Az Európai Unió nem hajlandó engedni a digitális szolgáltatásokról szóló szabályozásokból, ez azonban szúrja Washington szemét, miközben a két fél próbál dűlőre jutni a múlt hónapban megkötött vámmegállapodás végleges formáját illetően. Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke július 27-én, Skóciában jelentették be, hogy megegyeztek a vámok kölcsönös csökkentéséről, azonban azóta nem történt előrelépés az ügyben. Az USA próbál nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy lazítson azokon a szabályokon, amelyek arra kötelezik a Big Tech vállalatait, hogy az öreg kontinensen szigorúbban ellenőrizzék a platformjaikat. A Bizottság viszont jelezte: ez számára vörös vonal. Egy amerikai tisztviselő ugyanakkor emlékeztetett, hogy „az EU az eredeti megállapodás megkötésekor beleegyezett, hogy foglalkozik ezekkel az akadályokkal”. 

Az EU eközben arra vár, hogy Trump teljesítse ígéretét, miszerint 15-re csökkenti az unióból az USA-ba exportált autókra vonatkozó 27,5 százalékos vámokat. Ennek eredetileg augusztus 15-ig meg kellett volna történnie, de az amerikaiak jelezték, hogy a közös nyilatkozat elfogadásáig várat magára a tarifacsökkentés. A tervezet azonban még mindig fel-alá jár Brüsszel és Washington között, így a Németország számára kulcsfontosságú exportágazat, az autógyártás még nem lélegezhet fel.  

A Német Autóipari Szövetség (VDA) gyors végrehajtást sürget, hogy enyhüljenek a gyártókra és beszállítóikra nehezedő jelentős terhek. „Az EU és az Egyesült Államok közötti megállapodás még nem hozott javulást a német autóipar számára. A felmerülő költségek milliárdos nagyságrendűek, és tovább emelkednek” – figyelmeztetett a szövetség elnöke.  

A különböző szabályozások melletti kardoskodáson kívül  

európai részről a túlzott mértékű bürokrácia is nehezíti a vámmegállapodásban foglaltak teljesítését.  

A Trump-kormányzat tisztázni szeretné, hogy az amerikai hal és élelmiszer – például a ketchup, a kekszek, a kakaó és a szójaolaj – mikor kapnak kedvezőbb piaci hozzáférést, és az EU mikor csökkenti az amerikai ipari termékekre kivetett vámokat. A 27 tagú blokk viszont jelezte, hogy lehetetlen pontos menetrendet meghatározni az engedélyezési folyamatokat illetően, nem utolsósorban azért, mert még nem döntötték el, hogyan fogják végrehajtani a szükséges jogi változtatásokat.  

„Politikai kötelezettségvállalásokat tettünk, amelyeket be is kívánunk tartani, feltéve, hogy előbb az USA is megteszi, amit ígért” – fogalmazott egy uniós tisztviselő. Amerikai oldalról jelezték, hogy dolgoznak az európai illetékesekkel a megállapodás mielőbbi kidolgozása és véglegesítése érdekében. 

Brüsszel egyelőre lemondott a bor és a szeszes italok vámmentességének biztosításáról, amelyért Franciaország és Olaszország – ezek legnagyobb exportőrei – lobbiztak. „Teljes mértékben arra összpontosítunk, hogy dűlőre jussunk, de mindig az utolsó lépések a legnehezebbek” – mondta Olof Gill, a Bizottság szóvivője. 

A britek sem lehetnek nyugodtak  

Az Egyesült Királysággal májusban megkötött vámegyezményben a brit acélra kivetett amerikai tarifák eltörlésére tett ígéretet a Trump-kormányzat. Több mint három hónap elteltével azonban erre is várni kell. 

A UK Steel iparági szakszervezet legtöbb tagja csökkenő megrendelésekkel szembesül, mégpedig a 25 százalékos amerikai vámok megszüntetését övező kétségek miatt – jelezte Peter Brennan, a szervezet kereskedelemért és gazdaságpolitikáért felelős igazgatója. Hozzátette, hogy egyes gyártók már arra készülnek, hogy az év végére beszüntetik a működésüket, ha továbbra is érvényben maradnak a tarifák.  

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy az acélról szóló megállapodás véglegesítése mind az Egyesült Királyság, mind az Egyesült Államok részéről háttérbe szorult”  

– fűzte hozzá. 

A késlekedés egyik oka, hogy Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a brit gyártók helyben olvasszák és öntsék az acélt, hogy feloldják a vámokat. Ezt a követelményt a Tata Steel UK, az ország egyik legnagyobb gyártója már nem tudja teljesíteni, miután tavaly bezárta a kohóját. Az új, elektromos ívkemencéje viszont csak 2027 végére készül el. Az egyetlen vállalat, amelyik megfelel a követelménynek, a British Steel. 

A brit kormány képes lehet mentességet kiharcolni az ún. olvasztási és öntési szabály (melt-and-pour rule) alól, és az európai országokból importált, így az Egyesült Királyságban tovább feldolgozott acél bizonyos esetekben britnek minősülhet. Ebben Tim Rutter, a Tata Steel külkapcsolatokért felelős igazgatója is bizakodik: „Nem arról van szó, hogy a brit kormány ne próbálkozna. Úgy tudjuk, hogy az amerikai minisztériumok egyszerűen túlterheltek” – osztotta meg. Az Egyesült Királyság üzleti és kereskedelmi minisztériumának szóvivője szintén jelezte, hogy továbbra is együttműködnek Washingtonnal a megállapodás mielőbbi végrehajtása érdekében. 

Ázsiában is a bizonytalanság az úr 

Az ázsiai partnerekkel megkötött vámegyezmények sem teljesültek maradéktalanul. 

Japán esetében július 22-én született megállapodás, miszerint az USA az általános vámokat és az autókra kivetett exportadókat egyaránt 15 százalékra csökkenti. Habár az előbbiek esetében erre sor is került, az autóknál továbbra is 25 százalék van érvényben. Ázsia második legnagyobb gazdasága jelenleg Trump vámmérséklését.  

„Továbbra is érezzük a jelenlegi vámok okozta károkat. Azt akarjuk, hogy az USA minél hamarabb írja alá a tarifacsökkentés végrehajtásáról szóló rendeletet” – jelezte Akazava Rioszej japán kereskedelmi főtárgyaló. Hozzátette:  

a japán gyártók óránként 680 ezer dollárt veszítenek, amíg a jelenlegi vámok vannak érvényben.  

Dél-Korea hasonló kétségek között lebeg. Július 31-én hiába kaptak ígéret arra, hogy az országban gyártott autók esetében csak 15 százalékos lesz a vám, Japánhoz hasonlóan még mindig 25 százalékos tarifával kell számolniuk a gyártóknak. Bár a dél-koreai export összességében rugalmas maradt az év első felében – köszönhetően annak, hogy a vállalatok az amerikai vámpolitika miatt előre hozták a rendeléseiket –, az USA-ba irányuló autószállítások értéke közel 17, az acélexport pedig több mint 11 százalékkal esett vissza. 

Az ország vezető autógyártója, a Hyundai és leányvállalata, a Kia idén akár 5 milliárd dollár többletköltséggel szembesülhet, még a vámcsökkentés esetén is 

– figyelmeztetett Joanna Chen, a Bloomberg Intelligence elemzője. Bár a tarifák mérséklése több mint 3 milliárd dollár megtakarítást jelentene, a vám a gyengébb kereslet és a kevesebb támogatás közepette szűkíti az árrést, fokozva a japán autógyártókkal folytatott versenyt. 

I Dzsemjong dél-koreai elnök és Trump augusztus 25-re tervezett csúcsértekezletén – I júniusi hivatalba lépése óta ez az első találkozó – fényt derülhet arra, hogy Washington betartja-e, amit ígért. 

Tanulságok és lehetőségek 

A vázolt helyzet több dologra is rávilágít. Egyrészt bizalmatlanságot sugall Washington felől a partnerei irányába, másrészt  

Európa szempontjából ismét kibuknak a túlzottan bürokratikus eljárások hátrányai. 

Brüsszel ugyanis nem tud gyorsan és hatékonyan eleget tenni azon kötelezettségvállalásainak, amelyekért cserébe olyan fontos előnyök érhetnék, mint a szinte egyetlen versenyképes iparága, az autógyártás bevételeinek és piaci helyzetének biztosítása. A tagállamok közötti nézeteltérések, az engedélyezési folyamatok közötti különbségek és a hosszú, gyakran politikai/morális alapú döntéshozatal miatt időt és profitot veszíthet el. 

Az ázsiai partnerekkel kötött megállapodásokban tett ígéretek elmaradása pedig arra késztetheti az ottani gyártókat, hogy diverzifikálják a piacaikat. Ez lehetőséget adhat arra, hogy akár új beruházások is érkezzenek Európába például a Hyundai vagy a Toyota részéről. Hazánk akkumulátorprojektjei vonzók lehetnek számukra, hiszen többségüknek jelentős az elektromosautó-portfóliója. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Michael Reynolds