Egy új elnöki rendelet minden jogi és szabályozási akadályt megszüntetne, hogy az olyan magánűripari vállalatok, mint például a SpaceX, gyakrabban és hatékonyabban tudják tesztelni a fejlesztéseiket. Az intézkedés célja az USA űrhatalmi pozíciójának megerősítése, de a környezetvédőknek ehhez lesz egy-két szavuk.
Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi űrágazat versenyképességének növelését célzó rendeletet adott ki. Stílusához hűen úgy fogalmazott, hogy szeretné „újra naggyá tenni” a szektort. Az általa kiadott dokumentum lehetővé teszi, hogy egyszerűsítsék, vagy szükség esetén meg is szüntessék az eszközfellövésekkel kapcsolatos környezetvédelmi és egyéb szabályozásokat. A cél az indítási engedélyek jóváhagyásának felgyorsítása, ezáltal a verseny felpörgetése.
Trump több kilövést szorgalmaz
Az intézkedés igencsak kedvező a SpaceX számára, hiszen a vállalat tesztelések útján, a hibákat a gyakorlatban megfigyelve, majd kijavítva fejleszti a Starship nevű rakétáját. Ennek során a kormányzati előírások arra kényszerítették a szövetségi légügyi hatóságot (FAA), hogy a sikertelen tesztindítások esetén kimerítő baleseti vizsgálatokat folytasson, amelyek miatt hetekig, sőt hónapokig kellett várni a következő kísérletre. A helyzet folytonos frusztráció forrása volt, különösen a kínai–amerikai űrverseny közepette, hiszen a Starship emberi leszállóegysége kulcsfontosságú az űrhajósoknak a Hold felszínére juttatásában.
A mostani rendelet azonban megszünteti az űrkikötő-fejlesztés kettős felülvizsgálati rendszerét és korlátozza az állami szabályozó hatóságok űrkikötők feletti joghatóságát. Ez szintén kedvező a SpaceX számára, hiszen így akár több helyszínen is lehetőségük nyílik a kísérletekre.
A kereskedelmi minisztérium a dokumentum értelmében felhatalmazást kapott az úgynevezett „újszerű űrtevékenységek” felügyeletére, amelyek az aszteroidabányászattól az űrbe telepített gyártásig bármit takarhatnak.
A határozat rögzíti, hogy növelni kell az Egyesült Államokban végrehajtott űreszközindítások számát, mivel azok munkahelyeket teremtenek, ezáltal hozzájárulnak a jóléthez. Emellett a gyakoribb indítások és a versenyhelyzet hosszú távon csökkentheti azok költségeit mind a kormányzati, mind a magánügyfelek esetében.
Az „America first” szellemisége alapján különösen fontos, hogy a rendelet az amerikai űripari szolgáltatókat versenyképesebbé tegye a külföldi vetélytársakkal szemben.
Közbeszólhatnak a környezetvédők
Bár Trump rendeletének a célja érthető, akadnak, akik nem nézik jó szemmel az abban foglalt intézkedéseket. Különösen a környezetvédők tiltakoznak. „Ez a nem átgondolt rendelet veszélyezteti az embereket és az élővilágot a magánvállalkozások óriásrakétáinak kilövésével, amelyek gyakran felrobbannak és pusztítást okoznak a környező területeken” – írta Jared Margolis, a Center for Biological Diversity egyik vezető ügyvédje.
A SpaceX-nek egyébként korábban már meggyűlt a baja a környezetvédőkkel, amikor egyes csoportok beperelték az FAA-t Elon Musk magánvállalatának szupernehéz rakétája miatt. A Starship balesete ugyanis tönkretette a közelben élő vadállatok élőhelyét. A környezetvédők azzal vádolták a szabályozó hatóságot, hogy nem felügyeli megfelelően a kereskedelmi kilövéseket. A SpaceX részéről egyébként kijavították az akkori balesetet okozó problémát, és az azóta nem ismétlődött meg.
A legegyszerűbb mód a környezet védelmére az lenne, ha a vállalat nem indítana több rakétát és bezárnák a kilövőállomásokat. Mivel azonban ez nem opció, ha az USA űrhatalom szeretne maradni, muszáj lesz megtalálnia a fejlesztések és a környezetvédelem közötti egyensúlyt.
Trump új rendelete erre tesz kísérletet, ám a teljes körű végrehajtása biztosan felháborodást vált ki a környezetvédelmi csoportokból, amelyek valószínűleg bírósághoz fognak fordulni. Emiatt pedig ismét hónapok telhetnek el a Starshiphez hasonló hordozórakéták tesztjei között. Persze a kongresszus még közbeléphet olyan jogszabályok elfogadásával, amelyek kodifikálják az űrtechnológiai tesztekhez kapcsolódó környezetvédelmi követelményeket.
A Kennedy Űrközpont egyébként a merritt-szigeti Nemzeti Vadrezervátum mellett található, a NASA mégis onnan küldött embereket a Holdra, onnan lőtt fel űrsiklókat, sőt kereskedelmi űrkikötőként is szolgál. Ennek ellenére e két létesítmény képes meglenni egymás szomszédságában anélkül, hogy mindez jogi akadályokba ütközne. Ez pedig felveti a kérdést, hogy miért ne működhetnének ugyanígy az olyan kereskedelmi űrkikötők, mint a SpaceX Star Base.
Az 1960-as években a mostanihoz hasonló környezetvédelmi perek megakadályozták volna, hogy a NASA megelőzze a szovjeteket. Most annak áll fenn a veszélye, hogy az ilyen jellegű problémák miatt az USA Kínával szemben veszítheti el az űrversenyt.
(Forrás: The Hill)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Axiom Space

