A globális felmelegedés és a légszennyezés elleni küzdelem évtizedek óta meghatározza a nemzetközi környezetpolitikát. Az aeroszolrészecskék csökkentésére irányuló erőfeszítések, amelyek jelentős eredményeket hoztak az emberek egészségének javításában, paradox módon új kihívásokat hoznak a klímaváltozás terén. A New Scientist minapi cikke szerint a légszennyezés mérséklése, amely emberéletek millióit mentette meg a szív- és légzőszervi megbetegedések csökkentésével, furcsa módon hozzájárulhatott a globális felmelegedés gyorsulásához. Ez a jelenség, amennyiben a további kutatások szerint ez a trend valódi veszélyt jelent, különösen releváns lehet Európában, ahol a mezőgazdaság és az ipari termelés már most is jelentős nyomás alatt áll az éghajlatváltozás miatt.

Az aeroszolok kettős szerepe

Az aeroszolrészecskék, amelyeket főként az ipari tevékenységek, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és más emberi folyamatok juttatnak a légkörbe, összetett szerepet játszanak a föld éghajlati rendszerében. Egyrészt károsak az egészségre, mivel belélegezve súlyos betegségeket okozhatnak, másrészt azonban részben visszaverik a napfényt, így egyfajta „hűtőernyőt” képeznek, amely csökkenti a bolygó felszínére érkező hőmennyiséget. Ez a hűtőhatás az elmúlt évtizedekben valamennyire ellensúlyozta az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid által kiváltott felmelegedést.

Az aeroszolok csökkentésére irányuló globális erőfeszítések – például a szigorúbb kibocsátási normák és a tisztább technológiák bevezetése – mérsékelték a légszennyezést, különösen Európában, ahol az Európai Unió szigorú környezetvédelmi szabályozásokat vezetett be. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szeptemberben közzétett adatai szerint az aeroszolok koncentrációja jelentősen mérséklődött az elmúlt évtizedekben, és ez hozzájárult a levegőminőség javulásához.

Ez azonban a hűtőhatás gyengülésével is járt, ami felerősítheti a globális felmelegedés hatásait.

Mi is az a termination shock?

A NASA kutatója, Tianle Yuan a jelenséget „termination shocknak” nevezi, utalva arra, hogy az aeroszolok hirtelen csökkenése gyors és jelentős felmelegedési hullámot indíthat el. Ez a hatás már most is megfigyelhető lehet, mivel a globális időjárási mintázatok egyre szélsőségesebbé válnak. A tudományos közösség azonban óvatos: bár

az aeroszolos hűtőhatás csökkenése és a felmelegedés közötti kapcsolat elméletileg megalapozott, a pontos mechanizmusok és a regionális hatások még nem teljesen tisztázottak.

A korábban publikált kutatások, például a Nature Climate Change folyóirat cikkei azt sugallták, hogy az aeroszolok hatása a klímára komplexebb, mint korábban gondolták, és a regionális eltérések is jelentősek.

Csak egy gondolatkísérlet?

A termination shock elmélete jelenleg inkább gondolatkísérlet, mint 100 százalékosan bizonyított tudományos tény. Az aeroszolok csökkentése és a felmelegedés közötti kapcsolatot ugyanis – mint utaltunk rá – nehéz pontosan számszerűsíteni, mivel az éghajlati rendszer számos tényező kölcsönhatásán alapul.

Az aeroszolok mellett az üvegházhatású gázok, a földhasználati változások és a természetes éghajlati ciklusok is befolyásolják a globális hőmérsékletet.

Az Európai Unió klímakutató intézeteinek közelmúltbeli jelentései szerint a jelenlegi adatok nem igazolják egyértelműen, hogy az aeroszolok mérséklődése közvetlenül felelős a legutóbbi hőhullámokért vagy aszályokért, mindenesetre ez a kockázat is figyelmet érdemel.

Hatások a mezőgazdaságra

Az aeroszolok csökkenése által kiváltott lehetséges felmelegedési hullám ugyanakkor – amennyiben ez az elmélet megalapozott – különösen aggasztó lehet az európai mezőgazdaság számára. Az Európai Unió agrárszektora már most is küzd a klímaváltozás következményeivel: a hőhullámok, aszályok és szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá váltak. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) korábbi jelentései szerint a dél-európai országok, például Spanyolország, Olaszország és Görögország, különösen kiszolgáltatottak voltak az elmúlt években az aszályoknak, amelyek csökkentik a terméshozamot és növelik az öntözés költségeit. Továbbá Németországban és Lengyelországban a kiszámíthatatlan időjárási mintázatok nehezítik a termesztési ciklusok tervezését is.

A hirtelen felmelegedés tovább veszélyezteti a vízkészleteket, amelyek már most is szűkösek számos régióban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a vízhiány – ahogy említettük – különösen a mediterrán térségben kritikus, ahol a mezőgazdasági termelés jelentős része öntözésre támaszkodik. A felmelegedés és a vízkészletek csökkenése nemcsak a terméshozamot, hanem az élelmiszerárakat is befolyásolhatja, ami gazdasági és társadalmi feszültségeket generálhat.

Az ipari termelés és a klíma

Az aeroszolok csökkenése által kiváltott éghajlati változások az ipari termelésre is hatással lehetnek, ugyanis az időjárási ingadozások és a szélsőséges időjárási események megzavarhatják az ellátási láncokat és az energiaellátást. Az Európai Ipari Szövetség (EIC) korábbi elemzése szerint az energiaellátás bizonytalansága különösen nagy kockázatot jelent az energiaigényes iparágak, például a vegy- és a nehézipar számára.

A hőhullámok és az aszályok emellett növelhetik az energiaigényt, például a légkondicionálás iránti kereslet növekedése miatt, ami tovább terheli az európai energiarendszereket.

A geomérnöki beavatkozások, amelyek célja a bolygó hűtése mesterséges eszközökkel, további kockázatokat hordoznak. Ha egy ilyen, a mainál jóval nagyobb szabású jövőbeni program hirtelen megszakadna, az elfojtott üvegházhatás egyik napról a másikra felszínre törne, ami globális klímasokkot válthat ki. Ez a forgatókönyv különösen aggasztó lenne Európában.

Mit tehet Európa?

Az aeroszolok csökkentése és a klímaváltozás közötti kapcsolat megértése alapvető, így a következő években ennek a lehetséges mellékhatásait is figyelembe kell venni. Szerencsére az Európai Unió Horizon Europe programja, amely új finanszírozási köröket hirdetett meg, immár támogatja az éghajlati modellezést és a klímaadaptációs technológiák fejlesztését is. S bár a légszennyezés mérséklődése kétségtelenül létfontosságú az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából, váratlan klímakövetkezményekkel járhat – figyelmeztet Tianle Yuan elmélete.

Fotó: Pixabay

Kapcsolódó: