A brüsszeli Bruegel Intézet a jövőben egy új eszközzel, a European Clean Tech Trackerrel (ECTT) méri Európa zöldátállásának előrehaladását. Az adatbázis a napenergiától a szélenergián, az akkumulátorokon, a hőszivattyúkon át a szén-dioxid-leválasztásig gyűjti a gyártási, telepítési, kereskedelmi és foglalkoztatási adatokat, akár gyárszintű bontásban. Ez az első olyan kezdeményezés, amely átfogó és objektív képet ad a zöldtechnológiák európai helyzetéről, kiszűrve a politikai torzításokat és az adathiányt – állítja a Bruegel Intézet szakértői stábja szeptember első hetében tett bejelentésében. 

Számok és trendek  

A legfrissebb adatok alapján a zöldtechnológiák terén Európa élen jár, mégis vegyes képet mutat. A napenergia-szektora kirobbanó formában van: múlt év végére a beépített kapacitás elérte a 263 GW-ot, a foglalkoztatottak száma pedig 466 ezerről 648 ezerre nőtt 2022 és 2024 között, sőt 

2025-re akár egymillióra is nőhet a zöldmunkahelyek száma az EU-ban.  

Az akkumulátoros energiatárolás kapacitása 2024 végére 61 GWh-ra nőtt, ebből csak 21 GWh-t abban az évben telepítettek. Németország és Olaszország (egyenként 6-6 GWh-nyi kapacitással) vezeti a tavalyi telepítési „ranglistát”, aminek a költsége jelenleg 300–400 euró/kWh között mozog. 
 
Az elektromos energia a végső energiafogyasztás mintegy 21 százalékát adja, de ennek is csak a szűk fele a zöldáram, pedig ez utóbbiba már a nukleáris energiát is beleszámítják. Ebbe az energiafogyasztásba a fűtés, a közlekedés és az ipari hő is beletartozik, és ezek döntően ma is fosszilisenergia-alapúak. 

Bár igaz, hogy tavaly  

az EU-ban a villamosenergia-termelés 47, a fűtés-hűtés esetén pedig annak 26 százalékát fedezték megújulókból. 

Továbbá csak 2024-ben 20 milliárd eurót fektettek akkumulátor- és elektromosjármű-gyártásba, míg 90 milliárdot zöldtechnológiai importra költöttek az uniós tagállamok; ráadásul több mint 2 millió hőszivattyút is telepítettek ugyanebben az évben. 
 
 

Átmenetileg estek csak a zöldbefektetések  

Ez év első negyedében a zöldtechnológiai kockázatitőke-befektetések 1,8 milliárd euróra estek, ami 20 százalékkal kevesebb a korábbi negyedévhez képest. A második negyedévben viszont 2,5 milliárdra ugrottak, meghaladva a 2024-es negyedéves átlagot. Az EU zöldtechnológiai nettó importja tavaly egymilliárd euró körül volt. Mi több:  

globálisan a napenergia-beruházások az idén először előzték meg az olaj- és a gázipari invesztíciókat, és ebben az EU szerepe is igen jelentős volt. 

Az új megújuló kapacitás (napelem és szél) tavaly világszerte 620 GW-ot tett ki – ez India, Pakisztán és Banglades összes zöldrendszerének (azaz meglévő kapacitásnak) megfelelő új termelőerő. 

Az EU céljai vs. valóság 

Az EU Clean Industrial Deal programja szerint  

2030-ig évente 100 GW új megújuló kapacitást telepítenének, és az elektrifikáció arányát a végső energiafogyasztásban a jelenlegi 21-ről 32 százalékra növelnék.  

A napenergia és az akkumulátorok szektora robog is előre, de más területek, mint a hidrogén-, a zöldacél-előállítás vagy a hosszú távú energiatárolás, még messze elmaradnak a korábban elképzelt ideális céltól. A befektetések hullámzása és a nettó importfüggőség komoly stratégiai kockázatot jelent, mivel a globális gazdasági bizonytalanságok könnyen megzavarhatják a finanszírozást, a megtérülési mutatók javítása pedig egy olyan folyamatos igény, amihez kormányzati vagy brüsszeli támogatások szükségesek.  

Lengyelország: politikai fékek 

Miközben az EU egységes mérési rendszert épít, a tagállami politika néha keresztbe tesz: a napokban például Lengyelországban az elnök megvétózott egy a szélturbinák engedélyezését könnyítő javaslatot, ami lassítja a megújulók terjedését. Azaz a napenergia és az akkumulátoros tárolás szárnyal ugyan, de a zöldátállás más területei lemaradásban vannak. A befektetések gyors visszapattanása az idei év második negyedében reményt keltő, de a finanszírozás ingadozása és a politikai akadályok fenyegetik a lendületet. Az új mutató fontos eszköz lehet a fejlődés mérésében és a stratégiai döntések megalapozásában, de az EU-nak össze kell hangolnia a tagállami politikákat, és stabilabb pénzügyi hátteret kell biztosítania a zöldtechnológiák ütemesebb kibontakoztatásához. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime