Kína készen áll arra, hogy megnyissa tőkepiacát az orosz energiaipari vállalatok előtt. A Roszatom és a Gazprom az elsők között lesz, amely „pandakötvényeket” bocsáthat ki. Négy éve kizárólag csak a belföldi hitelekre támaszkodhattak a szankciók miatt.  

A kínai szárazföldön kívüli jüan-adósságkibocsátása rekordmagasságba emelkedik az idén, mivel az alacsony kínai kamatlábak vonzó finanszírozási lehetőséggé teszik a valutát, a vállalkozások és a kötvénybefektetők pedig újragondolhatják a dolláreszközöknek való kitettségüket. 

A jüanban denominált adósságok – az úgynevezett „dim sum” kötvények zömét Hongkongban bocsátják ki, amelynek az offshore kibocsátása az idén eddig elérte a 475 milliárd jüant (66,3 milliárd dollárt), ami jó úton halad afelé, hogy meghaladja a tavalyi rekordmagas szintet.  

Jelenleg nagyobb kereskedelmi forgalom zajlik az ázsiai országok és Kína, mint Kína és az Egyesült Államok között, ami azt jelenti, hogy több tranzakciót bonyolítanak helyi valutában, és a vállalatoknak nagyobb szükségük van jüanra. 

A szingapúri állami befektető, a Temasek, az amerikai Chubb biztosító és a svájci Nestlé élelmiszeripari konglomerátum az idén offshore jüankötvényekkel vont be pénzt, a kibocsátások mérete és futamideje pedig a piac érésének jeleként emelkedettt. A kibocsátás 2022 óta ugrott meg, amikor a kínai hitelkamatok az amerikaiak alá estek. 

A külföldi bankok, amelyek jüant használnak mind finanszírozásra, mind az ügyféligények kielégítésére, az idén több mint 60 milliárd jüannyi adósságot bocsátottak ki, élükön a Barclaysszel, amely 2025-ben közel 9 milliárdnyit gyűjtött össze. 

A kínai offshore kötvénypiac kiaknázása tehát vonzó azon kibocsátók számára, amelyek a tőkebefektetéseik során a rugalmasságot keresik. A vállalkozásoknak hivatalos jóváhagyásra van szükségük, mielőtt pénzt vinnének ki Kínából, de a Hongkongban felvett jüanra nincsenek ilyen szabályok, ami azt jelenti, hogy a pénz könnyen átváltható más valutákra. 

A vállalatok számára olcsóbb volt jüanban kölcsönt felvenni és átváltani, mint dollárban forrásokat bevonni a kamatlábak közötti különbség miatt. Az idén kibocsátott offshore jüanadósságok átlagos kuponkamata 1,83 százalék, szemben a dolláradósságok 4,99 százalékával. 

A dim sum kötvények iránti kereslet elsődleges forrása a Bond Connect program, amely lehetővé teszi a kínai befektetők számára, hogy hozzáférjenek Hongkongban kibocsátott adósságokhoz. Az ott forgalomba helyezett kötvények az alacsonyabb likviditás miatt magasabb hozamot kínálnak, így vonzók a magasabb hozamra vágyó kínai befektetők számára. 

Júniusban kibővítették a Bond Connectet, lehetővé téve a befektetők, köztük a biztosítótársaságok számára, hogy kötvényeket vásároljanak Hongkongban, ami hozzájárult a kibocsátás fellendüléséhez. Így a program várhatóan megduplázza az éves tranzakciós kvótáját, 500 milliárd jüanról ezermilliárdra.  

Beléphetnek az oroszok is 

Kína azt tervezi, hogy megnyitja a hazai kötvénypiacát a nagyobb orosz energiacégek előtt, tükrözve Moszkva és Peking közötti még mélyebb kapcsolatokat. A Ruszal alumíniumipari óriásvállalat volt az első orosz cég, amely sikeresen bocsátott ki pandakötvényt a kínai piacon még 2017-ben, 1,5 milliárd jüan értékben.  

A Reuters szerint a pandakötvények felélesztése két vagy három orosz vállalattal kezdődhet.

Az első a Roszatom és leányvállalatai, amelyeket nem sújtanak szankciók, a második a Gazprom. Ugyanakkor az orosz pénzügyminisztérium azt szeretné, ha Oroszországban jüanban denominált államkötvényeket bocsátanának ki a kínai pandakötvények helyett.  

A 2014 utáni első nyugati szankciók között szerepelt a tőkepiacokon történő hitelfelvétel korlátozása, hogy megfosszák az orosz vállalatokat az új projektek fejlesztésének és a befektetéseknek a lehetőségétől. Először a hosszú lejáratú kölcsönöket sújtották, majd 2022-től teljesen lezárták az amerikai és európai piacokat. A kínai adósságpiac – a világ második legnagyobbja – 2022 előtt nem tűnt túl vonzónak a magas kamatlábak miatt, ráadásul a kínai bankok is óvatosabbak lettek az orosz vállalatokkal szemben, attól tartva, hogy másodlagos szankciók alá esnek.  

