Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét megfosztották elnöki mandátumától, így a bosnyák bíróság ítélete szerint többé nem a szerb többségű országrész elnöke. A választási bizottság augusztus elején hozta meg a döntését, ami ellen Dodik fellebbezéssel élt, így augusztus 18-ára vált jogerőssé. A Független Szociáldemokraták Szövetsége párt elnöke azonban nem nyugodott bele még így sem a bosnyák bíróság ítéletébe, és továbbra is a Republika Srpska elnökeként jár el.
Az X-oldalára a jogerős döntés kihirdetése után a következőket írta:
Nem fogom tiszteletben tartani [a bíróság döntését]. Én a nép akaratát tisztelem. Ön arrogáns volt, és elvárja tőlem, hogy engedelmes legyek. Nem leszek az. Én vagyok a Republika Srpska elnöke, és írhat, amit csak akar. A nép választott meg, és egy külföldi kormány nem fog leváltani.”
Az ítélet
Dodikot a hónap elején ítélte el a bosnyák választási bizottság, mert megtagadta a bosznia-hercegovinai főképviselő, (korábban német CSU-politikus) Christian Schmidt által 2023-ban hozott döntések végrehajtását. Több bírósághoz is fellebbezést nyújtott be, hogy megsemmisítsék hivatalából való eltávolítását, de a bosznia-hercegovinai bíróság helybenhagyta a bizottság döntését.
Népszavazás a bírósági döntés ellen?
Dodik két népszavazási kezdeményezéssel állt elő: egyrészt szeptember végén a saját mandátumáról, ami inkább politikai, mintsem jogi lépésnek nevezhető, hiszen egy népszavazás nem fogja tudni felülírni a jogerős bírósági döntést.
Továbbá belengetett egy másik referendumot is, mégpedig a Republika Srpska függetlenségéről, abban az esetben, ha nincs politikai megegyezés az államalkotó országrész és Bosznia-Hercegovina között.
Ezzel egyébként már nem először fenyegetőzött, kérdés, hogy lehetetlen helyzetében ezt tényleg beváltaná-e.
Repedezik a daytoni béke?
Dodik nyilatkozata szerint
a boszniai állam és a daytoni békemegállapodás „nem létezik”, mivel azt a bosnyák fél az alkotmányellenesnek nevezett bíróság, az ügyészség és a nemzetközi nyomás révén lerombolta.
Úgy véli, a szerbek hibát követtek el a Daytoni Egyezmény aláírásával, és most elérkezett az idő az önrendelkezés kinyilvánítására. Felszólította az embereket, hogy ne őt, hanem a Szerb Köztársaságot védjék, miközben az EUFOR-t arra kérte, szükség esetén vonuljon fel az országrészek közötti határvonal mentén. Dodik szerint Bosznia-Hercegovina jelenleg megszállás alatt áll, ezért a „nemzeti és népi mozgalom élére áll” az ország felszabadításáért.
Bosznia-Hercegovina számunkra nem létező ország, a daytoni megállapodás nem létezik, mert összeomlott, csalás, és erről a kérdésről nincs több vita”
– mondta Dodik egy sajtótájékoztatón Banja Lukában, a Republika Srpska de facto fővárosában.
Megvalósulhat a 2021-es Janša-terv?
2021-ben Janez Janša akkori szlovén miniszterelnök előállt egy tervvel, amely lényegében a daytoni békemegállapodást nullázná le, és teljesen újrarajzolná a nyugat-balkáni határokat. Koszovó Albániával való egyesülése mellett nagy változás érintené a mai Bosznia-Hercegovina területét: a horvát többségű Nyugat-Hercegovinát Horvátországhoz, míg a boszniai Szerb Köztársaságot Szerbiához csatolnák: meghagyva ezzel egy tisztán bosnyák államot, tengeri kijárattal.
Kérdés, hogy ha Dodik beváltaná a fenyegetését, és népszavazás útján kiléptetné az országrészt Bosznia-Hercegovinából, akkor mi történne utána: önálló országként létezne tovább vagy egyesülne Szerbiával? Talán az utóbbinak nagyobb az esélye, feltéve, ha egyáltalán sor kerülne egy ilyen lépésre, hiszen az lényegesen fokozná a feszültséget a félszigeten, felerősíthetne máshol is szeparatista mozgalmakat, illetve kiszámíthatatlan a nemzetközi közösség reakciója, még abban az esetben is, hogyha Dodik valóban baráti kapcsolatot tud ápolni a Trump-vezette Egyesült Államokkal. Hiszen az országrészek elszakadását (szecessziót) általánosságban nem támogatja a nemzetközi jog, és ennek pont az az oka, hogy az ilyen instabil helyzetek kialakulását megelőzzék.

A helyzet tehát bizonytalan. A szerb országrész Dayton óta valamilyen szinten természetesen szeparatista törekvésű, hiszen egy alapvetően szerbek lakta területről beszélünk, ebben önmagában nincs semmi új, elszakadáspárti nyilatkozatok, fenyegetések a függetlenségi népszavazásról sokszor elhangoztak már.
A mostani helyzet viszont más: Bosznia-Hercegovina vezetése sarokba szorította Dodikot, és ezzel elkövette azt a hibát, hogy mozgástér híján az elnöknek nincs többé sok veszítenivalója, ezért valószínűbb, hogy be fogja váltani a fenyegetését.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime

