A német kereszténydemokraták vizsgálóbizottság felállítását kérték Robert Habeck volt zöldpárti szövetségi gazdasági miniszter ellen, amiért „az adófizetők pénzének milliárdjait pazarolta el”. Úgy tűnik, az kevés, hogy kilépett a politikából. 

A CSU, vagyis a német kereszténydemokraták (CDU) bajor szárnyának főtitkára, Martin Huber ált az élére a Habeck elleni kezdeményezésnek. Ezzel reagált a volt miniszter augusztus 25-i bejelentésére, miszerint kilép a politikából, és a tudományos életben kíván dolgozni. Huber szerint még ő „sem számíthat komolyan arra, hogy miniszteri kötelességszegése feledésbe merül a Bundestagból való lemondásával”. 

„A vizsgálóbizottságnak foglalkoznia kell azzal, hogy Habeck hogyan tudta elégetni az adófizetők pénzének milliárdjait. Legyen szó a Northvoltról, az Intelről vagy a Wolfspeedről, minisztersége alatt ugyanis egyik botrány követte a másikat” – nyilatkozta Huber a dpa német hírügynökségnek.  

A német parlamentben egy vizsgálóbizottság felállításához a képviselők egynegyedének jóváhagyása kell. Mivel a kereszténydemokraták birtokolják a mandátumok egyharmadát, így ebben nem szorulnak más párt támogatására.  

Kétségkívül nem indokolatlan Huber kijelentése Robert Habeckről, akit „minden idők legrosszabb gazdasági miniszterének” nevezett. Talán a legikonikusabb ügyei a vállalati támogatásokhoz kötődnek.  

Elsőként megemlíthető a svéd akkumulátorgyártó Northvolt, amely német állami segítséggel egy nagy üzemet épített a Schleswig-Holstein állambeli Heidében. Érthető Habeck hozzáállása, hiszen gazdasági miniszterként igencsak erőltette Németország zöldenergiára való átállását. A kormány és a tartomány mintegy 600 millió eurós hitelt finanszírozott a KfW-n (Kreditanstalt für Wiederaufbau) keresztül, és további 700 milliót ajánlottak fel vissza nem térítendő támogatásként. Azaz több mint 1,3 milliárd eurós lett volna a beruházásösztönzés.  

Csakhogy a vállalat bajba jutott, 2025 márciusában fizetésképtelenséget jelentett, és azóta sem világos, hogy a közpénzek visszaszerezhetők-e. A bírálók, köztük a Bundesrechnungshof (Szövetségi Számvevőszék) azzal vádolja Habeck minisztériumát, hogy szisztematikusan alábecsülte a pénzügyi kockázatokat. Pedig ezt a támogatást is a PwC 2023. júniusi túlzottan optimista jelentése alapján hagyta jóvá. 

Az Intel esete is hasonló, amely egy nagy félvezetőgyárat épített volna Magdeburgban. Akkortájt Habeck és Olaf Scholz kancellár prioritása volt, hogy az ország globális chipgyártó központtá váljon. A 30 milliárd eurós projekt 3 ezer munkahelyet teremtett volna, a kormány pedig 9,9 milliárd euró támogatást vállalt. Az idén júliusban azonban az Intel pénzügyi nehézségekre és az MI-chipek piacán való versenyképtelenségre hivatkozva visszakozott. A vállalat már korábban jelezte a késéseket, többször beszámoltak a német bürokráciával való küzdelmeikről.  

A Wolfspeed amerikai félvezetőgyártó vállalat a német autóipari beszállítóval, a ZF Friedrichshafennel együttműködve építette volna fel a „világ legnagyobb chipgyárát” a saar-vidéki Ensdorfban. A projektet a német kormány szintén jelentős pénzügyi ösztönzőkkel támogatta: a vállalat vezérigazgatója még 2023-ban a beruházás 20 százalékával, azaz 500 millió euróval számolt. A Wolfspeed azonban pénzügyi nehézségekkel szembesült, és az idén július 1-jén csődöt jelentett, ami az ensdorfi gyár leállításához vezetett. A projekt kudarca a ZF-et is érintette, amely röviddel ezután létszámleépítéseket jelentett be. 