Az orosz vállalatok 2022-ig aktívan bocsátottak ki eurókötvényeket, hiszen megvolt a piaci mélység, az átlátható infrastruktúra és az egyértelmű minősítési keretrendszerek. Kína akkoriban csupán inkább „kísérleti irány” volt. 

A Ruszal 2017-es pandakötvény-kibocsátása egy a hitelfelvételi források diverzifikálására tett megoldás volt a 2014 után érvényben lévő korlátozások tükrében. A költség szempontjából azonban egy ilyen kölcsön drágábbnak bizonyult, mint egy klasszikus hitelfelvétel Londonban vagy Luxemburgban. 

Miután 2022 után teljesen bezárták a nyugati piacokhoz való hozzáférést, az orosz vállalatok négy évig hazai kötvényekből és az állami bankok hiteleiből éltek. Ezen kötvények nagy része a Ruszalhoz és a Gazpromhoz tartozik, az orosz piacnak azonban vannak korlátai: a volumenek kisebbek, a kamatláb magasabb és nincs devizadiverzifikáció.  

Ráadásul az elmúlt két évben az oroszországi hitelezés nagyon megdrágult a magas kamatlábak miatt, így egy alternatív hitelpiac nagyon hasznos lenne számukra. 

A fő kérdés persze az, hogy a kínai bankokban a kamatlábak alacsonyabbak lesznek-e, mint az oroszokban.  

Márpedig vannak nagyszabású projektek, amelyekhez pénzre van szükség. A szerződés várható aláírása után a Gazprom hamarosan azzal a feladattal néz szembe, hogy finanszírozza egy új gázszállítási útvonal kiépítését Kínába a Szibéria Ereje 2-n keresztül, amit a gázszektor legnagyobb költségű projektjének neveznek. Ezenkívül a Gazpromnak 8 milliárd köbméter gázzal kell növelnie a termelését, hogy fedezze a Szibéria Ereje 1-en és a távol-keleti útvonalon keresztüli szállításnövekedést, amelyben a felek nemrég megállapodtak. A Rosznyefty pedig folytatja a Vostok Oil építését. 

A Vostok Oil projekt fő elemei:  
– Vankor olajmezőcsoport: már működő mezők, amelyekből a Rosznyefty korábban is szállított olajat.  
– Új mezők: Pajaka, Bajkalovszkoje és Irkinszkoye – ezek fejlesztés alatt állnak, és a termelésük legkorábban 2028 körül indulhat.  
– Bukta Sever (Északi-öböl) kikötő: új sarkvidéki olajterminál, amely lehetővé tenné az olaj szállítását a Kara-tengeren keresztül, az északi-tengeri útvonalon.  
– 770 km-es új vezeték: a Vankor-mezőkből a Kara-tengerhez, az új kikötőhöz vezet. 

Az orosz energiacégeknek olcsó pénzre van szükségük, a kérdés az, hogy Kína mennyire hajlandó kedvező feltételekkel hitelt nyújtani nekik. Eddig ez nem történt meg.  

Az oroszországi hitelfelvétel jelenleg drága, és bár a kamatláb csökken, a tőkeforrások diverzifikálása mindig előnyösebb a nagy, különösen az exportorientált projektek esetében.  A pandakötvények vásárlásának első jelöltjei a Kínában jelenlévő jelentős bevétellel és szerződésekkel rendelkező vállalatok lesznek, mint például a Roszatom, a Gazprom vagy a Novatek. 

Emellett tény, hogy a nyugati és a kínai hitelminősítő intézetek máshogy tekintenek az orosz energiaipari vállalatokra. A nyugatiak az orosz kötvényeket spekulatív kategóriába sorolják, mivel a szankciók és az elszámoláshoz való hozzáférés hiánya formálisan növeli a fizetésképtelenségük kockázatát. Kína számára pedig a Gazprom stratégiai partner, nem pedig technikai korlátokkal rendelkező kibocsátó. Ezért magas a cég minősítése Kínában, akárcsak az Atomenergopromnak, a Roszatom, a Novatek és a Zarubeznyefty leányvállalatának. 

A másik oldalon viszont Kína továbbra sem engedélyezi az orosz pénzügyminisztériumnak, hogy kötvényeket bocsásson ki a belföldi piacon.

Amíg ez a korlátozás érvényben van, korai lenne Oroszországnak a kínai hitelpiacra való teljes körű belépéséről beszélni. Vagyis pandakötvényekre a belföldi hitelfelvétel kiegészítéseként, nem pedig helyettesítőjeként kell tekinteni.  

Továbbra is kockázatot jelenthetnek a másodlagos szankciók, a magas működési költségek és az elszámolások nehézségei, valamint az, hogy a befektetők prémiumot követelnek a politikai kockázatokért. A kockázatok minimalizálhatók leányvállalatokon vagy a szankciók hatálya alá nem tartozó struktúrákon keresztül a kínai hitelminősítés megszerzésével. Az elszámolások valószínűleg teljes egészében jüanban történnek majd kínai bankokon keresztül, hogy minimalizálják a nyugati közvetítők bevonását. Persze ezek a módszerek egyike sem nyújt 100 százalékos garanciát a másodlagos szankciókkal szemben, csak csökkentik azok valószínűségét. 

Kapcsolódó: