Európára is kihat, hogy a napokban tovább eszkalálódott az Egyesült Államok latin-amerikai drogkartellek elleni harca. Szeptember 2-án az amerikai haderő halálos csapást hajtott végre egy venezuelai droghajó ellen a Karib-tenger déli részén. Donald Trump az Ovális Irodában újságíróknak nyilatkozva jelentette be, hogy „éppen most lőttünk ki egy droghajót, rengeteg kábítószerrel a fedélzetén”, ami 11 ember halálát okozta.  

Washington és Caracas között tehát ismét kiéleződött a feszültség, miután Trump azzal vádolta Nicolas Maduro elnököt, hogy kábítószer-kereskedelemmel fenyegeti az Egyesült Államokat. Az amerikai igazságügyi tárca 50 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a venezuelai elnök elfogására, majd hadihajókat és több ezer katonát vezényelt a térségbe. A vádak középpontjában a Cartel de los Soles áll, amelyet Washington Maduróhoz köt, Caracas viszont dühösen és következetesen tagad. Az ENSZ és az amerikai drogellenes hivatal adatai szerint Venezuela nem kokaintermelő ország, annak a forrása elsősorban Kolumbia. A CNN hírportálnak nyilatkozó elemzők szerint az amerikai lépések mögött inkább politikai megfontolások húzódhatnak meg, mintsem a kábítószerpiac tényei. A BBC által megkérdezett elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a tengeri eszkaláció kockázata napról napra nő. 

Marco Rubio külügyminiszter megerősítette, hogy a hajót egy kifejezetten drogokban utazó terrorszervezet üzemeltette, valószínűleg a venezuelai kormányhoz kötődő Cartel de los Soles, a szállítmány célja pedig az Egyesült Államok volt. Ez az X-en is  közzétett precíziós csapás –  videofelvételeken is látható, amint a hajót rakétával semmisítik meg – része az USA fokozott kábítószer-ellenes műveletének, amely

nyolc hadihajót vonultatott fel a héten a karib-tengeri és csendes-óceáni vizeken.

Az akció azonban nemcsak a drogkereskedelem elleni harcot jelképezi, hanem növeli a feszültséget Venezuelával, amelynek az elnöke, Nicolás Maduro már katonai beavatkozástól tart. 

Dél-Amerika is új harcot hirdetett  

A mostani fejlemény nem izolált eset, ugyanis szerte Közép- és Dél-Amerikában óriási erőfeszítések zajlanak a drogkartellek növekvő hatalmának megfékezésére. Brazília nemrég indított országos razziákat több száz magánszemély és vállalkozás ellen, amelynek során 185 millió dollárnyi vagyontárgyat fagyasztottak be – ez eddig a legnagyobb ilyen művelet az ország történetében. Az Egyesült Államok pedig, miután Trump vezetésével szeptember 1-jén kivezényelte a hadihajóit a térségbe, Haitiben és Venezuelában is belengette a katonai intervenció lehetőségét.  

A szeptember 2-ai akciónak megvolt az előzménye, hiszen

amerikai tisztviselők az effajta, a kartellvezetők vagy az infrastruktúra elleni rakétatámadásokról korábban is tárgyaltak.

A régióban a drogkartellekkel más országok is küzdenek: Ecuadorban például 2018 óta közel tízszeresére nőtt a gyilkosságok száma, elsősorban a drogkereskedelem miatt, amint azt az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) az adatai mutatják. Az ábra szerint az egy évben 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma drámai emelkedést jelez az olyan, kartellek által érintett országokban, mint Kolumbia, Mexikó és Ecuador. 

A fenti ábra a kábítószerkartellek elleni hadműveletek által érintett országokban az egy évben általánosan mért emberölési arányszám (homicide rate) alakulását mutatja 100 ezer lakosra.  

Forrás: UN Office on Drugs and Crime (UNODC) – az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala 

Hogyan működnek a kartellek? 

A kartellek, például a mexikói Sinaloa és Jalisco New Generation, valamint a brazil PCC, nem csupán drogot termelnek és szállítanak: diverzifikálták a tevékenységüket illegális bányászatra, erdőirtásra és fegyverkereskedelemre. Kolumbiában például a kokaintermelés 2023-ban 53 százalékkal nőtt egy év alatt az ENSZ becslése szerint, 2024-ben pedig további 13-18 százalékos bővüléssel számolnak. A Mexikóból érkező fentanil és a Csendes-óceánon használt drogútvonalak miatt az USA hajóinak a száma kevésnek tűnik, de ez a mostani amerikai csapás figyelmeztetés lehet. Ahogy Trump határozottan kijelentette: 

Senki ne gondoljon arra, hogy drogot hoz az Egyesült Államokba.  

Persze vannak, akik a szeptemberi művelet hatékonyságát megkérdőjelezik, mivel a kartellek új piacokat keresnek, emellett a katonai beavatkozás gyakran anélkül növeli a helyi erőszakot, hogy tartósan csökkentené a szállítmányok mennyiségét. 

Európa a kokain egyik fő célpontja 

Ezek az akciók Európára is közvetlen hatással vannak, mivel az EU a kokain egyik fő végpiaca lett. Az idén nyáron kiadott hivatalos EU-s drogjelentés (EUDA) szerint a kokainkereslet 2011 óta 60-80 százalékkal nőtt, és különösen 2016 után gyorsult fel. 2023-ban rekordnak számító 419 tonnát foglaltak le belőle Európában, főként spanyol, belga, holland és portugál kikötőkben. Az új, Afrikán és a Karib-tengeren keresztüli csempészútvonalak pedig épp az USA nyomása miatt erősödnek, ami a szeptemberi csapás után tovább terelheti a forgalmat Európa felé. A mexikói kartellek Hollandiában és Belgiumban létesítenek methlaborokat, kihasználva az európai infrastruktúrát, emellett az olyan szintetikus drogok, mint a metamfetamin és a fentanil is egyre inkább megjelennek a kontinensen. 

Uniós fellépés a drogüzlet ellen  

Az EU szervezett bűnözésének mintegy 40 százaléka köthető kábítószer-kereskedelemhez, az európai kokainpiac értéke pedig 31 milliárd euróra becsülhető. Ahogy említettük, a szeptemberi amerikai akció növelheti az Európába áramló drogmennyiséget, ha a kartellek úgy döntenek, hogy elkerülik az USA fennhatósága alá tartozó vizeket. Válaszként az EU végrehajthatja a 2024–2025-ös EU Roadmap to Fight Drug Trafficking and Organised Crime programot, amely 17 intézkedést tartalmaz, amiből négy célzottan a kartellek ellen irányul. Idén áprilisban megerősítették a fontosabb kikötők (Rotterdam, Algeciras) védelmét az Európai Kikötő Szövetség keretében, ami már 9,5 tonna kokain lefoglalását eredményezte Spanyolországban. Mindezek mellett az Eurojust és az Europol digitális nyomkövetéssel vizsgálja a mexikói és brazil hálózatokat, és februárban javasolták a mexikói kartellek EU-s terroristalistára vételét. 

Nemzetközi szinten az Európai Unió csatlakozott az USA Global Coalition to Address Synthetic Drug Threatshez, amelynek a fő fókusza a fentanil útjának a megfigyelése. Az EU 2024–2027 között a COPOLAD V programmal támogatja Latin-Amerikát, beleértve Ecuadort és Mexikót, ahol a kábítószerek szempontjából a legrosszabb a helyzet. A projekt keretében az EU prevenciós intézkedésekkel segíti és védi a fiatalokat a kartellekbe való toborzástól.

A mostani amerikai csapás azonban figyelmeztetés: ha az USA katonai eszkalációja folytatódik, az EU-nak fokoznia kell határvédelmét, különben a drogáramlás és a kábítószerekhez kapcsolódó erőszak (pl. Antwerpenben, Marseille-ben) tovább nő. 

A szeptemberi amerikai támadás tehát a drogellenes háború új szakaszát jelzi, ami Latin-Amerikában növeli a feszültséget, Európában pedig sürgeti a koordinált válaszokat. A kartelleknek az egész világot beszövő hálózata miatt az együttműködés kulcsfontosságú, különben a bűnözésből eredő halálozási ráta nemcsak Ecuadorban, hanem Európában is emelkedhet. 

Nyitókép: DALL-E

KAPCSOLÓDÓ: