A 2010-es évek elején még az volt a mondás az Egyesült Államokban, hogy ha egy diák mielőbb elmélyíti tudását a számítástechnikában, megtanul kódolni, weblapot kezelni és készíteni, végül pedig végzettséget szerez a szakmában, akkor hat számjegyű kezdőfizetés várja a legnagyobb techcégek kötelékében. Mindezt számos milliárdos, technológiai vezető, sőt az amerikai elnökök is hangoztatták, ösztönözve a fiatalokat az ágazat ismereteinek elsajátítására. Hangsúlyozták, hogy ez a diákok munkaerőpiaci kilátásai mellett a gazdaságra nézve is előnyös lehet.  

„A kezdőfizetésük általában több mint 100 ezer dollár, plusz a 15 ezer dolláros felvételi bónusz és 50 ezer dollár részvényjuttatás” – így beszélt a Microsoft egyik vezetője, Brad Smith még 2021-ben, amikor elindított egy vállalati kampányt, hogy minél több középiskolában tanítsanak számítástechnikát. Az anyagi ösztönzők, valamint a lehetőség, hogy a fiatalok népszerű alkalmazásokon dolgozhassanak, gyorsan fellendítették az informatikaoktatást, a számítógépes programozást és az algoritmusokkal foglalkozó tanulmányokat. Tavaly az Egyesült Államokban a szakiránnyal foglalkozó egyetemi hallgatók száma meghaladta a 170 ezret, ami több mint kétszerese a 2014-es létszámnak – jelezte a Computing Research Association 200 egyetem adatbázisa alapján. 

Mára azonban, úgy tűnik, ezek az ígéretek kiüresedtek: a munkaerőpiacra lépő informatikusoknak minden követ meg kell mozgatniuk, hogy állást találjanak, a technológiai vállalatok pedig alig mutatnak érdeklődést irántuk. A mesterséges intelligencia (MI)-alapú programozási módszerek terjedése és ennek nyomán a techcégek – mint például az Amazon, az Intel, a Meta vagy a Microsoft – körében tapasztalt elbocsátási hullámok fényében az egy évtizeddel ezelőtt nagy dobra vert mesés kilátások elhalványulni látszanak az ágazatban. A fordulat sok friss diplomás informatikus álmát teszi tönkre, más munkalehetőségek keresésére késztetve őket. 

Demoralizáló és végeláthatatlan álláskeresés 

A 22 és 27 év közötti informatikus és mérnökinformatikus végzettségű diplomások körében a legmagasabb a munkanélküliségi arány: 6,1, illetve 7,5 százalék  

– derül ki a New York-i Fed jelentéséből. Hozzávetőlegesen: a frissen diplomázott biológia és művészettörténész szakosok körében csupán 3 százalék ez a mérték. „Nagyon aggasztó a helyzet. Három-négy évvel ezelőtt a frissen végzett informatikusok a legjobb cégek ajánlataiért küzdöttek, most viszont azért, hogy egyáltalán állást kapjanak” – fogalmazott a National Science Foundation számítástechnika-oktatásért és munkaerő-fejlesztésért felelős korábbi programigazgatója, Jeff Forbes. 

A New York Times több mint 150 egyetemi hallgatóval és friss diplomással készített felmérést – állami és magánintézmények bevonásával. Sokan közülük arról panaszkodnak, hogy több száz, néha több ezer technológiai állásra jelentkeztek cégeknél, nonprofit szervezeteknél vagy állami ügynökségeknél. A felvételi folyamatok hosszúak, bonyolultak és fáradságosak. A vállalatok először online programozási feladatokat kérnek, majd azok a jelentkezők, akik jól teljesítenek, élőben is megmutathatják tudásukat és beszélgetésre is behívják őket. Sokan azonban arról számolnak be, hogy a hónapokig tartó folyamat végén csalódniuk kell, vagy még rosszabb esetben a cégek egyszerűen semmibe veszik őket és többet nem lépnek kapcsolatba a delikvensekkel. 

Vannak, akik a technológiai ipart hibáztatják, mondván, hogy szűkösek a karrierlehetőségek. Mások „sivárnak”, „csüggesztőnek” vagy „lélekölőnek” nevezték az álláskeresés folyamatát. A felmérés szerint van olyan jelentkező, aki elmondása szerint 5762 technológiai állásra jelentkezett, azonban csak 13 interjúra hívták el, végül pedig egyetlen teljes állású ajánlatot sem kapott.  

Ráadásul az az elektronikai cég sem tudta felvenni őt, amelyiknél szoftver-tervezőként a szakmai gyakorlatát töltötte, így végül a McDonald’s-hoz jelentkezett,  

hogy fedezni tudja a megélhetését. Az ilyen tapasztalatok hallatán érthető, hogy sokan demoralizálónak élik meg a munkakeresést. 

