A lengyelek finanszírozzák Ukrajna Starlink-termináljainak nagy részét, egy elnöki vétó miatt azonban nemcsak az internet, hanem az ukrán menekülteknek járó segélyek jövője is kérdésessé vált.
Karol Nawrocki lengyel elnök megvétózta azt a törvényjavaslatot, amely az ukrajnai Starlink-terminálok további finanszírozását biztosította volna. Ezzel együtt az ukrán menekülteknek járó segélyek sorsa is kétségessé vált. Az államfő jelezte, hogy saját tervezetet fog benyújtani, amelyben szigorít a menekülteknek járó segélyek feltételein.
Ukrajna szempontjából a Starlink-terminálok további finanszírozásának megakadályozása komoly problémát jelent.
Az ukrán kommunikáció, az adminisztratív tevékenységek, a vasúti közlekedés, az iskolák és a kórházak ugyanis a háború kezdete óta jelentős mértékben a Starlink nyújtotta internet-hozzáféréstől függnek – a több mint 50 ezer Starlink-terminálnak köszönhetően.
Lengyelország a háború kezdete óta az ország éves GDP-jének a 0,71 százalékát különítette el Ukrajna, 4,2 százalékát pedig az ukrán menekültek támogatására, és összesen közel 1,4 milliárd dollár értékű segélyt folyósított Kijev számára – ezzel Ukrajna 11. legnagyobb támogatója lett. Ennek keretében körülbelül 29 500 Starlink-terminált biztosítottak számukra – a legtöbbet a partnerek közül.
Februárban már merültek fel aggodalmak Kijevben a Starlinkhez való hozzáféréssel kapcsolatban, amikor az Egyesült Államok a szolgáltatás megszüntetésével fenyegetőzött, ha az ukránok nem egyeznek bele a kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásba. Akkor Elon Musk cáfolta ezeket a híreket, később pedig hozzátette, hogy egy ilyen lépés a teljes ukrán frontvonal összeomlását okozná. A vita Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 28-i találkozója után feszültebbé vált, amikor végül Trump fel is függesztette a katonai segélyek és a hírszerzési információk megosztását – ezzel próbálta Zelenszkijt a béketárgyalások irányába terelni.
A növekvő bizonytalanság közepette az ukránok elkezdtek alternatívák után kutatni. Ekkor került szóba a brit–francia Eutelsat és az Európai Unió közös fejlesztése, az IRIS2. A Starlink azonban még mindig jóval a versenytársai előtt jár az indítási modell, a működő műholdak száma és az ügyfélbázis tekintetében – jelezte Frederik Slijkerman, az ING Think gazdasági és pénzügyi előre jelző intézet vezető hitelpiaci elemzője.
A helyzet a technológiai lemaradásra is rámutat: egy háborúban álló európai állam szinte teljesen egy amerikai magánvállalat technológiájától függ, amelyet nem képes megfelelően pótolni európai alternatívákkal.
Ami a Lengyelországban tartózkodó ukrán menekülteket illeti, a támogatásuk részeként egyebek mellett 800 złotyt (körülbelül 73 ezer forintot) fizettek minden gyermek után az ukrán családoknak. Nawrocki ezt a dolgozó szülők körére korlátozná, a lengyel állampolgárság megszerzésének az idejét pedig 3-ról 10 évre emelné.
Lengyelországban jelenleg 992 487 regisztrált ukrán menekült tartózkodik, de a státuszra várakozó és a nem regisztráltakkal együtt a számuk 1 millió felett lehet.
A vétó a lengyel belpolitika szempontjából két tendenciára világít rá. Egyrészt, hogy a Donald Tusk vezette jobbközép kormány és a konzervatívabb, a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott elnök között valóban nehezítik az együttműködést a politikai nézeteltérések. Nawrocki korábban már megvétózta a szélerőmű-építések szabályozásának megkönnyítéséről szóló javaslatot, most pedig augusztus 6-i hivatalba lépése óta másodjára él ezzel a hatalmával. A szélerőművek kérdésében és most is az általa képviselt konzervatívabb, patrióta és zöldátállás-kritikus nézőpontot érvényesítette. Másrészt az ukrán segélyek átalakításának szándéka üzenet Brüsszel és Kijev számára: az egyik legnagyobb befogadó és támogató ország sem szeretné a végletekig Ukrajnára költeni a pénzét.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: X/Karol Nawrocki/Mikołaj Bujak
