Sarokba szorítva: Dodik népszavazása új határokat rajzolhat a Balkánon
2026. február 7., szombat

Sarokba szorítva: Dodik népszavazása új határokat rajzolhat a Balkánon 

Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét megfosztották elnöki mandátumától, így a bosnyák bíróság ítélete szerint többé nem a szerb többségű országrész elnöke. A választási bizottság augusztus elején hozta meg a döntését, ami ellen Dodik fellebbezéssel élt, így augusztus 18-ára vált jogerőssé. A Független Szociáldemokraták Szövetsége párt elnöke azonban nem nyugodott bele még így sem a bosnyák bíróság ítéletébe, és továbbra is a Republika Srpska elnökeként jár el. 

Az X-oldalára a jogerős döntés kihirdetése után a következőket írta: 

Nem fogom tiszteletben tartani [a bíróság döntését]. Én a nép akaratát tisztelem. Ön arrogáns volt, és elvárja tőlem, hogy engedelmes legyek. Nem leszek az. Én vagyok a Republika Srpska elnöke, és írhat, amit csak akar. A nép választott meg, és egy külföldi kormány nem fog leváltani.” 

Az ítélet 

Dodikot a hónap elején ítélte el a bosnyák választási bizottság, mert megtagadta a bosznia-hercegovinai főképviselő, (korábban német CSU-politikus) Christian Schmidt által 2023-ban hozott döntések végrehajtását. Több bírósághoz is fellebbezést nyújtott be, hogy megsemmisítsék hivatalából való eltávolítását, de a bosznia-hercegovinai bíróság helybenhagyta a bizottság döntését. 

Népszavazás a bírósági döntés ellen? 

Dodik két népszavazási kezdeményezéssel állt elő: egyrészt szeptember végén a saját mandátumáról, ami inkább politikai, mintsem jogi lépésnek nevezhető, hiszen egy népszavazás nem fogja tudni felülírni a jogerős bírósági döntést.  

Továbbá belengetett egy másik referendumot is, mégpedig a Republika Srpska függetlenségéről, abban az esetben, ha nincs politikai megegyezés az államalkotó országrész és Bosznia-Hercegovina között. 

Ezzel egyébként már nem először fenyegetőzött, kérdés, hogy lehetetlen helyzetében ezt tényleg beváltaná-e. 

Repedezik a daytoni béke? 

Dodik nyilatkozata szerint  

a boszniai állam és a daytoni békemegállapodás „nem létezik”, mivel azt a bosnyák fél az alkotmányellenesnek nevezett bíróság, az ügyészség és a nemzetközi nyomás révén lerombolta. 

Úgy véli, a szerbek hibát követtek el a Daytoni Egyezmény aláírásával, és most elérkezett az idő az önrendelkezés kinyilvánítására. Felszólította az embereket, hogy ne őt, hanem a Szerb Köztársaságot védjék, miközben az EUFOR-t arra kérte, szükség esetén vonuljon fel az országrészek közötti határvonal mentén. Dodik szerint Bosznia-Hercegovina jelenleg megszállás alatt áll, ezért a „nemzeti és népi mozgalom élére áll” az ország felszabadításáért. 

Bosznia-Hercegovina számunkra nem létező ország, a daytoni megállapodás nem létezik, mert összeomlott, csalás, és erről a kérdésről nincs több vita” 

 – mondta Dodik egy sajtótájékoztatón Banja Lukában, a Republika Srpska de facto fővárosában. 

Megvalósulhat a 2021-es Janša-terv? 

2021-ben Janez Janša akkori szlovén miniszterelnök előállt egy tervvel, amely lényegében a daytoni békemegállapodást nullázná le, és teljesen újrarajzolná a nyugat-balkáni határokat. Koszovó Albániával való egyesülése mellett nagy változás érintené a mai Bosznia-Hercegovina területét: a horvát többségű Nyugat-Hercegovinát Horvátországhoz, míg a boszniai Szerb Köztársaságot Szerbiához csatolnák: meghagyva ezzel egy tisztán bosnyák államot, tengeri kijárattal.  

Kérdés, hogy ha Dodik beváltaná a fenyegetését, és népszavazás útján kiléptetné az országrészt Bosznia-Hercegovinából, akkor mi történne utána: önálló országként létezne tovább vagy egyesülne Szerbiával? Talán az utóbbinak nagyobb az esélye, feltéve, ha egyáltalán sor kerülne egy ilyen lépésre, hiszen az lényegesen fokozná a feszültséget a félszigeten, felerősíthetne máshol is szeparatista mozgalmakat, illetve kiszámíthatatlan a nemzetközi közösség reakciója, még abban az esetben is, hogyha Dodik valóban baráti kapcsolatot tud ápolni a Trump-vezette Egyesült Államokkal. Hiszen az országrészek elszakadását (szecessziót) általánosságban nem támogatja a nemzetközi jog, és ennek pont az az oka, hogy az ilyen instabil helyzetek kialakulását megelőzzék. 

A helyzet tehát bizonytalan. A szerb országrész Dayton óta valamilyen szinten természetesen szeparatista törekvésű, hiszen egy alapvetően szerbek lakta területről beszélünk, ebben önmagában nincs semmi új, elszakadáspárti nyilatkozatok, fenyegetések a függetlenségi népszavazásról sokszor elhangoztak már. 

A mostani helyzet viszont más: Bosznia-Hercegovina vezetése sarokba szorította Dodikot, és ezzel elkövette azt a hibát, hogy mozgástér híján az elnöknek nincs többé sok veszítenivalója, ezért valószínűbb, hogy be fogja váltani a fenyegetését. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Videó

Hét ábrája

Partnereink

Kérdezz bátran!
Chat