Miközben Oroszország üdvözli Trump békeközvetítői próbálkozásait, élesen elutasítja az ukrán biztonsági garanciák európai tervezetét. 

Még csak tervezik a béketárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között, de a folyamat már az előkészítés előkészítésénél elakadt. A felek között olyan nézetkülönbség merült fel, ami a jelek szerint patthelyzetet eredményez, megakadályozva a kompromisszumos megegyezést. A problémát a Starmer brit kormányfő és Macron francia elnök által gründolt hajlandók koalíciója jelenti: a több tucat országot tömörítő alkalmi szövetség ugyanis ragaszkodik ahhoz az ötlethez, hogy Ukrajnába biztonsági garanciaként csapatokat küldjön, afféle békefenntartó szerepkört betöltve. Bár az Egyesült Államok leszögezte, hogy nem hajlandó katonákat vezényelni Ukrajnába (a felderítő és hírszerzői képességeit azonban rendelkezésre bocsátja), a misszió pedig kifejezetten egy nem szervezett NATO-akció lenne, Moszkva mereven elutasítja az ötletet. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője legutóbbi sajtótájékoztatóján rendkívül pozitívnak nevezte Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit az ukrajnai háború befejezésére, és azt mondta, Moszkva reméli, hogy a folyamat nem áll meg. A külföldi csapatok jelenléte Ukrajnában azonban Oroszország számára egyenlő lenne a NATO jelenlétével, ami elfogadhatatlan, miután a háború egyik kirobbantó oka éppen Ukrajna és a NATO közeledése volt egymáshoz.  

„A kezdet kezdetén a NATO katonai infrastruktúrájának bővítése és annak Ukrajnába való beszivárgása volt az, amit a konfliktus kiváltó okai között lehetne megnevezni” – mondta, hozzátéve, hogy a Kreml a lehető leghatározottabban elutasít minden olyan tárgyalást, amelyen a külföldi csapatok részvétele is szerepel a napirenden.  

A háború lezárását célzó folyamatot jelenleg tehát alapvető nézetkülönbségek akadályozzák. A fő problémát a biztonsági garanciák jelentik: míg Európa (Ukrajna helyeslése mellett) ragaszkodik a katonai jelenléthez, addig Moszkva a 2022-es törökországi (egyébként a háborút annak első heteiben kis híján lezáró) béketárgyalások tartalmát tekinti kiindulópontnak. Az a verzió azonban gyakorlatilag vétójogot adna Oroszországnak (amely magát is a biztonsági garancianyújtás részeként képzeli el) arra az esetre, ha harmadik országok katonai támogatást küldenének Ukrajnába. Ezt a megoldási javaslatot értelemszerűen Ukrajna utasítja el, a tárgyalások így jelenleg légüres térben rekedtek.  

Peszkov szerint az orosz és ukrán béketárgyalók kapcsolatban állnak egymással, de arra már nem tudott válaszolni, mikor találkoznak újra. A két fél legutóbb július 23-án tartott személyes megbeszélést Isztambulban, akkor mindössze 40 percig bírták elviselni egymás társaságát.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Dmitrij Peszkov 
orosz elnöki hivatal