Egy gyorselemzés szerint a júniusi hőhullámok néhány európai városban háromszor annyi halálesetet okoztak. Ilyenkor a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal is melegebb volt azokban városokban, amelyeket jobban érint globális felmelegedés. 

A tanulmányt idéző The Ecologist szerint a kutatók megállapították, hogy a globális felmelegedést elsősorban az emberek által elégetett fosszilis tüzelőanyagok és az erdők kivágása okozza, ami sokkal intenzívebbé tette a június végén és július elején Európa nagy részét sújtó perzselő hőséget.  

Bár az emberek „aszálymemóriája” viszonylag rövid, érdemes a mostani, kellemes szeptemberi időjárásban is visszaemlékezni a júniusi kánikulára. Az első gyorstanulmányban, amely a klímaváltozáshoz köthető hőhullámok okozta halálesetek számát becsülte meg, a kutatók megállapították, hogy a globális felmelegedés a 12 nagyvárosban, köztük Londonban, Párizsban, Madridban, Barcelonában és Rómában bekövetkezett halálesetek mintegy 65 százalékáért volt felelős. 

A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a hőhullámok „csendes gyilkosok”, ugyanis a kutatásukból kiderült, hogy a klímaváltozás már a 1,3 Celsius-fokos emelkedésnél is veszélyes, különösen az idősebbekre. 

Mivel a kutatás során csupán 12 városra összpontosítottak, így az csak pillanatképet ad az éghajlatváltozás okozta magas hőmérsékletekhez köthető európai halálesetekről, amelyek száma akár tízezres nagyságrendű is lehetett. A felmérés a június 23. és július 2. közötti hőségre összpontosított, amikor egy Európa feletti „hőkupola”, vagyis egy magasnyomású rendszer csapdába ejtette a forró, száraz levegőt, megemelte a hőmérsékletet, ami forró levegőt vonzott be Észak-Afrikából, fokozva a hőhullámot. 

A perzselő hőség miatt Franciaország egyes részein bezártak az iskolák, Olaszországban a nap legforróbb szakaszaiban betiltották a szabadtéri munkát, megnőtt az erdőtüzek kockázata és számos helyen egészségügyi vészjelzést adtak ki, Párizsban vörös, Londonban és Anglia számos részén pedig sárga riasztást rendeltek el.  

Halálozások 

Az elemzés szerint a legforróbb öt napban a hőhullámok akár 4 Celsius-fokkal is magasabbak voltak azoknál a helyeknél, ahol a klímaváltozás miatt a hőmérséklet alapból nem emelkedett 1,3 fokkal magasabbra. 

A szélsőséges hőhullámok gyakorisága és intenzitása növekszik Nyugat-Európában, amely az elmúlt két évtizedben a leggyorsabban felmelegedő régióvá vált a nyári hónapokban. A hőség – mint ismert – komoly fenyegetést jelent az emberi egészségre, jólétre és a gazdaságra, emellett mélyreható hatással lehet az ökoszisztémákra. Korábban a kontinensen évente néhány ezerre voltak tehetők a hőséghez kapcsolódó halálesetek, 2022 nyarán viszont már több mint 60 ezer ember halálát okozta a szélsőséges hőség. Egy hatásattribúciós tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy e halálesetek több mint a fele az ember okozta klímaváltozásnak tulajdonítható. Egy évvel később, egy kevésbé forró nyáron több mint 47 ezer, a hőséghez kapcsolódó halálozást jegyeztek fel.  

A tanulmányban olyan európai városok szerepeltek, amelyek különböző alrégiókat képviselnek, és ahol kiadtak hőhullámokkal kapcsolatos figyelmeztetéseket. Ezek közé tartozott London, Párizs, Frankfurt, Budapest, Zágráb, Athén, Róma, Milánó, Sassari, Barcelona, Madrid és Lisszabon 

Az Imperial College London és a London School of Hygiene and Tropical Medicine tudósai által vezetett kutatás megállapította, hogy a hőség okozta 2300 halálesetből mintegy 1500 az éghajlatváltozás következménye volt – ami a globális felmelegedés miatti hőhullámban bekövetkezett halálesetek számának megháromszorozódását jelenti. 

A tanulmány szerint a klímaváltozás a becslések szerint 317 többlethalálozást okozott Madridban, 235-öt Párizsban, 171-et Londonban és 47-et Budapesten. 

A kutatók szerint ezek többsége az idősebb korosztályokat érintette, kiemelve az idősebbekre leselkedő növekvő kockázatot a hosszabb, forróbb és gyakoribb hőhullámok miatt. 

A hőhullámok nem hagynak maguk után olyan pusztító nyomokat, mint az erdőtüzek vagy a viharok. 

A hatásuk többnyire láthatatlan, csendben pusztítanak – azaz mindössze 2 vagy 3 Celsius-foknyi változás is élet és halál kérdése lehet több ezer ember számára. 

A tanulmány is azt mutatja, hogy mennyire veszélyes a klímaváltozás már most is, amikor globálisan mindössze 1,3 Celsius-fokos felmelegedést jegyzünk. A katasztrófa-forgatókönyvek szerint viszont akár 3 fokos átlagos emelkedést is elérhetjük ebben az évszázadban. A világ forrósodásának ütemével pedig a hőhullámok sem múlnak el, és fel kell készülnünk ezek közegészségügyi hatásaira. 

A The Ecologist portál megoldásként elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokról a megújulókra való gyors átállást javasolja. Bár megemlíti, hogy a városok alkalmazkodhatnak fák ültetésével, az autóknak szánt hely csökkentésével és a legkiszolgáltatottabbakról való gondoskodással, de szerintük a súlyos következmények elkerülésének legjobb módja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése. 

2050-re Európa lakosságának jelentős része várhatóan szélsőséges hőségnek lesz kitéve: egy 2 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén körülbelül 163 millió európai szembesülhet a korábban soha nem tapasztalt nyári hőmérsékletekkel, ami közel kétszerese a jelenleg érintettek számának. Bár a szélsőséges hőséghez egyes helyeken némileg sikerül alkalmazkodni, ezen a téren még sok a hiányosság. 

Annyit megjegyeznénk, hogy helyes városi vízgazdálkodással, vízvisszatartással, a zöldfelületek növelésével sokkal hatékonyabban lehet küzdeni a klímaváltozás hatásai ellen, mint a jelenlegi szén-dioxid-politikával, amely évek óta bizonyítja a kivitelezhetetlenségét. A The Ecologist cikke azonban arra jó, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy egy-egy aszály nem csupán a mezőgazdaságot sújtja, hanem igenis komoly hatása van a gazdaságra és az urbánus környezetre is. Egy-egy emberi élet pénzben nem kifejezhető, de megkockáztathatjuk, egy ilyen mértékű aszály vélhetően nagyságrendekkel nagyobb károkat okoz a gazdaságban, a társadalomban, az egészségügyben, mint a mezőgazdaságban.