Kína újabb mérföldkövet ért el a valutája globális használatában. Egy ausztrál cégnek nyújtott majdnem 2 milliárd dollár értékű jüanalapú hitelt, amelynek a folyósítása és a törlesztése is a kínai pénznemben történik. 

Az ausztrál Fortescue Metals Group – a világ negyedik legnagyobb vasérctermelője – 14,2 milliárd jüan (kb. 1,98 milliárd dollár) értékű szindikált hitelt vett fel a Bank of China vezette koncorciumtól. Ez az eddigi legnagyobb jüanalapú offshore hitel, amit valaha nem kínai cég kapott.  

Ez egy határokon átnyúló, zártláncú jüanfinanszírozási megoldás, mivel a Fortescue a kölcsönt kínai tisztaenergia-technológia és gépek vásárlására használja, és

a visszafizetés jüanban történik, abból a jüanbevételből, amit a cég a Kínának való vasérceladásból szerez.   

A bank szerint ez a szindikált hitel elősegíti a vállalat üzleti együttműködését a kínai beszállítókkal, hatékonyan kezeli az árfolyamkockázatokat és csökkenti az általános finanszírozási költségeket. Emellett példát mutat más nemzetközi cégeknek, hogy hogyan lehet jüanban finanszírozni és elszámolni.  

Ez a hitelmegállapodás egy olyan időszakban jött létre, amikor Kína fokozza az erőfeszítéseit a jüan nemzetköziesítésére, amikor Donald Trump agresszív vám- és kiadáspolitikája következtében a dollárba vetett befektetői bizalom megingott, illetve ez is egy eszköz, amivel megpróbálnak védekezni az esetleges amerikai pénzügyi szankciók ellen.  

Emellett segíti azt a kínai gazdaságpolitikai célt, hogy növeljék a jüan globális szerepét a kereskedelemben és a pénzügyekben. A hónap elején tartott féléves ülésén a kínai központi bank bejelentette, hogy felgyorsítja a kínai valuta használatát a kereskedelmi elszámolásokban és a határokon átnyúló finanszírozásban. A bank három év óta először szentelt egy részt a jüan internacionalizációjának a találkozóról kiadott tájékoztatójában. 

Kína összehangoltan erősíti a jüan globális árupiacokon betöltött szerepét is. Júniusban a három fő árutőzsdéjén további 16 határidős és opciós szerződéshez kínált hozzáférést a minősített külföldi intézményi befektetőknek, többek között természetes gumira, ólomra és ónra vonatkozóan. 

A Fortescue régóta ápol üzleti kapcsolatokat Kínával, amely a világ legnagyobb vasércfelhasználója, amelynek körülbelül a kétharmada Ausztráliából származik. A vállalat, amely a vasércének nagy részét Kínába értékesíti, azt nyilatkozta, hogy a jüanalapú hitelt a dekarbonizációs törekvéseik finanszírozására fogják felhasználni, miközben az Egyesült Államok visszalép attól, hogy befektessen a globális zöldipari forradalom vezetéséhez szükséges zöldtechnológiába.  

Kína a valaha volt legalacsonyabb kamatlábon tud hitelhez jutni 

A jüan erősödik, míg a dollárindex 9 százalékot esett az év során. Emellett jelentős mértékben csökkentek a külföldi szereplők – különösen Kína és Japán – amerikai államkötvény-vásárlásai. Emögött részben geopolitikai okok, az USA és Kína közötti feszültségek, valamint az amerikai szankciók és exportkorlátozások állnak. Kína ezek miatt diverzifikálja a tartalékait és csökkenti az amerikai eszközökben való kitettségét.  

Ha a külföldi kereslet tovább csökken, az amerikai kormány kénytelen lesz belföldi forrásokra támaszkodni az adósság finanszírozásában. Ennek érdekében a Fed egyre inkább belső vásárlóként lép fel a treasurypiacon, mivel a külföldi kereslet hiányát pótolnia kell. Ez viszont inflációs kockázatokat és monetáris instabilitást okozhat. A csökkenő külföldi kereslet miatt az USA-nak magasabb kamatokat kell kínálnia, hogy vonzó maradjon a befektetők számára, ez viszont növeli az államadósság finanszírozási költségeit. Az utóbbi napok kötvényaukciói nagyon alacsony keresletet mutattak az amerikai papírok iránt. 

A kínai kormány kevesebb mint feleannyi költséggel férhet hozzá a tőkepiacokhoz, mint az amerikai, és a kínai vállalatok történetük legalacsonyabb kamatlábait fizetik az új tőkéhez jutásért.

Ez hosszú távú strukturális előnyt jelent a kínai politikai döntéshozók és az ipar számára. 

Mindez pedig dominóhatással jár. Az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében folyósított kínai hitelek súlyozott átlaga 4,2 százalék, és szimbolikusan ez azt jelenti, hogy az afrikai és dél-amerikai kormányok alacsonyabb kamatlábbal kölcsönözhetnek dollárt a kínai bankoktól, mint az amennyiért az amerikai kormány kölcsönöz dollárt a befektetőktől az Egyesült Államokban.  

Az amerikai döntéshozók számára aggasztó lehet, hogy a kínai pénzügyi intézmények rengeteg aranyat vásárolnak, és a külföldön keresett dollár nagy részét visszahozzák, a saját bankjaikban tartják vagy baráti országokban finanszírozzák az Egy övezet, egy út projekteket. Peking államkötvény-állománya 16 éve nem volt ilyen alacsony, és nemcsak nem hajlandó új államkötvényeket vásárolni, hanem nettó eladója a már meglévő amerikai államadósságnak. 

Az ázsiai nagyhatalom ezzel nemcsak a gazdasági, hanem a geopolitikai befolyását is növeli.

Versenyképes alternatívát kínál a nyugati pénzügyi intézményekkel (pl. IMF, Világbank) szemben, növeli az afrikai országok függőségét és erősíti a diplomáciai kapcsolatait, különösen azokon a területeken, ahol az USA befolyása csökken.  

Kapcsolódó: