Lula brazil elnök online csúcstalálkozóra hívta össze a BRICS-vezetőket, hogy közösen vitassák meg, mi legyen a stratégiájuk a Trump-féle, fegyverré vált kereskedelempolitika ellen. Bár a rendkívüli találkozó hangsúlyozottan nem USA-ellenes, nehéz elképzelni, hogy a diplomáciai megoldások mellett más nem kerül szóba. 

Valóra váltja ígéretét Luiz Inácio Lula da Silva, és szeptember 8-ára rendkívüli BRICS-csúcsot hív össze, hogy megvitassák Donald Trump kereskedelempolitikájának közvetlen és távlati következményeit. A brazil elnök nem sokkal az után tett megjegyzést az online esemény ötletéről, hogy a Fehér Ház 50 százalékos vámot vetett ki országára, amelyet csak akkor módosítana, ha Lula leállítaná az elődje, Jair Bolsonaro volt elnök elleni, puccskísérlet miatt indított büntetőeljárást. 

Lula válaszában kijelentette, az ország szuverén igazságszolgáltatása egyfelől nem engedi, hogy ő ilyen jellegű eljárásokat megszüntessen, másfelől azt végképp nem, hogy egy másik ország zsarolással és fenyegetéssel próbálja meg elérni ugyanezt.  

A brazil termékekre ígért vámok különlegességét az adja, hogy Trump ebben az egy esetben tette teljesen nyilvánvalóvá: politikai, ráadásul belpolitikai fegyverként használja az eszközt. Brazília ugyanis azon kevés országok egyike, amelyekkel az Egyesült Államoknak nincs kereskedelmi deficitje, vagyis az elnök erre nem is hivatkozhatott volna. Lula élesen visszaszólt Trumpnak, figyelmeztetve, nem tűri, hogy nemzetét bárki is kioktassa – az amerikai pedig ne viselkedjen úgy, mintha más államok felett uralkodna.   

 

Mindenki egyért? 

Mivel az Egyesült Államok eltérő vámokat vetett ki a BRICS-országokra, nehéz elképzelni, hogy a BRICS egységes, és legfőképpen gyors válaszlépésre szánja el magát. Lulának azonban nem is ez a célja (hangsúlyozottan nem szeretné, ha a találkozó egy USA-ellenes párbeszéddé válna), a meetinget valójában figyelmeztetésnek és a diverzifikációs lehetőségek kiszélesítésének szánja. 

Ugyanakkor Brazília már megtette az első lépéseket az Egyesült Államokkal szemben: aláhúzva a tárgyalások folyamatosságának fontosságát a két ország között, Lula engedélyezte a viszonossági törvény értelmében indítható lassú folyamat megkezdését, vagyis olyan vámfelülvizsgálatot rendelt el, amely lehetővé teszi a bosszúvámok kivetését. Az eszközt szintén inkább figyelmeztető lövésnek és további tárgyalásösztönzőnek szánja Washington felé – a brazil kormányon belül egyetértés van abban, hogy egy ilyen eszköz bevetése alapvetően a hazai fogyasztókat és a nemzetgazdaságot károsítaná.  

Brazília mintaszerűen benyújtotta panaszát a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) is, demonstrálva, hogy addig nem nyúl megtorló eszközökhöz, ameddig ki nem merít minden más lehetőséget. Miután a WTO eljárásai legendásan hosszúak, ráadásul az Egyesült Államok elmarasztaló ítélet esetén is csak vállat vonna, Lula változatlanul bízik a tárgyalásos rendezésben. Washington viszont a jelek szerint kapitulációt, nem pedig párbeszédet vár el. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a tárgyalások jelenleg a lehető legalacsonyabb szinten folynak – legutóbb Scott Bessent pénzügyminiszter mondta le a találkozót brazil kollégájával, fel sem ajánlva újabb időpontot.  

 

Közös öröm, közös bánat 

Az Egyesült Államok több száz termék esetében tett kivételt, az 50 százalékos vámok azonban két olyan területet is sújtanak, ahol Brazília a legérzékenyebb: a kávé- és a marhahúsexportot. Lula szeretné elérni, hogy ez a két szegmens is a kivételek alá essen, ezzel párhuzamosan azonban új piacokat kutat, hogy mentőövet nyújtson azoknak a vállalatoknak, amelyeket a leginkább megütnek az amerikai vámok.  

A szeptember 8-ára időzített virtuális csúcstalálkozó időpontja nem véletlen. Egy nappal később kezdődik Bolsonaro tárgyalásának zárószakasza, várható tehát, hogy Trump fokozni fogja a brazil kormány elleni támadásait. Eddig az Egyesült Államok – szorosan az ügyhöz kapcsolódóan – két rendkívüli büntetést szabott ki: visszavonta a brazil bírák vízumát, a Bolsonaro-tárgyalást vezető bíró ellen pedig külön szankciókat léptetett életbe.  

A BRICS-csúcsra a legjobbkor kerül sor: egy héttel előtte tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóját, ahol a három nagy, Kína, Oroszország és India immár egyértelműen összezárt, jövőbeli céljait pedig hangosan a multilateralizmus jegyében, halkabban a trumpi kül- és kereskedelempolitika ellenében határozta meg. Ilyen szempontból a BRICS keménymagját Lulának már nem kell puhítania: mindannyian értik és érzik Brazília problémáját.  

*** 

Kapcsolódó:  

 

Fotó: BRICS