A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján júliusban az építőipari termelés volumene kellemes meglepetést okozott: az egy évvel korábbinál 4,9, míg az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal volt magasabb.  

Ez a nyers és munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt érvényes, ami azt jelzi, hogy nem csupán szezonális kilengésről, hanem valódi bővülésről van szó. A szezonálisan és munkanaphatással korrigált indexek is alátámasztják a 0,8 százalékos havi növekedést, ami stabil alapot adhat a gazdaság egyik alapvető ágazatának. 

Nézzük az építményfőcsoportokat: az épületek építése 5,7 százalékkal nőtt éves alapon, ami elsősorban a lakásépítések, kisebb részt a kereskedelmi, ipari projektek élénkülését tükrözheti, azaz a magánszféra továbbra is bízik a piacban. Az egyéb építmények (infrastruktúra, utak, hidak) termelése 4,7 százalékkal bővült. 

Elindultak a lakásépítések 

Ágazati bontásban már érdekesebb a kép:  

az épületek építése ágazatban óriási, 46,1 százalékos növekedést látunk, ami elsősorban a lakásépítések húzóerejének köszönhető.  

Az egyéb építmények építése 12,5 százalékkal emelkedett, ami stabil, de nem ugrásszerű növekedés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés (így például a villanyszerelés, a festés) azonban 15,4 százalékkal csökkent – ez aggasztó jel, hiszen ez az ágazat adja a termelés jelentős részét. 

A jövőre nézve alapvető fontosságúak a szerződéses adatok. Az új kontraktusok volumene 48,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami elsőre nagynak tűnik, de ne feledjük: a bázis rendkívül magas volt 2024 júliusában, köszönhetően néhány megaprojektnek (pl. az autópálya-szakaszok tendereinek). Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések 16,5 százalékkal nőttek, ami pozitívum, de az egyéb építményeké 66,3 százalékkal zuhant – ez utóbbi tehát infrastrukturális lemaradást vetít előre, ha nem érkeznek újabb pályázatok. 

Pozitívum viszont a szerződésállomány alakulása, ami július végén 1,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az épületek esetében 9,7 százalékos csökkenés látható, ami a kész projektek kifutását jelezheti, míg az egyéb építményeknél 9,3 százalékos a növekedés, ami a friss uniós pénzek beáramlását sugallja.  

Mivel a magyar GDP-ben az építőipar súlya kb. 5-6 százalékos, így a 4,9 százalékos éves növekedés hozzájárulhat a 2025-ös GDP-bővüléshez. Azonban vannak kockázatok: a globális recessziós félelmek, a magas kamatok és az energiaárak ingadozása nyomást gyakorolhat erre az ágazatra is. Igaz, az Otthon Start és más kormányzati ösztönzők elindulása miatt már rövid távon is fellendülés jöhet. 

Kapcsolódó: