Albániában a lakosság több mint 80 százaléka pozitívan látja az uniós csatlakozást, míg Szerbiában csak alig minden harmadik ember. A legfrissebb adatok alapján a Nyugat-Balkán országai között látványos különbségek mutatkoznak az EU-hoz való viszonyban, ami komoly kihívás Brüsszelnek.
A WeBalkans.eu-n megjelent felmérés szerint
Albániában (82 százalék) és Észak-Macedóniában (65) erős a bizalom az uniós tagság iránt, Koszovóban (64) pedig a nemzetközi elismerés lehetősége miatt különösen fontos az EU-integráció. Montenegróban (60) és Bosznia-Hercegovinában (56) a megkérdezettek többsége szintén pozitívan viszonyul az unióhoz, a tagságtól is remélve országuk fejlődését.
Egészen más a helyzet Szerbiában,
ahol mindössze a megkérdezettek 38 százaléka gondolja előnyösnek a csatlakozást.
A bizalmatlanság hátterében a Koszovóval kapcsolatos viták és a kormány kettős politikája áll: Belgrád ugyanis egyszerre tartja fenn a kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel, miközben hivatalosan az uniós csatlakozásra törekszik. Ennek is köszönhető, hogy Brüsszel Marta Kos bővítési biztos helyett „csak” egy főigazgatót küldött a napokban az országba, aki a jelek szerint nem volt teljesen elragadtatva Aleksandar Vučić elnök politikájától.
A második legrosszabbul Bosznia-Hercegovinában vélekednek az emberek az EU-ról. A nem túl egységes országban a helyzetet, illetve az EU-ról kialakított relatív alacsonyabb pozitív képet ronthatja a Boszniai Szerb Köztársaságban uralkodó politikai bizonytalanság is.
A többi országban az EU jobb megítélése a következőkkel magyarázható: Montenegró és Albánia már nem áll olyan messze a csatlakozástól, Észak-Macedónia pedig a gazdasági fejlődését látja benne, míg Koszovó esetében akár létkérdésnek is tekinthetjük, hiszen az elismertségének a növelése is szerepet játszik.
Tehát a balkáni országok korántsem egységesek az EU megítélésében. Magyarország célja azonban idővel a térség összes államának az integrációja lenne.
Mit jelent mindez Magyarország szempontjából?
Fontos kiemelnünk, hogy
hazánk számára a Nyugat-Balkán stabilitása és uniós közeledése kiemelt érdek: gazdasági szempontból a magyar vállalatok terjeszkedése, politikai szempontból pedig a térség biztonsága/bizonytalansága miatt.
Ugyanakkor a szerbiai közvélemény hűvös viszonya az EU-hoz nehézséget jelenthet a Magyarország nyugat-balkáni integrációs törekvéseinek szempontjából, hiszen Belgrád kulcsszereplő a régió integrációjában.
Orbán Viktor és Vučić elnök jó kapcsolata által Magyarország aktívan segíti Szerbia csatlakozását. Ha azonban az ottani lakosság tartósan bizalmatlan marad az unióval szemben, az a csatlakozási lehetőségüket gyengítheti. Tehát annak érdekében, hogy a szerb integrációba fektetett munka gyümölcsöző legyen, Vučićéknak társadalmi és kormányzati munkával helyben kell javítaniuk a szerb társadalom EU-ba vetett hitét.
Kapcsolódó:
