Érzelmi tőke és elektromos lóerő: Norvégia és a Tesla kapcsolata nemcsak üzlet, hanem egy 12 éves szerelmi történet, amit nehéz tönkretenni. Míg Európa nagy részén a Musk körüli botrányok megtépázták a márka hírnevét, az északi országban inkább a gyorstöltőhálózat, az árak és a márkahűség számítanak.
Van valami egészen különleges kettősség a norvégok Elon Muskhoz való viszonyulásában. A világon talán egyedüliként a pragmatizmust helyezik előtérbe, amikor autóvásárlásról van szó, és elnyomják magukban érzelmi undorukat az autó alkotójával szemben.
Musk szerepvállalása az amerikai politikai életben és a kormányzatban a vállalatainak megítélését is magával rántotta a mélybe – a tendencia pedig folytatódott az után is, hogy Trump már nem tartott igényt a szolgálataira, és felkérte távozásra a DOGE, a kormányzati hatékonyság növeléséért felelő szervezet éléről. A heves fogyasztói reakciók egyértelmű tiltakozást jelentettek a milliárdos politikája és Trumphoz fűződő (egykori) szoros, szinte baráti viszonya ellen – a Muskkal szembeni gyűlölet a Teslák eladási mutatóinak bezuhanásához, extrémebb esetekben vandalizmushoz vezetett az autók és a bemutatótermek ellen.
De nem Norvégiában. A jóléti állam példaországában a vásárlókat nem befolyásolja, hogy személy szerint miképpen ítélik meg a Tesla főnökének megnyilvánulásait, politikai nézeteit vagy éppen az X-en megosztott, ámokfutásnak ható bejegyzéseit. A Reutersnek az egyik lelkes vásárló elmondta: éppen májusban vett egy Y modellt, ami a harmadik Teslája tíz év alatt. Mint fogalmazott, vegyes érzelmei vannak az autóval kapcsolatban a gyártója miatt, de valójában „minden az infrastruktúráról és az autó technológiájáról szól”, azokat pedig senki nem tudja überelni.
Hogy a norvégok mennyire egy aggyal gondolkodnak, azt jól jelzik az eladási mutatók: míg az idei év első felében a Tesla eladásai Németországban, Svédországban, Dániában és Hollandiában a felére vagy még jobban visszaestek, éves szinten
Norvégiában 24 százalékkal nőttek, így az 5,5 milliós ország a vállalat második legnagyobb európai piacává vált.
Ez egy 12 éves kapcsolat eredménye, amelynek során az észak-európai országban olyan márkahűség alakult ki, amelyet nem tudnak kikezdeni a Muskkal kapcsolatos negatív kritikák és személyes ellenérzések. Bár ez a piac kicsinek tűnik (az európai eladások kevesebb mint 12 százalékáért felel), a hangsúly a gesztusokon és a szimbolikus jelentőségen van. Norvégia mindig is a Tesla legjobb értelemben vett kirakatországaként funkcionált: az Egyesült Államokon kívül az egyetlen ország volt, amely elsőként forgalmazta 2013-ban a Model S-t, ahogyan itt épült ki az első nem amerikai gyorstöltő-infrastruktúra is, rengeteg új vásárlót szerezve ezzel az országban. Musk 2022 szilveszterén külön posztban köszönte meg a norvégoknak az elektromos járművek iránti odaadásukat. Lelkesedése érthető volt: az országban az elektromosok az összeladások 94 százalékát teszik ki, a Model S éveken át a legkelendőbb gépjármű volt, az elmúlt öt évben pedig a Tesla Norvégia vitathatatlanul vezető autómárkájává vált.
Musk az Musk, a Tesla viszont Tesla
A Tesla egyelőre sikerrel tartja magát Norvégiában, ahol a vásárlókat nem érdekli Musk személye, az autói annál inkább. Bár az új Tesla-regisztrációk száma 2024-ben 4 százalékkal esett, az idei év első hónapjai pedig szintén döcögősre sikerültek, márciusban a vevők rohamot indítottak a frissített Model Y-ért, majd májusban annak olcsóbb változatáért. Sokat segített az a szintén májusi akcióhullám, amelynek keretében Tesla vásárlásához nullaszázalékos kamatozású hitelt vehettek igénybe, míg a vállalat ingyen biztosította a feltöltőállomások használatát. Az üzlet hirtelen ismét beindult, az új regisztrációk száma pedig 213 százalékos növekedést produkált.
A norvég autóvásárlók számára tehát sokkal fontosabb az igényeiknek megfelelő, könnyen megfizethető autó, mint a Tesla főnöke miatt érzett szekunder szégyen. Jól igazolja ezt, hogy ugyanaz az akció, ami Norvégiában taroláshoz vezetett, Svédországban és Dániában egyáltalán nem érdekelte a vevőket: a Tesla egyetlen modellje sem került fel júliusban a top 10-es eladási listákra.
Kérdés, hogy ez az állapot fenntartható-e. A jelek szerint igen. Egy közvélemény-kutatás szerint a norvég Tesla-tulajdonosok 40 százaléka úgy véli, hogy Musk politikai szerepvállalása és aktív, megosztó részvétele a közéletben árt a márkának, de a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy szándékában áll egy új Tesla vásárlása. A pragmatizmus diadala az autószalonokban.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
