A GDP volumene a szeptember 2-ai nyers, de második becslésként közzétett statisztikai adatok szerint 0,1, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 0,2 százalékkal nőtt éves viszonylatban.

Negyedéves alapon a magyar GDP 0,4 százalékkal emelkedett.

Ez ugyan nem túl erős növekedés, de biztató jel.

A belső fogyasztás most az igazi motor

Jó hír, hogy a KSH második negyedéves GDP-becslése megegyezik az elsővel, így az első negyedévi gyenge teljesítmény után sikerült kijönni a negatív tartományból, elkerülve az újabb recessziót.

A növekedés támasza továbbra is a belső fogyasztás: a háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal nőtt, míg a beruházások 7 százalékkal estek éves szinten.

Friss és biztató trend rajzolódik ki az adatokból, miszerint az építőipar teljesítménye az első negyedévi 5,1 százalékos csökkenés után 4,3 százalékkal nőtt. Az európai gyengélkedés miatt a magyar ipar némiképp visszafogja a gazdaságot: a szektor 3,3, a feldolgozóipar 4,4 százalékkal esett vissza, bár szerencsére kisebb mértékben, mint korábban. Az egyéb járműgyártás kategória fékezte leginkább az ipar visszaesését, ami összefüggésben van a német ipar rapszodikus teljesítményével: márciusban felpattant, áprilisban visszaesett, májusban pedig pluszban volt.

A vámháború nem tett jót

Az ágazat kilátásait beárnyékolják a magasabb vámok. A KSH jelentése szerint emellett a mezőgazdaság jelentősen visszahúzta a növekedést, a hozzáadott értéke 11,4 százalékkal csökkent, ami az aszály miatt várható volt – erre a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzői is figyelmeztettek korábban – írja a vg.hu portál gyorselemzése.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,3 százalékkal nőtt: a legnagyobb bővülés a művészet, szabadidő és egyéb szolgáltatások ágazatában volt (6,5 százalék), az információ és kommunikáció 6,3, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3,2, az oktatás 2,9, a pénzügyi és biztosítási tevékenység 2,2, a kereskedelem 1,8, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 0,8, a szállítás és raktározás 0,2 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a humánegészségügy és szociális ellátás 0,1, a közigazgatás 0,5, az ingatlanügyletek 0,7 százalékkal csökkent.

A GDP növekedéséhez a szolgáltatások járultak hozzá leginkább (0,9 százalékpont), azon belül az információ és kommunikáció 0,2 százalékponttal. Az építőipar 0,2 százalékponttal növelte, míg az ipar 0,7, a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a második negyedéves adatot. A termékadók és támogatások egyenlege nem befolyásolta jelentősen a GDP-t.

A külkereskedelemben 1183 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,9 százalékkal csökkent, az importé 4 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban (ami a külkereskedelem 80 százalékát teszi ki) a kivitel 1,3 százalékkal esett, míg a behozatal 5,9 százalékkal nőtt. A szolgáltatások exportja 0,7 százalékkal bővült, az importja 4,6 százalékkal visszaesett.

A GDP-bővüléshez a végső fogyasztás 3,7 százalékponttal járult hozzá, a bruttó felhalmozás viszont 0,3 százalékponttal lassította, a külkereskedelem egyenlege pedig 3,4 százalékponttal mérsékelte azt.

A vg.hu portál végkövetkeztetése szerint érdemes figyelni arra, hogyan módosítják az elemzők az idei növekedési előrejelzéseiket.

Kapcsolódó: