A befagyasztott orosz jegybanki vagyon, amelynek az értéke mintegy 200 milliárd euró, jórészt Brüsszelben, az Euroclear által kezelt számlákon vacog. De éppen a belga kormány ment szembe az európai keménykedéssel, amikor közölte: ellenzi a pénz politikai alapon történő elkobzását. 

Belgium nem fogja engedélyezni az orosz központi bank mintegy 200 milliárd eurónyi, a háború után szankciós céllal befagyasztott vagyonának lefoglalását, mivel egy ilyen lépés súlyos károkat okozna Európa gazdaságában – erősítette meg Maxime Prévot külügyminiszter a napokban.  

Az Európában befektetett szuverén orosz állami vagyont 2022-ben, az ukrajnai háború kitörése után nem sokkal zárolták a belga Euroclearnél, és azóta is lázas ötletelés folyik arról, miképpen lehetne Ukrajna megsegítésére fordítani ezt az óriási összeget. A pénz lefoglalásának a szándékai felerősödtek, amióta Trump elnök világossá tette, hogy az Egyesült Államok befejezi Ukrajna direkt segélyezését, az európai országok pedig bevallották, hogy Washington nélkül nem tudják huzamosabb ideig életben tartani a háborút. Az EU és a G7 legközelebb akkor jutott valamilyen megoldáshoz, amikor az Euroclear által befektetett vagyon kamataiból 50 milliárd eurót egy Ukrajnának részletekben folyósított hitel fedezetére fordította – ez azonban sem Kijevnek, sem a legagresszívebb háborúpárti európai országoknak nem felelt meg végleges megoldásként.  

A legvakmerőbb ötlet szerint az egész vagyont el kellene kobozni – Kijev természetesen egy összegben kérné az egészet, míg az európai országok részletekben folyósítanák. Mostanra valamiféle konszenzus alakult ki abban, hogy ezt a pénzt Ukrajna valamikori újjáépítésére kell fordítani, a teljes lefoglalás gondolata azonban változatlanul a megoldási javaslatok között szerepel. Túl azon, hogy a nemzetközi jog a lehető legszigorúbban védi a szankciók által befagyasztott összegeket (a folyamat lényege ugyanis éppen az, hogy a büntetett állam – amennyiben végrehajtja, amit követelnek tőle – visszakaphassa a pénzét),  

az európai pénzügyi piac alapjaiban omolhat össze, amennyiben a háborúpárti országok akarata győzedelmeskedne.  

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke évek óta igyekszik lebeszélni az ötletről mindenkit, aki előhozakodik vele. Mint mondta, egy ilyen folyamat megrendítheti az euróba vetett bizalmat és sértheti a pénzügyi stabilitást is – a befektetési bizalom ugyanis azonnal csökken egy olyan régió iránt, amely a nemzetközi jogot kijátszva elkezdi a saját céljainak megfelelően felhasználni a nála lévő külföldi összeget. Lagarde szerint egy ilyen tendencia arra fogja ösztönözni az országok jegybankjait, hogy a tartalékaikat diverzifikálják, és hátat fordítsanak az eurónak, vagyis máshol helyezzék el országuk szuverén vagyonát befektetési céllal.  

A belga külügyminiszter – most, hogy ismét erősödnek az elkobzást sürgető hangok – szinte szóról szóra Lagarde érveit hozta fel. Mint mondta, egy ilyen, politikai, nem pedig jogi vagy bírói döntésen alapuló elkobzás valószínűleg rendszerszintű sokkot okozna az összes európai pénzügyi piacon, súlyos csapást mérne az euró hitelességére és dominóhatást eredményezne. „Gondolják, hogy a világ többi országa, amely szintén milliárdokat fektetett be az európai pénzügyi piacokba, nem vonná ki a pénzét azonnal, mondván: »ha ilyen könnyű egyik napról a másikra elkobozni egy állami vagyont, akkor a sajátom inkább máshová viszem«?” – tette fel a kérdést. 

Ki lenne az igazi vesztes? 

A belga kormány elutasította azt az ötletet is, miszerint az Euroclearnek magasabb pénzügyi nyereségű, de kockázatos befektetésekbe kellene helyeznie az orosz állam pénzét. Prévot alig leplezett ingerültséggel közölte: az ötlet az európai országoké lenne, a rizikó azonban a jogi felelősségre vonással együtt egyedül Belgiumot terhelné. „Nem fogunk ekkora kockázatot vállalni olyanokért, aki barátilag megveregetik a vállunkat, mondván, hogy számítunk önökre, köszönjük – majd, ha probléma adódik, mindössze néhány jó tanáccsal és ügyvéddel segítenek” – mondta. 

Az EU külügyminiszterei az Európai Bizottság hathatós közreműködésével lázasan ötleteltek az elmúlt időszakokban, de előrelépés egyelőre nem várható az ügyben – legalábbis a vakmerő, egész vagyon elkobzására tett kísérletek ügyében biztosan nem. Belgiumnak mint az Euroclear országának a szava mindenkiénél többet nyom a latban, ráadásul a súlya megsokszorozódik, amikor olyan tagállamok értenek egyet az álláspontjával, mint Németország.  

Az Európai Bizottság mindenesetre nem adja fel a küzdelmet: Ursula von der Leyen többször kinyilvánította már, hogy nem hisz az Európai Központi Bank vagy Belgium által felvázolt negatív következményekben, a Bizottság pedig változatlanul azon dolgozik, hogy megtalálja a megoldást az orosz állami vagyon elvételére. Az ötletet dédelgetők most azon dolgoznak, hogy a befagyasztott pénzügyi eszközök a háború lezárása után se kerülhessenek vissza Oroszországba addig, ameddig Moszkva nem téríti meg a háborús pusztítás okozta károkat Ukrajnának. Ezzel a gondolattal a belga kormány is egyetért – ameddig ezen a vonalon halad tovább a közös gondolkodás, addig az Euroclearre bízott vagyon befagyasztva, vagyis biztonságban marad, ráadásul az eredeti céljának megfelelően, béketárgyalási alapként lehet felhasználni. 

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Kreml