Megtartotta State of the Union (Az unió helyzete) című értékelőbeszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 10-én. 

A felvezetőben összefoglalta az Európát fenyegető veszélyeket, kezdve az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktussal, kitérve a kereskedelmi háborúra, valamint a kontinens gazdasági és technológiai hiányosságaira. Úgy fogalmazott, egy „új, erőszakon alapuló világrend van kialakulóban”, amelynek a frontjain Európának az értékeiért, a szabadságáért, a szuverenitásáért a saját kezébe kell vennie a sorsát.  

„Ez egy olyan világ, amelyben a függőségeket könyörtelenül kihasználják. Európának függetlenné kell válnia. Meggyőződésem, hogy ez a küldetésünk. A kezünkbe kell venni a védelmünket és a biztonságunkat, el kell sajátítanunk azokat a technológiákat és energiákat, amelyek a gazdaságainkat táplálják” – mondta Von der Leyen.  

Újabb katonai támogatás Ukrajna számára 

Ezt követően a Bizottság elnöke az ukrajnai háború szörnyűségeiről beszélt, leginkább a humanitárius krízisre fókuszálva. Leszögezte, hogy a konfliktusnak Ukrajna számára „igazságos és tartós” békével kell végződnie. Kétségeit fejezte ki Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai találkozóját illetően, és hangsúlyozta, hogy Európának mint Kijev egyik legnagyobb támogatójának (eddig közel 170 milliárd eurót tesz ki a katonai és pénzügyi segítségnyújtás értéke) helye van a tárgyalóasztalnál. 

Hangsúlyozta, hogy a blokk továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatásában, és egy új katonai programot jelentett be, amelyet „minőségi katonai előnynek” nevezett. Ennek fókuszában az ukrán katonai képességek fejlesztése lesz, és a G7-ek által bejelentett 50 milliárd eurós hitelből fedezik, amelyből 6 milliárdot az unió előfinanszíroz Kijev számára. Emellett „drónszövetség” alakul, hogy az ukrán „leleményesség” minél könnyebben valódi harctéri előnnyé váljon. 

Hiteles európai védelem  

A Bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy  

habár a NATO továbbra is az európai biztonság alappillére, Európának erős és hiteles védelmi képességek kellenek ahhoz, hogy önállóan is képes legyen az elrettentésre.  

Emlékeztetett, hogy az idén elfogadott Readiness 2030 program nagy előrelépés, hiszen lehetővé teszi akár 800 milliárd eurónak a védelmi beruházásokra fordítását, illetve ennek részeként a SAFE-program 150 milliárd eurót biztosít közös beszerzésekre. Ezzel kapcsolatban a Bizottság már keresi a lehetőségét annak is, hogy extra kifizetések járjanak azon tagállamok számára, amelyek támogatják Ukrajnát. 

Von der Leyen ezután bejelentette, hogy a blokk az unióra leselkedő legnagyobb fenyegetéssel, Oroszországgal szembeni védelem bástyája, ezért fontos a keleti szárny megerősítése a Baltitól a Fekete-tengerig. Ezért az EU-nak be kell ruháznia a térség védelmi képességeinek megerősítésébe, ami hozzájárul a független európai stratégiai képességek erősödéséhez is. Ezt a Bizottság egy balti drónfal és egy valós idejű légtérfigyelő rendszer kiépítésével képzeli el, amelyek a „hiteles védelem” alapköveit jelentenék.  

„Közösen kifejlesztett, közösen telepített és közösen fenntartott európai képesség kell, amely valós időben képes reagálni. Olyan, amely nem hagy kétségeket a szándékainkat illetően. Európa meg fogja védeni a területének minden egyes centiméterét” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a Bizottság elkészít az European Defence Semester nevű védelmi útmutatót, amely világos célokat fogalmaz meg 2030-ig. 

Von der Leyen kétállami megoldást szorgalmaz 

A gázai válságra is kitért. Elítélte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányzát, amiért aláássa a kétállami megoldás megvalósítását, és jelezte, hogy Európának a Közel-Keleten is határozottan kell cselekednie. A Bizottság ezért felfüggeszti az Izraelnek nyújtott támogatásokat – ugyanakkor tovább folytatja az izraeli civilekkel való együttműködést –, szankciókat fog javasolni a „szélsőséges miniszterek” és az „erőszakos telepesek” ellen, valamint azt is, hogy függesszék fel a kereskedelmi ügyekben kötött társulási megállapodást. Bejelentette, hogy októberben létrehoznak egy nemzetközi alapot a palesztinok támogatására – beleértve Gáza újjáépítését. 

„Európa célja mindig ugyanaz volt: valódi biztonság Izrael számára, valamint a palesztin jelen és jövő biztonsága. Hosszú távon és reálisan csak a kétállami megoldás alapján tartható fenn a béke” – mondta. Leszögezte azt is, tisztában van vele, hogy Jeruzsálemnek küzdenie kell a zsidó állam fennmaradásáért, hiszen a Hamász el akarja pusztítani, terrort szabadítva saját népére is. 

Egy önálló és versenyképes Európa álma 

A háborús kríziseket követően Európa versenyképességéről beszélt. Elmondta, hogy bár Európa számára minden adott, hogy boldogulni tudjon, „a gazdasági és geopolitikai ellenszél erős, és a függőségeink felhasználhatók ellenünk”. Fontos tehát a függetlenségre való törekvés, ami jelentős beruházásokat követel meg a digitális és tiszta technológiák területén. Erre szolgál a versenyképességi alap és a Horizon Europe, valamint a Draghi-jelentés által azonosított problémák kezelése az energia, a tőke, a befektetések és a bürokrácia esetében. 

„Ahhoz, hogy megvédjük a munkahelyeket, könnyebbé kell tenni a vállalkozást Európában. Kevesebb papírmunka, világosabb hatáskörök és kevésbé bonyolult szabályok kellenek” – mondta, és jelezte, hogy egy jövőbeli javaslat évente 8 milliárd euró bürokratikus költséget spórolhat meg az európai vállalatok számára.  

Kitért egyebek mellett a több milliárd eurós Sacelup Europe nevű alapra is, amelyhez magánbefektetők is hozzájárulhatnak, és célja, hogy beruházásokat hozzon a potenciálisan erős startupok számára, amelyek az olyan kulcstechnológiákban jeleskednek, mint a kvantum-, a mesterségesintelligencia (MI)- vagy a biotechnológia. A cél egyúttal az európai technológiai szuverenitás megerősítése. 

„A legnagyobb értékünk a közös piac, azonban ez, ahogyan a Letta-jelentés is kiemelte, nem teljesedett ki a pénzügyek, az energia és a telekommunikáció területén. Hogy ez megvalósuljon, bemutatunk egy útmutatót a közös piac kiépítéséhez 2028-ra” – jelentette be az elnök. Külön kitért az MI-technológiára, hangsúlyozva, hogy a szuverenitás ezen a területen kulcsfontosságú a függetlenség érdekében. Elmondta, hogy ennek fejlesztése mellett az európai technológiai bajnokok is elkötelezettek. 

Az európai versenyképességet hátráltató tényezőként hivatkozott a tiszta iparról szóló megállapodásra, amelynek most sor kerülhet a korrigálására. A szektor versenyképességének mielőbbi megerősítése érdekében  

a Bizottság bevezet egy az akkumulátorgyártást ösztönző csomagot, amely 1,8 milliárd eurót biztosít az európai gyártás fellendítésére.  

Mivel az energiatárolók kulcsfontosságúak más tisztatechnológiákban, például az elektromosjármű-gyártásban is, így az ágazat „az európai függetlenség egyik alappillérét” jelentheti. 

Von der Leyen külön kiemelte az autógyártást mint az európai gazdaság és ipar egyik alappillérét. Elmondta, hogy mivel több millió európai megfizethető gépkocsit szeretne, az uniónak ebbe is többet kell fektetnie. Ahogyan fogalmazott: „Úgy gondolom, Európának saját elektromos autó kellene, amely környezettudatos, megfizethető, és itt gyártják, európai ellátási láncokra építve.” 

Ösztönözte a tiszta technológiákban vezető szerepet betöltő európai ipar iránti kereslet fellendítését. „Meggyőződésem, hogy a tiszta technológiák jövője továbbra is Európában van. Ehhez azonban biztosítanunk kell, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges alapanyagok” – mondta. Ennek érdekében a Bizottság azért fog dolgozni, hogy „gyorsabb, okosabb és európaibb” legyen a digitális és a tiszta technológiák ágazata.  

Az energia- és a szociális biztonság, valamint a megélhetés is szóba került 

Az Európai Unió villamosenergia-fogyasztásának több mint 70 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származik, és a blokk jó úton halad, hogy 2030-ra elérje a célját, miszerint az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse a kibocsátást. Ahhoz, hogy ez valóban megtörténjen, Von der Leyen szerint továbbra is követni kell az európai zöldmegállapodást. 

„Ez az átalakulás kulcsfontosságú a függetlenségünk tekintetében is, mivel csökkenti az energiafüggőségünket” – mutatott rá, de hangsúlyozta, hogy az átállásnak megfizethetőnek és fenntarthatónak kell lennie társadalmi, gazdasági és technológiai értelemben egyaránt. Hozzátette, hogy eközben meg kell védeni az európai ipart is – jutalmazva és ösztönözve azokat a vállalatokat, amelyek követik a dekarbonizáció útját. 

Hangsúlyozta az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést, és alternatívaként a tiszta európai energia felhasználását ösztönözte – köztük elsősorban az atomerőműveket. Hozzátette, hogy az infrastruktúra és a konnektivitás fejlesztése legalább ugyanilyen fontos. 

A versenyképességet és az uniós polgárok életszínvonalát erősítő programokat és stratégiákat is beharangozott. Ilyen például az európai szegénységellenes stratégia, amelynek célja, hogy 2050-re felszámolják a szegénységet. Megosztotta, hogy miközben 2015 óta az európai lakásárak több mint 20 százalékkal emelkedtek, az építési engedélyek ugyanilyen arányban csökkentek az elmúlt öt évben. „Ez több mint lakhatási, ez egy társadalmi válság. Szétszakítja az európai szociális hálót, gyengíti a kohéziónkat és a versenyképességünket is veszélyezteti” – figyelmeztetett. Ennek megakadályozására és visszafordítására szerinte újra kell gondolni az állami segélyezés rendszerét, és a lakásépítések mellett a döntéshozók és a befektetők párbeszédére van szükség. Ennek fényében hamarosan sor kerül az első európai lakhatási találkozóra (EU Housing Summit). 

Nyolc évvel ezelőtt a szociális jogok európai pillére a lakhatást szociális joggá tette Európában. Itt az ideje, hogy ezt az ígéretet valóra váltsuk”  

– mondta. 

Kitért az élelmiszerekre is, kiemelve, hogy az európai termelők – habár jelentős szerepük van az élelmiszer-biztonságban és a magas minőségű élelmiszerek biztosításában – magas költségekkel, igazságtalan versennyel és túlzott bürokráciával kénytelenek szembenézni. Kijelentette, hogy minhárom problémát orvosolni kell, ezért  

ezen a területen is jogi egyszerűsítésre, megfelelő együttműködésekre (itt a Mercosurral megkötött megállapodást emelte ki) és az európai termelők élelmiszer-ellátásban betöltött szerepének megerősítésére van szükség.  

Azt ígérte, hogy az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályok végrehajtására is nagyobb figyelmet fordít a Bizottság. 

„Európa a lehető legjobb megállapodást kapta…” 

Beszéde végén Von der Leyen az Egyesült Államokkal megkötött kereskedelmi egyezményt vette a védelmébe. Emlékeztetett, hogy az EU több mint 500 milliárd euró értékben exportál az USA-ba évente, így több millió munkahely és jelentős bevétel származik a tengerentúlra irányuló kereskedelemből. 

„Azért kötöttünk megállapodást, hogy megőrizzük a piacra jutás lehetőségét az iparunk számára. Biztosítottuk, hogy Európa a lehető legjobb megállapodást kapja. Egy dologban pedig szeretnék kristálytisztán fogalmazni: akár a környezetvédelmi, akár a digitális szabályozásról van szó, mi magunk határozzuk meg a saját normáinkat és a saját szabályainkat, és ezekben Európa mindig maga fog dönteni.” 

Donald Trump amerikai elnök vámpolitikájáról úgy nyilatkozott, hogy nem hisz a vámokban, de mivel Washington ehhez az eszközhöz nyúlt, Európa kénytelen alkalmazkodni a változó világkereskedelmi környezethez. Ez további ösztönzést jelent, hogy az öreg kontinens függetlenségre törekedjen, és megerősítse helyét a világban. 

Meg kell dupláznunk a diverzifikációt és a partnerségeket. Kereskedelmünk 80 százaléka nem az USA-val zajlik, ezért ki kell használnunk az új lehetőségeket. Egy olyan időszakban, amikor a globális kereskedelmi rendszer összeomlóban van, kétoldalú megállapodásokkal őrizzük meg a rendet – például Mexikóval vagy a Mercosurral.  

Az év végéig pedig lezárhatjuk a tárgyalásokat Indiával egy történelmi jelentőségű megállapodásról” – fejtette ki. 

Nem csak a külső bizonytalanságok fenyegetik Von der Leyent 

Beszédét a hagyományos európai értékek és az egységes Európa melletti elköteleződés megerősítésével zárta. Említett olyan, egyre égetőbb problémákat, mint a közösségi média hatásai, az emberkereskedelem és -csempészet, valamint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. Ezeket illetően szintén ígéretet tett arra, hogy a Bizottság dolgozni fog a megfelelő megoldások megtalálásán és bevezetésén.  

„Itt az ideje, hogy kiszabaduljunk az egyhangúság béklyójából. Éljen Európa!” – zárta a beszédét. 

Von der Leyennek eközben egy személyes harcot is meg kell vívnia. A Cluster17 által augusztus végén–szeptember elején készített felmérés szerint tízből hat válaszadó szerint a Bizottság elnökének le kellene mondania a Donald Trump amerikai elnökkel kötött kereskedelmi megállapodás miatt.   

Azonban az Európai Parlamentben sem érezhette kényelmesen magát. Bár beszéde alatt nyugodtnak tűnt és gyakran mosolygott, közben az őt heccelőket egyenesen „a ház ezen kiabáló oldalának” szólította. A beszédet követően a képviselőcsoportok vezetői közötti vita arra utal, hogy az együttműködés és a gördülékeny párbeszéd nehezen fog működni a frakciók között. Így Von der Leyennek a számos külső kihívás közepette a belső feszültségekkel is meg kell küzdenie, miközben igyekszik jó pontokat szerezni az európai polgárok millióinál is. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Purger Tamás