Ezt a három ügyet gyakran hozzák fel Habeck hibás iparpolitikájának bizonyítékaként, és azzal érvelnek, hogy a volt miniszter hatalmas támogatásokat használt a piacok irányítására, miközben figyelmen kívül hagyta a gazdasági realitásokat. 

A politikailag vonzó zöldprojekteket helyezte előtérbe a józan pénzügyi megítéléssel szemben, ami a német adófizetők milliárdos megkárosításához vezetett. Mindenesetre az biztos, hogy ezek a kudarcok aláássák a német energiapolitika hitelességét, különösen az ipari szereplők és a lakosság körében, amelyek egyre szkeptikusabbak a zöldátmenet megvalósíthatóságával kapcsolatban. 

Pedig Habeck a Zöldek egyik legismertebb politikusa volt, aki filozófusi, meseírói hátterével és kiváló kommunikációs képességével vált népszerűvé. A 2022-es energiaválság idején kulcsszerepet játszott Németország orosz gázfüggőségének csökkentésében, az LNG-beszerzésekben és a megújuló energiaforrások gyorsított kiépítésében.

Egy ideig a legnépszerűbb német politikusok közé tartozott, és sokan lehetséges kancellárként tekintettek rá. 

A népszerűségét viszont kikezdte a fűtési törvény, amely előírta volna, hogy az új fűtési rendszerek legalább 65 százalékban megújuló energiát használjanak. Mindez komoly társadalmi ellenállásba ütközött, mivel sokan túl drágának és túl gyorsnak tartották a reformot. A technikai hibái mellett ráadásul elrontották a törvény kommunikációját is, így a Zöldek népszerűsége 23 százalékról 14-re zuhnat. 

A Habeck-féle gazdasági minisztériumban korrupciógyanús ügyek is napvilágra kerültek, ami tovább rontotta a megítélését. Több kritikus szerint a tárca túl szoros kapcsolatot ápolt egyes zöldipari lobbicsoportokkal, különösen a szélerőmű- és hidrogénszektorban. Több esetben olyanok kaptak tanácsadói vagy projektvezetői szerepet, akik korábban politikai vagy személyes kapcsolatban álltak Habeckkel vagy más zöldpárti vezetőkkel. A zöldprojektek közül több túlárazottan, átláthatatlan közbeszerzések mentén valósult meg, de ezek inkább strukturális problémák, mintsem konkrét bűncselekmények. 

Emellett kérdéses volt a szerepe a nukleáris energia területén is. Kiderült, hogy Robert Habeck 2022 nyarán titokban levelet küldött a francia energiaügyi miniszternek, amelyben érdeklődött, hogy mikor lesz újra elegendő francia atomenergia-export, hogy Németország leállíthassa a saját atomerőműveit. Ez a levél ellentmondott a Zöldek hivatalos álláspontjának, miszerint Németország „nukleáris energia nélkül is biztosítani tudja az ellátást”. A nyilvánosságra kerülése után Habecket azzal vádolták, hogy  

miközben belföldön a nukleáris energia ellen kampányolt, külföldön annak támogatását kérte. 

Habeck és Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter állítólag manipulálták vagy félremagyarázták a nukleáris energia kivezetésével kapcsolatos szakértői jelentéseket is. A vádak szerint a minisztériumok elhallgatták vagy átírták azokat a szakmai véleményeket, amelyek szerint a meglévő atomerőművek biztonságosan tovább működhettek volna. A cél az volt, hogy a Zöldek pártbázisa számára sikerként lehessen kommunikálni az atomerőművek bezárását – még akkor is, ha az energetikai helyzet ezt egyáltalán nem indokolta volna. 

Így nem csoda, hogy a Zöldek a 2025-ös előre hozott választáson csak 11,6 százalékot értek el, és ellenzékbe szorultak.  

A hét elején a Bild arról számolt be, hogy Habeck szeptember 1-jén visszavonul a Bundestagból, és akadémiai pályára lép, többek között a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetében és a Berkeley-n fog kutatni. 

Tudományos kutatásai két kérdésre összpontosítanak: „Mi fog történni a liberális demokráciáért folytatott harcban?” és „Milyen következményei vannak a globális felmelegedésnek?” 

Kapcsolódó: