Az Egyesült Államok Energiaminisztériumának (DOE) július végén kiadott klímajelentése heves vitákat váltott ki a tudományos közösségben, miután 85 neves klímakutató részletes kritikát fogalmazott meg ellene. A szeptember elején az ABC News által publikált anyag kiemeli, hogy a jelentésben „alapvető hibák vannak”.

A klímáért aggódó tudósok a dokumentumot elfogultnak, hibákkal telinek és szakpolitikai döntéshozatalra alkalmatlannak minősítik. Az egész azonban nem csupán tudományos vita: gazdasági szempontból is komoly következményekkel járhat, hiszen az amerikai klímapolitika változása közvetlenül befolyásolja az energiaipart, a mezőgazdaságot és a globális kereskedelmet.

Ha egy ilyen jelentés hibás alapokon nyugszik, az alááshatja a fenntartható befektetéseket és növelheti a klímakockázatok miatti gazdasági veszteségeket

– hívja fel a figyelmet az ABC News anyaga.

Klímaszkeptikus miniszter és munkacsoport

A DOE-jelentést egy öttagú munkacsoport állította össze, amelynek a tagjait Chris Wright energiapolitikai miniszter válogatta össze. A tárcavezető néhány héttel korábbi írásából készült összefoglalónk az alábbi cikkben olvasható:

Az ABC News szerint a jelentés készítésének a folyamata titkos volt, mellőzték az átláthatóságot, továbbá, ami talán a legfontosabb, az anyag nem esett át független szakértői ellenőrzésen. A cikk érvelése szerint ez ellentétes a szokásos tudományos protokollokkal, mint amilyet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) vagy az amerikai Nemzeti Klímaértékelés alkalmaz. A megszólaló tudósok szerint ugyanis ezek évekig tartó, globális szakértői együttműködéssel készülnek.

Milliárdos energetikai beruházásokat befolyásolnak

Gazdasági szemszögből ez azért aggasztó, mert a DOE döntései milliárdos energiaipari beruházásokat irányítanak. Ha a jelentés nem reprezentálja a konszenzust, az torzíthatja a piaci előrejelzéseket, például a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket, amelyek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint tavaly már globálisan meghaladták az 1700 milliárd dollárt.
A tudósok kritikája – amelyet egy több mint 400 oldalas felülvizsgálatban foglaltak össze – elsősorban a jelentés „szelektíven idézett” részleteire összpontosít.

Az ABC News anyagának készítője szerint

a DOE dokumentuma elavult vagy megkérdőjelezhető tanulmányokra támaszkodik, miközben eltúlozza a szén-dioxid-emisszió potenciális előnyeit például a növényzet növekedésének serkentésében.

Az anyagból kiderül, hogy ez a szén-dioxid által felpörgetett „zöldítési narratíva” gazdasági értelemben is veszélyes: bár rövid távon javíthatja a mezőgazdasági termelékenységet bizonyos régiókban, hosszabb távon figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás miatti aszályok, árvizek és termésveszteségek költségeit.

A Világbank becslései szerint a klímakatasztrófák éves globális gazdasági kára már most eléri a 520 milliárd dollárt, és ez az összeg 2050-re megduplázódhat, ha nem lépünk fel hatékonyan ellene.

Elavult nézetekre építkeztek?

Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem klímatudósa, aki a tanulmányra reagáló kritikát megfogalmazó csapatot vezette, az ABC Newsnak nyilatkozva egyenesen a tudomány megcsúfolásnak nevezte a jelentést. Szerinte – mint említettük – a DOE anyaga elavult nézetekre támaszkodik, olyanokra, amelyeket a tudomány rég megcáfolt. „A jelentés torzítja a szakmai ismereteket, nem vesz figyelembe fontos tényeket és több esetben is elferdíti a valóságot” – fogalmazott. Ez utóbbi gazdasági kontextusban azt jelenti, hogy a jelentés alábecsüli a felmelegedés kockázatait, azt állítva, hogy a klímamodellek túlzónak tartják a hőmérséklet-emelkedést, és a katasztrófák száma nem növekszik. Csakhogy a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) adatai szerint

az extrém időjárási események gyakorisága és intenzitása nő, és 2024-ben a hurrikánokon és a tűzvészeken keresztül csak az USA-ban 28 milliárd dolláros veszteséget okozott a biztosítótársaságoknak.

További ellenvélemények szólnak a jelentés gazdasági hatásairól: a DOE szerint ugyanis a szén-dioxid-emisszió gazdasági költségei elhanyagolhatók, sőt bizonyos előnyökkel járnak. Csakhogy ez a kijelentés nem veszi figyelembe a biológiai folyamatok komplexitását, például a savasodó óceánok miatti halállomány-csökkenést, ami a globális halászati ipart – egy 230 milliárd dolláros szektort – fenyegeti – olvasható az anyag kritikájában.

A cikk rámutat arra is, hogy a jelentés figyelmen kívül hagyja az IPCC konszenzusát, amely szerint a nettó nulla emisszió elérése 2050-ig alapvető fontosságú a 1,5 °C-os felmelegedés korlátozásához. Gazdaságilag ez azt jelenti, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fenntartása növelheti az energiaár-ingadozásokat, miközben a megújulók ára 2024-re már versenyképes lett: a napenergia költségei 89 százalékkal csökkentek 2010 óta a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint.
A minisztériumi anyagról szóló vita nem marad meg a tudományos körökben: olyan környezetvédelmi szervezetek, mint a Union of Concerned Scientists (UCS) és az Environmental Defense Fund (EDF), jogi lépéseket tettek a DOE ellen. Az ABC News szerint ezek a csoportok azzal érvelnek, hogy

a jelentés ilyen módon történő elkészítése megsértette a szövetségi átláthatósági törvényeket,

például a Federal Advisory Committee Actet. Ha ezek a perek sikerrel járnak, az precedenst teremthet a kormányzati jelentések átláthatóságára, ezáltal gazdasági szempontból stabilabb befektetési környezetet teremthetnek a zöldtechnológiákba. Például az EU-ban hasonló átláthatósági szabályok segítették a 750 milliárd eurós, klímaberuházásokat finanszírozó NextGenerationEU alapot.

A DOE-jelentés kritikája tehát rávilágít a klímatudomány és a gazdaságpolitika közötti feszültségre. Míg az elkészült tanulmány látszólag minimalizálja a kockázatokat, hogy kedvezzen a fosszilis iparnak – amely 2024-ben még mindig az USA GDP-jének a 8 százalékát adja –, a tudósok figyelmeztetnek, hogy ez hosszú távon drágábbá teheti a klímaváltozás kezelését. A McKinsey becslései szerint a nettó nulla átmenet 9,2 ezermilliárd dolláros éves beruházást igényel globálisan, de a késlekedés akár 50 százalékkal növelheti ezt a költséget.

Fotó: Pixabay

Kapcsolódó: