Az európai vezetők egy új biztonsági mechanizmusról tárgyalnak Ukrajna érdekében, amely kötelezné a szövetségeseket, hogy 24 órán belül döntsenek a katonai támogatásról egy újabb orosz támadás esetén. Giorgia Meloni javaslata egy olyan, „könnyített NATO-modell”, amely kollektív segítségnyújtást írna elő anélkül, hogy Ukrajna belépne a szövetségbe. A terv a gyors katonai, gazdasági és szankciós reakciót hangsúlyozná, de nem egyértelmű, hogy magában foglalná-e csapatok küldését. Mindez a Kijevvel kötött kétoldalú biztonsági garanciákon alapulna.

Donald Trump biztonsági garanciákról is tárgyalt az európai vezetőkkel (Forrás: Wikimedia Commons)

A kétoldalú megállapodást aláírók kötelezettséget vállalnának arra, hogy egy újabb orosz támadás esetén haladéktalanul egyeztetnek a közös válaszlépésekről. Bár ez a mechanizmus elmaradna a NATO 5. cikkelyében foglalt kollektív védelemtől, de egyértelmű kötelezettségvállalást jelentene.

A javaslat alapját a Róma és Kijev között 2024-ben aláírt kétoldalú egyezmény adhatja, amelyben Olaszország gyors és tartós biztonsági, védelmi és gazdasági segítségnyújtást ígért Ukrajnának egy jövőbeli agresszió esetére.  

Az, hogy az európai vezetők egy „könnyített NATO-garanciát” dolgoznak ki, azt mutatja, hogy felismerik: Trump alatt Ukrajna biztonságát nem lehet kizárólag Washingtonra bízni. Egy gyors reagálásra kötelező mechanizmus üzenetértékű, és jelzi Oroszországnak, hogy egy újabb agresszió esetén az európai válasz nem lesz lassú vagy megosztott.

Giorgia Meloni könnyített NATO-modellt javasol Ukrajnának (Forrás: Wikimedia Commons)

Bár a NATO 5. cikkelyének szintjét nem éri el, politikai és katonai elrettentő hatása lehet. Meloni javaslata lehetőséget ad arra, hogy Európa hidat építsen Washington és Kijev között. Ez kulcsfontosságú, mert Trump egyszerre ígér biztonsági garanciákat és közeledik Moszkvához. A javaslat világossá teszi, hogy bár a NATO-tagság nem reális, Ukrajna nincs egyedül.

A terv gyenge pontja, hogy egyelőre nem világos, hogy az egyes országok vállalnák-e csapatok küldését, másfelől egy ilyen és ehhez hasonló mechanizmussal az EU és a NATO közötti kompetenciák elmosódhatnak, nem beszélve arról, hogy ismét nincsenek napirenden az ukrán mellett Moszkva biztonsági garanciái, így a lépés orosz szemmel provokációként értelmezhető.   

A biztonság szavatolása mellett érdemes Ukrajna háború utáni helyzetére is tekinteni, ugyanis közel sem biztos, hogy sikerül bármiféle garanciákról megállapodni. A JP Morgan egy korábbi elemzésében 4 forgatókönyvet vázolt fel, nem említve a biztonsági garanciákat:  

• Georgia-forgatókönyv (50 százalék esély) – ez a szcenárió azzal járna, hogy Ukrajna nem kaphatna több érdemi külföldi katonai támogatást. Mindez a 2008 utáni Georgiához hasonlóan csak meghosszabbítaná Ukrajna instabil helyzetét a térségben, ami tovább lassítaná vagy akár el is lehetetlenítené a nyugati integrációt.  

• Izrael-forgatókönyv (20 százalék esély) – egy Izraelhez hasonló rendezés lehetővé tenné a különböző nyugati támogatások további küldését, leszámítva az idegen csapatok delegálását. Ebben az esetben Ukrajna képes lenne a hadseregének modernizálására, illetve saját elrettentőképesség kiépítésére, másrészt viszont viszonylag nagy esélyt adna a konfliktus kiújulására.  

• Dél-Korea-forgatókönyv (15 százalék esély) – ennek megvalósulásával európai csapatok állomásoztatására kerülne sor elrettentés gyanánt, mindeközben Kijevet Washington támogatná hírszerzési hozzájárulással és biztonsági garanciákkal. Ezzel lehetőség nyílna Ukrajna helyzetének stabilizálására és a kijevi kormány ellenőrzése alá vonni Ukrajna jelenlegi területének 80 százalékát.  

• Belarusz-forgatókönyv (15 százalék esély) – ezzel Ukrajna Belaruszhoz hasonlóan orosz vazallusállammá válna, ami azt feltételezi, hogy egyáltalán nem részesül semmiféle amerikai katonai támogatásból, és ez Európa részéről is csak minimális lenne. Ez lényegében azt jelentené, hogy Kijev a moszkvai érdekeket követve határozná meg a jövőbeni lépéseit.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons