India az ukrajnai háború árnyékában jelentős olajmegtakarítást könyvelhetett el az orosz importjával – ám Donald Trump 50 százalékos vámja lenullázhatja a nyereséget és átrajzolhatja a globális energiabiztonság térképét.
Életbe léptek a Donald Trump által kivetett 25 százalékos büntetővámok India termékei ellen, amiket az elnök a már meglévő, alapvámnak számító 25 százalékra vezetett be. Az így már 50 százalékos tarifák (egyedül Brazília kapott ekkora vámot a világon) az áruk mintegy 55 százalékát érintik, egyelőre beláthatatlan gazdasági és politikai következményekkel.
A duplázott vám oka – a Fehér Ház hivatalos verziója szerint – az, hogy India nem hajlandó csökkenteni az Oroszországból származó olajimport mennyiségét, ezzel gyakorlatilag a Kreml háborús gépezetét pénzeli. A hivatalos verzió mögött rejlő valódi indok azonban az lehet, hogy Modi kormányfő Trump többszöri sürgetése ellenére sem hajlandó megnyitni az ország mezőgazdasági piacát az Egyesült Államok előtt. Ezt az álláspontot erősíti az a tény, hogy Trump egyedül Indiát büntette az orosz olajkereskedelem miatt – sem Kínára, sem Törökországra, sem a globális dél egyéb országaira nem vetett ki extravámot a Moszkvával kötött olajüzletek miatt.
Tény, hogy India főszereplővé vált az orosz olajkereskedelemben. A háború 2022-es kirobbanása előtt az ázsiai ország importjának mindössze 0,2 százaléka származott Oroszországból, a szankciók miatti bőséges és olcsó készletek azonban túl csábítók voltak, így mára a behozatal eléri a napi kétmillió hordós átlagot, vagyis az import 45 százalékát. A hatalmas mennyiség Moszkvának tavaly 41 milliárd dollárnyi bevételt hozott, India azonban legalább ennyire jól járt.
A nyomott áron értékesített orosz olajon az elemzők becslése szerint Újdelhi legalább 17 milliárd dollárt spórolt meg a háború kezdete óta.
A Trump által kivetett vámok azonban egy csapásra megszüntethetik ezt a nyereséget: számítások szerint az indiai export akár 40 százalékkal is csökkenhet az Egyesült Államok felé, ez pedig mintegy 37 milliárd dolláros kiesést jelenthet az adott pénzügyi évben.
A vámok következményei egyelőre beláthatatlanok: a bevétel kiesésén túl munkahelyek tízezrei kerülnek veszélybe, elsősorban az olyan, egyébként is munkaerőigényes ágazatokban, mint a textil- vagy az ékszeripar, amelyek a gerincét képzik az USA-ba irányuló exportnak. Narendra Modi harapófogóba került: hagyományosan jó kapcsolatait nem adhatja fel Oroszországgal gazdasága és komplex külpolitikai törekvései miatt – az Egyesült Államok azonban a mai napig a legfontosabb stratégiai partnere, vagyis életbevágó lenne számára a lehető legteljesebb partnerségi viszony fenntartása. Az indiai kormány ezért folyamatos kapcsolatban áll Washingtonnal: Modi ugyan a vámkivetés óta nem hajlandó szóba állni Trumppal, alacsonyabb szinten azonban folynak az egyeztetések arról, mit tudna India adni cserébe azért, hogy a szigor enyhüljön vele szemben.
Gazdasági nonszensz
A 40 százalékos olajimport azonnali leállítása Modi részéről egy kapitulációval egybekötött politikai és gazdasági öngyilkossággal érne fel. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre: amennyiben elvágná az orosz szálakat, az (túl azon, hogy bukná a kedvezményes árat) olyan hirtelen kiesést okozna a világpiacon, amely a globális nyersolaj hordónkénti árát akár meg is háromszorozhatja, elérve a 200 dolláros felső határt.
Jelenleg patthelyzet alakult ki: Újdelhi makacsul elutasítja Trump követeléseit, az pedig élesítette a vámokat. Modi kettős mércével vádolja Washingtont, rámutatva, hogy más óriásvásárlók büntetlenül megúszták a Moszkvával folytatott kereskedelmet. Azt is hozzáteszi, hogy mindez az Egyesült Államok esetében is igaz: Putyin maga is megerősítette, hogy Trump elnöki székbe kerülése óta az amerikai–orosz kereskedelem 20 százalékkal nőtt. A kormányfő egyébként a magyarországihoz hasonló, logikus magyarázatot ad az orosz olajkereskedelemre: Indiának egyfelől nincs köze az ukrajnai háborúhoz, másfelől nem lehet más célja, minthogy stabil és megfizethető energiát biztosítson a fogyasztók számára, a globális piaci helyzet ráadásul rákényszeríti erre a megoldásra, amit nincs szándékában feladni. Egy utolsó döféssel azt is Trump szemére vetette, hogy az ilyesmivel még Biden elnök sem mert szórakozni, aki
a globális ellátási lánc nyugalma és az árak stabilan tartása érdekében elviekben támogatta is az orosz olajkereskedelmet.
Trump büntetése valóban kontraproduktívvá válhat: az Egyesült Államok stratégiai érdeke, hogy India gazdasági és geopolitikai hatalma erősödjön, ellensúlyozva ezzel Kína erejét Ázsiában. A vámok jelenleg a két ország közötti kapcsolatok évtizedes mélypontját jelentik, ráadásul Modi éppen az ellenkezőjét teszi, mint amit az Egyesült Államok várna tőle. Ahelyett, hogy megszakítaná vagy enyhítené a kereskedelmi kapcsolatait, a kényszerdiverzifikáció miatt szorosabbra fűzi azokat. A napokban magas rangú küldöttség indult útnak Moszkvába, Modi maga pedig (hét év után először) Pekingbe látogat, hogy személyesen vegyen részt az egyébként nem problémamentes indiai–kínai kapcsolatok feszültségeinek elsimításában. Vagyis Trump (szándékával ellentétben) lazítás helyett egy még szorosabb szövetség kialakításában segédkezik – ha ehhez hozzávesszük, hogy Brazíliát is a legsúlyosabb vámokkal büntette, kijelenthető, hogy az utóbbi hónapokban tetszhalott állapotban lévő BRICS-et tölti fel éppen energiával, amely immár valóban az Egyesült Államok politikájával szemben és annak kivédése érdekében prosperáló tömbként fogja definiálni önmagát.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