 

Elvész a humánum a felvételi folyamatokból 

Eközben a technológiai vállalatok ráadásul az MI-ügynökök alkalmazását részesítik előnyben, ami tovább csökkenti a junior munkaerő iránti keresletet az ágazatban. San Francisco belvárosában látványosan köszön vissza ez a tendencia: a hirdetőplakátokon olyan MI-eszközök kapnak reklámot, mint a  CodeRabbit, amelyek képesek hatékonyabban megkeresni a hibás programkódokat, mint az emberi dolgozók. 

A helyzet különösen szerencsétlen a friss diplomások számára, mivel a belépő szintű pozíciók azok, amelyeket a legnagyobb valószínűséggel automatizáltak”  

– mutat rá az Oxford Economics vezető közgazdásza, Matthew Martin. Mindezt súlyosbítja, hogy a legtöbb egyetemen még csak most kezdik MI-alapú kódolásra képezni a hallgatókat, pedig ez az a tudáskör, amelyet a techcégek a leginkább keresnek. 

Néhány végzős úgy érzi, hogy ki van szolgáltatva az MI-technológiáknak. Sok álláskereső próbálja konkrét pozíciókra szabni az önéletrajzát, ám ehhez és a jelentkezési űrlapok kitöltéséhez is MI-alkalmazásokat használnak, hogy megrövidítsék a folyamatot. Ugyanakkor az önéletrajzokkal és jelentkezési lapokkal elárasztott vállalatok, a beérkező dokumentumokat szintén MI-vel vizsgálják át, ahogyan a szelektálásra is automatizál rendszereket használnak. 

Ijesztő élményről számolt be egy Audrey Roller nevű, frissen diplomázott adattudós (Clark University, Massachusetts). Roller maga írta meg a jelentkezési lapját és olyan emberi tulajdonságokat emelt ki, mint a kreativitás. Ám 3 perccel azután, hogy beküldte a kiszemelt vállalatnak, már érkezett is vissza az elutasító email. „Egyes vállalatok mesterséges intelligenciát használnak a jelöltek szűrésére, ezáltal eltűnnek az emberi szempontok. Nehéz motiváltnak maradni, amikor egy algoritmuson múlik, hogy ki tudod-e fizetni a számláidat” – mondta. 

A technológiai állásokat a kormányzati szektorban kereső friss diplomások szintén megnövekedett akadályokról számolnak be. Jamie Spoeri idén végzett a Georgetown University-n – elmondta, hogy azért ment informatika szakra, mert szerette a logikai alapú problémamegoldást. Az egyetem alatt megismerte az MI környezeti hatásait és elkezdett érdeklődni a technológiai politika iránt. Szakmai gyakorlatát a National Science Foundationnél töltötte, ahol nemzetbiztonsági és technológiai kérdésekkel foglalkozott, például a kritikus nyersanyagokkal. Azóta több mint 200 kormányzati, ipari és nonprofit állásra jelentkezett, de a közelmúltbeli kormányzati megszorítások és a felvételi tilalom megnehezítette a szövetségi szférában való elhelyezkedést. Lehetőségeit tovább szűkítette az MI-ügynökök térnyerése a belépő szintű szoftvertechnológiai állások területén. „Demoralizáló, hogy az MI miatt kevesebb a lehetőség, de úgy gondolom, hogy 

ha alkalmazkodni tudunk és fel tudunk nőni a kihíváshoz, akkor ez új lehetőségeket is megnyithat”  

– vélekedik Spoeri. 

 

Reformok kellenek az oktatásban 

Az informatikaoktatás korábbi vezető támogatói most az MI felé fordulnak. Donald Trump 2017-ben még az iskoláknak folyósított szövetségi támogatást a számítástechnikára, nemrégiben viszont egy mesterséges intelligenciáról szóló nemzeti cselekvési tervet jelentett be. Ez többek között arra ösztönzi a diákokat, hogy inkább az MI-hez kapcsolódó munkakörökben helyezkedjenek el. A Microsoft – az informatikaoktatás egyik fő támogatója – 4 milliárd dollár értékű alapot különített el a diákok és a munkavállalók MI-képzésére.  

Ezek a trendek ismét azt igazolják, hogy az MI megjelenése és elterjedése alaposan felforgatja a munkaerőpiacot és az oktatásra is kihatással van. A diákoknak és a frissen munkaerőpiacra lépőknek számolniuk kell a technológia nyújtott előnyök mellett, új, az álláskeresést megnehezítő és a lehetőségeket szűkítő tényezőkkel is. Ahogy a cikkből kiderül, az egyetemeken már felismerték az MI-képzés fontosságát, ám a fiatal diplomások körében tovább- vagy átképzésekre lehet szükség a technológiai szektorban, hogy könnyebben alkalmazkodni tudjanak az átalakuló körülményekhez és környezethez.  

Az MI sok esetben hátrányt jelent, de ahogyan a cikkben megszólaló Spoeri is mondta, ha képesek vagyunk alkalmazkodni és felnőni korunk gőzgépéhez, akkor határtalan lehetőségek nyílhatnak meg előttünk. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: Dreamstime