A Koopmannal való találkozás célja, hogy megvitassák a Szerbiában és a régióban zajló aktuális fejleményeket, az ország európai integrációs útját, a folyamatban lévő reformokat és az európai agenda megvalósításának felgyorsítására irányuló lehetőségeket. 

Hangsúlyoztam, hogy az ország előtt álló kulcsfontosságú reformok megvalósításához elengedhetetlen a belső konszenzus és az átfogó párbeszéd. Kiemeltem, hogy célunk továbbra is polgáraink életkörülményeinek javítása és a regionális stabilitás fenntartása. Ugyanakkor bizakodásomat fejeztem ki, hogy erőfeszítéseinket az Európai Unió elismeri és méltányolja.” 

 – mondta Aleksandar Vučić államfő. 

A pénzügyminiszter és miniszerelnök-helyettes Siniša Malival való találkozás során a megbeszélés folytatódott a megkezdett témákról: 

Megragadtam az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az Európai Uniónak a folyamatos támogatásért, ami számunkra rendkívül fontos. Elkötelezettek vagyunk az EU-csatlakozás, a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós növekedési terv, valamint mindazon lehetőségek mellett, amiket ez a folyamat kínál.” 

 – nyilatkozta Mali az Instagramon. 

Hangsúlyozta továbbá, hogy elengedhetetlen Szerbia eddigi sikereinek hivatalos elismerése, valamint ezeknek az eredményeknek és a regionális stabilitásnak a megőrzése. 

Gert Jan Koopman találkozott Nemanja Starović európai integrációs miniszterrel is, akivel a növekedési tervről, a reformprogramról és az ország európai integrációjának következő lépéseiről egyeztettek. Starović hangsúlyozta, hogy kormánya teljes mértékben elkötelezett az intézmények és a jogállamiság megerősítése, valamint a gazdasági és szociális színvonal emelése révén az olyan reformok végrehajtása mellett, amelyek kézzelfogható előnyöket biztosítanak a polgároknak. Egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy az Európai Bizottság támogatásával Szerbia továbbra is előrehalad az európai úton, kiemelve, hogy országának stratégiai célja a teljes jogú uniós tagság elérése. 

Nem egészen megszokott módon Koopman az ellenzék parlamenti frakciócsoportjával is találkozót szervezett. Kijelentette, hogy az Európai Unió tisztában van a szerbiai helyzet súlyosságával, és rámutatott: a jogállamiság tiszteletben tartása, az intézmények függetlensége és a korrupció elleni küzdelem elengedhetetlen feltétel a csatlakozáshoz. 

Ezek azok a kulcsfontosságú értékek, amelyeken az Európai Unió alapul. Ugyanakkor ezek azok a követelések is, amelyeket a tiltakozó diákok és polgárok megfogalmaznak” 

 – tette hozzá. 

A találkozón részt vett Borko Stefanović (Szabadság és Igazságosság Párt), Ana Jakovljević (Szerbiai Népi Mozgalom), Stefan Janjić (Szerbia Központ), Vladimir Pajić (Szabad Polgárok Mozgalma), Aleksandar Pavić (Mi – A nép ereje) és Željko Veselinović (Sloga – Egyesült Szakszervezeti Mozgalom) parlamenti képviselő, valamint Andreas Von Beckerath, az EU szerbiai küldöttségének vezetője. 

A tüntetőkkel szembeni egyre erőszakosabb fellépések és az igazságszolgáltatás hiánya miatt a polgárok a válságból való kilábalás egyetlen lehetőségeként új választásokat követelnek. Az Európai Unió közvetítése a szabad és tisztességes választások megszervezésében jelentős segítséget jelentene.” 

 – mondta Stefanović. 

Hogyan értelmezhető ez a találkozás? 

Különös fényt vet a találkozóra, hogy nem Marta Kos bővítési biztos látogatott el Szerbiába, hanem „csak” egy bizottsági főigazgató. Ez Belgrád számára azt jelzi, hogy az EU nem kíván politikai felhatalmazást adni Vučićnak, és a szerb integrációt inkább technikai síkon kezeli. Ez Magyarország számára is intő jel lehet: a magyar külpolitika bővítéspárti álláspontját ugyanis Brüsszel továbbra sem tekinti irányadónak, és a csatlakozás felgyorsítására nincs érdemi politikai akarat. Az is figyelemre méltó, hogy Koopman az ellenzékkel is találkozott, és nyíltan legitimálta a tüntetők demokratikus követeléseit – ezzel az EU világossá tette, hogy a csatlakozás előfeltétele a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok érvényesülése. Ez három forgatókönyvet vetít előre:  

• ha Szerbia enged az uniós nyomásnak, és valóban reformokat hajt végre, a bővítési folyamat új lendületet kaphat, ami Magyarország számára gazdasági és geopolitikai előnyt jelentene,  

• ha Vučić továbbra is Kelet és Nyugat között „lavírozik”, az integráció elhúzódik, ami hazánk regionális ambícióit is korlátozhatja,  

• ha a belső politikai válság elmélyül, és az EU inkább az ellenzék felé fordul, az hosszú távon a szoros magyar–szerb kapcsolatok átrendeződését is kikényszerítheti. Mindez arra figyelmeztethet minket, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása és az EU-bővítés üteme politikailag továbbra is bizonytalan. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: N1