Múlthét pénteken késő este a boszniai szerbek által vezetett Boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése népszavazás kiírása mellett döntött, amelyben megkérdeznék az embereket, hogy elfogadják-e az állami bíróság ítéletét, amely elítélte az országrész most már csak volt elnökét, Milorad Dodikot. 

Srđan Mazalica, a Dodik-féle Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) parlamenti frakcióvezetője ismertette a voksolást a képviselőkkel. 

Az általa bejelentett népszavazási kérdés a következő lesz:  

Elfogadja-e a meg nem választott külföldi, Christian Schmidt döntéseit és a Bosznia-Hercegovina alkotmányellenes bíróságának a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen hozott ítéleteit, valamint a Központi Választási Bizottság azon döntését, amely megfosztotta Milorad Dodikot, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökét mandátumától?” 

A szavazást október 25-én tartják. 

A döntést az ellenzéki pártok – a Demokratikus Haladás Pártja, a Szerb Demokrata Párt, a Narodni Front, valamint az Igazság és Rend Listája – szavazata nélkül fogadták el, így a 83 képviselőből 50 voksolt a népszavazás mellett. Azonban a Boszniai Szerb Köztársaság népszavazásokat szabályozó törvénye értelmében a döntés nem lehet jogilag kötelező érvényű, mivel olyan kérdéssel foglalkozik, amely kívül esik az országrész hatáskörén. 

Milyen következményei lehetnek a szavazásnak? 

Az októberi népszavazás komoly politikai következményekkel járhat Bosznia-Hercegovinában, még ha jogilag nincs is kötelező ereje. Ez valójában egy politikai eszköz Dodik és pártja számára, hogy megerősítsék legitimitásukat a saját szavazóbázisuk előtt, és nyomást gyakoroljanak a szarajevói központi intézményekre. A referendum eredménye várhatóan az lesz, hogy a boszniai szerb lakosság elutasítja a bíróság és a választási bizottság döntését, ami tovább mélyítheti az ország etnikai megosztottságát és gyengítheti a daytoni békerendszer működését. Ez destabilizáló lehet a közelgő elnökválasztás és a térség geopolitikai helyzetére is, hiszen a szavazás eredményét Dodik a saját politikai túlélésének igazolására, sőt akár a függetlenségi törekvések újabb eszközeként használhatja fel. 

Előre hozott választás is lesz novemberben? 

A boszniai Központi Választási Bizottság (CEC) november 23-ára írta ki az előre hozott választásokat a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjára.  

A testület döntése értelmében a központi választói névjegyzék lezárult, amelyben 1 266 422 választópolgár szerepel, míg a választások lebonyolítására 6,49 millió boszniai márkát különítettek el. A szavazáson a bizottság hét tagja közül négyen támogatták az előre hozott választások kiírását, kettő ellenezte, egy pedig távol maradt, ami jól jelzi a döntés politikailag megosztó jellegét. 

Hogy az október végi népszavazás milyen következménnyel jár az előre hozott választás megtartására, azt egyelőre nem lehet tudni, ugyanakkor  

ha a várt, a bizottság és a bíróság döntését elutasító eredmény születik, akkor a választás megrendezésével szembeni ellenállásra lehet számítani a szerb többségű országrészben. 

Korábban történt: