Az iszlamista szíriai kormány a jelek szerint megpróbálja azt a látszatot kelteni, hogy támogatja az ország békés egységét. Ahmed as-Saráa ideiglenes szíriai elnök kijelentette, hogy Szíriát szerinte valamilyen megegyezéssel, nem pedig katonai erővel kell egyesíteni, mert a szíriai nép belefáradt a háborúba.

A kormány cselekedetei azonban másról tanúskodnak, miután a múlt héten elutasította a kurd integrációs tárgyalásokat, illetve néhány nappal később megtagadta a drúzok részvételét a területükön történt erőszakról szóló tárgyalásokon, ráadásul hatalmas offenzívát készít elő a kurdok ellen. 

A kurd SDF (Szíriai Demokratikus Erők) ellenőrzése alatt álló Rakka és Deir ez-Zór tartományok elfoglalása érdekében a hadsereg körülbelül 50 000 katonát készül bevetni a támadásra. A terv szerint a csapatok Palmüra városában gyülekeznek, majd bevonulnak a kurdok ellenőrzése alatt álló területekre. Az SDF elvben megállapodott a szíriai hadseregbe való beolvasztásáról, de a folyamatot nézeteltérések lassítják. Az Egyesült Államok bírálta a katonai koalíciót a késlekedés miatt, Tom Barrack különmegbízott pedig figyelmeztette a kurdokat, hogy a föderalizmus nem fog működni, és el kell fogadniuk az integrációt. 

Forrás: news.antiwar

Az elmúlt 10 évben az Egyesült Államok többször is támogatta a kurd SDF-et az ISIS elleni harcokban, most azonban úgy tűnik, hogy egyre inkább Saráa mellé állnak, illetve Trump is „erősnek és vonzónak” nevezte a szír vezetőt. Az Egyesült Államok a kurd területekről is kivonta a legtöbb katonáját, utolsó értelmezhető jelenlétük most már messze délen, al-Tanfban van, korábban pedig már szó volt arról is, hogy a fokozatos csapatkivonás mellett az országban lévő amerikai katonai bázisok számát 8-ról 1-re csökkentik.

Az SDF elleni offenzíva várhatóan október előtt kezdődik, de – ha minden igaz – nem indulhat el az Egyesült Államok jóváhagyása nélkül.

Ez korábban ugyan elképzelhetetlen lett volna, ám az adminisztráció jelenlegi prioritása, hogy Szíriát az iszlamista Hajat Tahrír as-Sám (HTS) mögött egyesítse, megváltoztathatta a helyzetet: az a narratíva, hogy a kurdok késleltetik a folyamatot, arra késztetheti Washingtont, hogy csendben zöld utat adjon Szíriának a régóta szövetséges kurdok elleni támadáshoz. 

Az SDF kulcsszerepet játszott az ISIS visszaszorításában, ha tehát a kurdok meggyengülnek, a dzsihadista csoportok újra mozgásteret nyerhetnek. Márpedig ez közvetlen európai biztonsági kockázatot jelent, mivel a régió destabilizációja újabb terrortámadások és radikalizációs hullámok kiindulópontja lehet. Egy nagyobb fegyveres konfliktus a kurdok lakta térségekben újabb menekülthullámot indíthat el Irak és Törökország felé, így utóbbi továbbra is megpróbálhatja majd „átruházni” a terheket Európára, akár politikai nyomásgyakorlás eszközeként is.

Európa számára a szíriai kurdellenes offenzíva nemcsak humanitárius és biztonsági kockázat, hanem stratégiai figyelmeztetés is arra, hogy a közel-keleti folyamatokat immár más globális szereplők alakítják, miközben az EU leginkább a következmények kezelésére kényszerül.  

Lehetséges forgatókönyvek : 

1. Korlátozott offenzíva: a kormányerők lokális műveleteket hajtanak végre, főként Rakka környékén, de nem próbálják teljesen felszámolni a kurd autonómiát. Az SDF megőrzi kontrollját bizonyos térségekben, részben amerikai nyomás hatására. Európának ez mérsékelt menekültáradatot jelent, amivel Törökország EU-ra nehezedő nyomása nő, bár nem drámaian. Az ISIS maradványai nem jelentenének széles körű destabilizációt.  

• Következmény: kezelhető biztonsági kockázat, de az EU-nak a migrációs kérdésekben készen kell állnia Törökország újabb zsarolására.  

2. Elhúzódó háború: a damaszkuszi hadművelet nem hoz döntő áttörést, az SDF ugyan tartja az állásait, ám csak nagy veszteségek árán. Az USA nem avatkozik be közvetlenül, de fegyverrel és politikai eszközökkel továbbra is jelen van. A tartós instabilitás több százezres menekülthullámot eredményez Törökország irányába, ami újra felveti az EU–Törökország-alku fenntarthatóságát. A régióban a radikalizáció erősödhet, így az európai terrorkockázat is.  

• Következmény: az EU hármas nyomás alatt áll (migráció, terrorfenyegetés, marginalizálódás).  

3. Totális offenzíva: az USA a „szíriai egység” érdekében félreáll, a kormányerők nagyszabású hadművelettel felszámolják a kurd autonómiát. Az SDF szétesik, vezetői emigrációba menekülnek. Több százezres kurd menekülthullám indulhat Törökország felé, Ankara pedig minden eszközzel az EU-ra próbálhatja terhelni a válságot. Ebben az esetben az ISIS maradványai újra pozíciót nyerhetnek, ami növeli az európai terrorfenyegetettséget is. Az USA elmozdulása Saráa felé aláásná a kurdokkal szembeni nyugati bizalmat.   

• Következmény: súlyos menekültválság, fokozott terrorfenyegetés és geopolitikai marginalizálódás egyaránt.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons