A kognitív torzítások nem mások, mint gondolkodást befolyásoló csapdák: eltorzítják a valóságot, és gyakran vezetnek impulzív, nem optimális döntésekhez. Ilyen például

• a jelen felé torzított preferencia, amikor inkább választjuk a kisebb, azonnali jutalmat a hosszú távú haszon helyett,

• a veszteségkerülés, vagyis amikor jobban fáj egy kisebb veszteség, mint amennyire örülünk egy azonos értékű nyereségnek,

• a túlzott önbizalom, ami különösen a kriptobefektetéseknél gyakori.

Ezek a torzítások sokszor szorongást, stresszt, sőt depressziót is előidézhetnek. A rossz pénzügyi döntések láncreakciót indíthatnak el: romlik az anyagi helyzet, nő a bizonytalanság, és újabb hibás döntések születnek.

Eszközök, amelyek segítenek

Vannak alkalmazások, amelyek segítenek hosszú távon tervezni, például automatizált megtakarítási szabályok bevezetésével mérsékelhetik a rövid távú gondolkodást. Ilyen többek között a Revolut „spare change” megoldása, amelynél a felhasználó beállíthatja, hogy minden vásárlása után mennyi „apró” kerüljön a megtakarítási zsebébe.

A túlzott önbizalomra – ami gyakran érint kriptobefektetőket – a Nitrogen hozott innovatív megoldást. Az applikáció kvantitatív módszerekkel méri fel a felhasználó kockázattűrését, és egy ún. „risk number” alapján mutatja meg, hogy a befektetési portfólió mennyire illeszkedik a személyes kockázati profilhoz. Ez segít lehűteni a túlzott önbizalmat, és megóv a rossz döntésektől.

Mások gamifikációval, vagyis játékszerű motivációs eszközökkel segítenek tudatosabb pénzügyi szokásokat kialakítani. Megoldások születtek arra is, hogy az impulzív költekezést, a szerencsejáték jellegű döntéseket vagy a túlzott kockázatvállalást mérsékeljék.

A beszélgetésből kiderült: a kognitív torzítások mindenkit érintenek, de ha felismerjük őket, és okosan használjuk a modern pénzügyi eszközök képességeit, tudatosabb és kiegyensúlyozottabb pénzügyi életet élhetünk. A teljes adás az alábbi Spotify-linken visszahallgatható.