A New York Magazine friss cikke szerint terjed az úgynevezett „ügynökmosás” (agent washing), vagyis a nagy IT-vállalatok hagyományos mesterségesintelligencia-szoftvereket – például már meglévő, egyszerűbb chatbotokat – csomagolnak újra marketingüzeneteikben „MI-ügynökként”, főként azért, hogy trendibbnek tűnjenek.
A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása nemcsak nagy változásokat, de újabb kiüresedni látszó kifejezéseket is hozott a technológia világába, és ezek közül az „MI-ügynök” az egyik legfelkapottabbá vált. A fogalom egyszerre ígér forradalmi technológiát és szolgál csábító marketingeszközként, ám gyakran nehéz eldönteni, hogy valódi innovációról vagy üres szlogenről van-e szó. A New York Magazine (Nymag.com) cikke rávilágít arra, hogy miként lett a techipar kedvenc buzzwordje az MI-ügynök (AI agent), és milyen gazdasági hatásai lehetnek ennek a trendnek.
MI-ügynökök mindenütt
A Grammarly, a népszerű írássegítő eszköz nemrég kilenc új „ügynököt” vezetett be szoftverébe, amelyek állítólag „minden írási fázisban segítenek. Az AI Grader például azt ígéri, hogy egy feladat osztályzatát előre jelzi az oktató adatainak felkutatásával, nyilvános oktatási információk elemzésével és az értékelési szempontok azonosításával.
Bár ez technikailag illik az ügynök fogalmához – hiszen önállóan, több lépésben próbál feladatot teljesíteni –, a Harvard College Writing Center igazgatója, Jane Rosenzweig a Nymag.com-on idézett tesztjei alapján semmilyen valódi értéket nem nyújt.
Hasonló a forráskereső (Citation Finder), amely utólag keres „hiteles” forrásokat a szöveg alátámasztására, ám ez is inkább marketinges újracímkézésnek tűnik, mintsem áttörésnek.
Más Grammarly-ügynökök, például a lektor (proofreader) vagy a parafrázis készítő (paraphraser), alig különböznek a cég korábbi funkcióitól. Az írásjavítás és a szövegátfogalmazás régóta a Grammarly lényege, így nehéz nem arra gondolni, hogy a cég csupán az MI-hullámot lovagolja meg. Ez a tendencia nem egyedi: a Grammarly példája jól mutatja, hogyan próbálják a vállalatok a meglévő technológiáikat ügynökként eladni, hogy lépést tartsanak a piaci trendekkel.
Mikor valódi egy MI-ügynök?
Az MI-ügynökök – definíció szerint – olyan szoftverrendszerek, amelyek mesterséges intelligenciát használva, minimális emberi felügyelettel képesek feladatokat végrehajtani. A Chat-GPT-t fejlesztő OpenAI szerint ezek „korlátozott közvetlen felügyelet mellett összetett célokat elérő rendszerek”. A Google szerint pedig olyan „szoftverek, amelyek MI-t használva célokat követnek és feladatokat végeznek a felhasználók nevében”. Ezek a definíciók azonban igen tág teret adnak az értelmezéshez, amit a cégek ki is használnak. A cikk szerint egyszerűen ügynökmosás (agent washing) történik, amely során a vállalatok hagyományos szoftvereket vagy egyszerű MI-funkciókat „ügynökként” tüntetnek fel. (Az új angol kifejezés az üres, torzító álzöldmarketing, vagyis a greenwashing már bejáratott szófordulata nyomán született – a szerk.)
A New York Magazine cikke szerint
maga a törekvés nem új: pár éve a cégek chatbotokat erőltettek minden megoldásra, most pedig az ügynök a divatos szó.
A Grammarly mellett például a QuickBooks tranzakciókat kategorizáló vagy e-maileket szerkesztő funkciói, illetve a Walmart „Sparky” nevű digitális asszisztense, amely termékkérdésekre válaszol, szintén ügynökként van pozicionálva, holott ezek hagyományos automatizációs eszközök, egyszerűbben: újracímkézett chatbotok.
Miért vált buzzworddé az MI-ügynök?
Az „MI-ügynök” kifejezés népszerűsége szorosan összefügg az MI-piac növekedésével. Az IDC piackutató korábbi előrejelzése szerint
az MI-technológiák globális piaca 2027-re elérheti az 500 milliárd dollárt, és a cégek mindent megtesznek, hogy ne maradjanak le.
A fenti példák jól mutatják, hogyan próbálják a vállalatok a meglévő termékeiket új köntösbe bújtatni, hogy lépést tartsanak a trendekkel. A Gartner 2024-es jelentése szerint az úgynevezett „ügynök-alapú MI-projektek” több mint 40 százaléka elbukik 2027 végéig, és a több ezer „ügynök” közül csupán 130 tekinthető valódi újításnak. Ez arra utal, hogy a piac tele van túlzásokkal és félrevezető ígéretekkel.
Az ügynökök körüli hype részben a jövőbeli ígéretekből táplálkozik. Sam Altman, az OpenAI vezetője szerint az MI-ügynökök „csatlakoznak a munkaerőhöz”, olyan szoftvereket látnak előre az ágazati szakértők, amelyek emberi szerepeket tölthetnek be. Ám itt még nem tartunk, jelenleg a legsikeresebb ügynökök a szoftverfejlesztésben találhatók: például a Devin nevű MI-kódoló ügynök képes önállóan szoftvert írni, külső erőforrásokat használva. Ez a technológia persze valódi gazdasági potenciált rejt, hiszen a kódolás és az automatizáció egyértelműen bevételszerző területek.
Az MI-ügynökök körüli felhajtás gazdasági szempontból összességében kettős természetű. Egyrészt az autonóm rendszerek valós hatékonyságnövekedést hozhatnak: az MIT korábbi kutatása szerint az MI-alapú automatizáció átlagosan három órát spórol meg naponta egy irodai dolgozónak. Másrészt viszont átesünk a ló másik oldalára: „ügynökmosás” révén a megoldásszállító cégek túlzó ígéretekkel árasztják el a piacot, ami hosszú távon csökkentheti a fogyasztói bizalmat. Egy dolog biztos: 2025-ben már senki sem akar „csak” egy egyszerű szoftvert fejleszteni – mindenki digitális segítőt, MI-funkciókat épít a gépekbe, amit a legjobban úgy tud eladni, ha MI-ügynökként hirdeti szoftvere régi-új szolgáltatásait.
Kép: Freepik
Forrás:
Why Everything’s an AI ‘Agent’ Now
Kapcsolódó:
