A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) idei csúcstalálkozóját augusztus 31. és szeptember 1. között rendezik meg Tiencsinben, amelynek a házigazdája Hszi Csin-ping kínai elnök lesz. Az eseményre több mint húsz világvezetőt várnak, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Narendra Modit, India miniszterelnökét. Az utóbbi látogatása különösen figyelemreméltó, hiszen hét év után először teszi tiszteletét Kínában, ezzel jelezve a két ország közötti kapcsolatok enyhülését a 2020-as halálos határincidensek után.
Az SCO 2001-ben hat alapító országgal indult, mára azonban tíz teljes jogú tagja van, továbbá számos megfigyelő és partnerország is bekapcsolódott a munkájába. A tagállamok a világ népességének több mint 40 százalékát képviselik, valamint a GDP-jének közel felét adják, ezzel alternatívát nyújtva a Nyugat által dominált nemzetközi intézményekkel szemben.
A szervezet feladatai az elmúlt két évtizedben jelentősen kibővültek, amelynek középpontjában kezdetben a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni küzdelem állt. Mára azonban a biztonsági dimenzió mellett a gazdasági és politikai együttműködés is egyre hangsúlyosabb. A közös hadgyakorlatok, a hírszerzési információk cseréje mellett létrejöttek a pénzügyi mechanizmusok is, és egyre több infrastrukturális projektet is az SCO égisze alatt koordinálnak.
Az idei csúcstalálkozó szimbolikus jelentősége vitathatatlan, hiszen egy színpadon jelennek meg a világ többpólusú rendjének legfontosabb szereplői, demonstrálva a globális dél országainak összetartását a nyugati dominanciával szemben.
A szakértők szerint a tiencsini csúcs fő ereje nem a konkrét döntésekben rejlik, ugyanis a világ vezető államfőinek látványos jelenléte – Hszi, Putyin és Modi közös fellépése – azt az üzenetet közvetíti, hogy a Nyugat ellenpólusaként létező nagyhatalmak képesek közös platformon megjelenni, függetlenül a köztük húzódó ellentétektől.
Vagyis ez a multipoláris narratíva arról szól, hogy a nyugati – különösen az amerikai – befolyással szemben egy új geopolitikai konfiguráció van kialakulóban.
A találkozó Oroszország számára a nemzetközi szankciók közepette diplomáciai siker, Indiának a regionális státusza hangsúlyozása, Kína számára pedig annak bizonyítása, hogy képes a globális dél vezető erejeként alternatív világrendet építeni.
Enyhülő feszültségek India és Kína között
Modi jelenléte a csúcstalálkozón a két ország közötti viszony normalizálódásának a jele. A 2020-as ladakhi határincidens után a kínai–indiai kapcsolatok évekig feszült légkörben teltek, a diplomáciai párbeszéd minimális szintre szorult vissza. Most azonban mindkét fél felismerte, hogy a geopolitikai nyomás, a gazdasági önállóság szükségessége és a regionális stabilitás megköveteli az óvatos közeledésüket.
India számára különösen fontos, hogy ne szoruljon ki a térségben zajló együttműködésekből, miközben Kína is érdekelt abban, hogy a konfliktus ne akadályozza a nagyobb narratívát: a multipoláris világkép építését. Elemzők szerint Modi „lenyeli a büszkeségét” annak érdekében, hogy stabilizálja a kapcsolatait Kínával, ami illeszkedik a külpolitikai prioritásai közé is.
A gazdasági kapcsolatok terén az SCO tagországai igyekeznek alternatív rendszereket kiépíteni, amelyek csökkenthetik függőségüket a nyugati pénzügyi struktúráktól. Közös banki mechanizmusok, kereskedelmi útvonalak és regionális beruházások jelzik a szervezet ambícióit. Kína számára pedig az Egy övezet, egy út kezdeményezés szervesen illeszkedik az SCO keretébe.
Ugyanakkor a szervezet működése számos korlátba ütközik. A tagállamok közötti érdekellentétek, például India és Kína rivalizálása, Oroszország és Közép-Ázsia eltérő prioritásai akadályozzák a valóban egységes fellépést. Ezért az SCO valódi cselekvőképessége kérdéses, hiszen bár a narratív ereje nő, a gyakorlati teljesítménye továbbra is korlátozott.
Európai szempontok
Az Európai Unió számára az SCO térnyerése több szempontból is releváns. Egyrészt a szervezet befolyása a globális energiapolitikára és kereskedelmi útvonalakra közvetlenül érintheti Európát. Másrészt a biztonságpolitikai dimenzió – különösen a terrorizmus és az geoplitikai instabilitás kezelése Közép-Ázsiában – hatással lehet az európai biztonsági környezetre is.
Az EU eddig csak korlátozottan működött együtt az SCO-val, ugyanakkor szükség mutatkozik egy olyan átfogó stratégiára, amely a közép-ázsiai országokkal való kapcsolatok elmélyítését célozza. A tiencsini találkozó figyelemmel kísérése lehetőséget ad arra, hogy Európa időben elhelyezze magát az alakuló új eurázsiai együttműködési struktúrában.
Kapcsolódó:
