeltebb a kávéexport, amelyből évente 500 ezer tonnányi érkezett az Egyesült Államokba – ez az összkivitel 16 százalékát jelentette. A múlt havi szállítmányok máris egyharmaddal csökkentek a 2024-es szinthez képest, miután az amerikai importőrök a bizonytalanság miatt csúsztatták a megrendeléseket. Hasonlóan kényes helyzetbe került a marhahúskivitel, amelynek eddig a 17 százaléka került az Államokba, valamint a trópusi gyümölcsök exportja.
Ezek a problémák azonban átmenetinek tűnhetnek, köszönhetően Brazília elmúlt években kiépített piacdiverzifikációs törekvéseinek, amelyek során éppen a most gondokkal küszködő exportáruk kaptak főszerepet. Amikor Lula könnyedén és magabiztosan megvonta vállát, mondván, „más piacokat keresünk”, nem a levegőbe beszélt az ágazati ellenálló képességgel kapcsolatban.
Az Európai Unió a brazil kávé legnagyobb felvásárlója, a kelet-ázsiai, közel-keleti és észak-afrikai eladások pedig 25 és 61 százalék között nőttek tavaly.
Kína a marhahús felvásárlásában jeleskedik, de a kávékereskedelmet is felpörgette: egy időben Trump 50 százalékos vámbejelentésével, Peking majdnem 200 új brazil kávéexportőrrel írt alá megállapodást. Végül: az elnök komoly állami beavatkozást (célzott segélyek és a felesleges készletek felvásárlása képében) ígért az amerikai vámok által leginkább érintett hazai kereskedőknek.
Az, hogy Lula ennyire eltökélten szállt szembe az Egyesült Államok elnökével, gazdaságilag megengedhető, politikailag viszont meglepően gyorsan kifizetődő. Hasonlóan az új kanadai miniszterelnökhöz, Mark Carney-hez, aki szintén kereskedelmi okok miatt egy kemény Trump-ellenes kampánnyal nyerte meg a választást, a magát a nemzeti szuverenitás védelmezőjeként bemutató brazil elnök népszerűségi mutatói is azonnal emelkedni kezdtek. A vámok hatásának drasztikus enyhítése a jelek szerint sikeres lesz, ugyanakkor Lulának nagyon óvatosan kell eljárnia a válaszai tekintetében: amennyiben a BRICS-országokat valóban egységes lépésre akarja rávenni Trump vámpolitikájával szemben, az könnyen a kereskedelmi háború eszkalációjához vezethet. Az amerikai elnök több esetben is kinyilvánította már, hogy nem tűri a BRICS szerinte „Amerika-ellenes” tevékenységét, és már így is folyamatos vámcsapásokkal fenyegetőzik a tagok ellen. Ha Lula ötlete ezt a folyamatot valóban beindítja azzal, hogy táptalajt ad Trump állításainak, akkor Brazília a végén ugyanannyit veszthet a réven, mint a vámon.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/EFE/Antonio Lacerda
