Irán a közelmúltban bejelentette, hogy nagy kőolaj- és földgázprojekteket tervez a rendkívül bőséges tartalékokat rejtő nyugat-karuni mezőkön (ez többek között Észak- és Dél-Azadeganból, Észak- és Dél-Jaranból, Jadavaranból és más, kevésbé ismert területekből áll). 

A régió a világ egyik legnagyobb egybefüggő kőolajkészletével – több mint 67 milliárd hordónyi kőolajjal – és hatalmas földgázlelőhelyekkel büszkélkedhet. Ezen mezők további előnye, hogy az átlagos kitermelési költségük a világon (Szaúd-Arábiával együtt) a legalacsonyabb, hordónként 2-3 dollár.  

Miért előnyös Irán számára Nyugat-Karun? 

A tartalékok közül több közös a szomszédos Irakkal, ami lehetővé teszi Irán számára, hogy a szankciók ellenére továbbra is nagy mennyiségű kőolajat exportálhasson, mivel azt átcímkézhetik irakinak. A közös mezők közé tartozik az Azadegan, a Jadavaran, az Azar, a Naft Sár, a Dehloran, a Nyugat-Pajdar és az Arvand.  

A terület előnye továbbá, hogy

Kínának és Oroszországnak a Nyugat-Karun régió különböző helyszínein örökölt kötelezettségvállalásai vannak, amelyek mind a kőolaj-, mind a földgázipari fejlesztésekre kiterjednek.

Peking és Moszkva az USA növekvő szankciós nyomása ellenére is kész folytatni ezeket a projekteket. Ezt mindkét ország megerősítette a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tiencsini ülésén. 

Kína egyébként mindig érdeklődött Nyugat-Karun iránt, különösen az után, hogy Iránnal egy 25 éves átfogó együttműködési megállapodást írt alá 2021-ben. A szerződést megelőzően Mohammad Zarif akkori iráni külügyminiszter és kínai kollégája, Vang Ji úgy döntött, hogy a kínai vállalatok az első fázisban napi 355 ezerről 500 ezer hordóra növelik a kitermelést az első fázisban, ezt követően további 1 millióra. Az iráni Petroleum Engineering and Development Company vezérigazgatója, Nasrollah Zarei szerint a kapacitás már elérte a napi 500 ezer hordót.  

Kína visszafogott stratégiát követ 

Az amerikai szankciókkal sújtott országok a kőolaj- és földgázipari fejlesztéseik során a pekingi mintát követik. Röviddel az után, hogy az USA 2019-ben egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött nukleáris megállapodást, szankciókat vezetett be Teheránnal szemben. És mivel Washington és Peking abban az időben is kereskedelmi háborút folytatott, ezért Kína változtatott a korábbi stratégiáján: a látványos, nagyobb feltárási és fejlesztési szerződésekről áttértek a főbb iráni (és iraki) mezőkre vonatkozó, sokkal kisebb jelentőségű megbízásokra. Ennek egyik tipikus példája az iráni kőolaj-minisztérium által bejelentett 1,3 milliárd dolláros fejlesztési szerződés, amelynek célja a nyugat-karuni Dél-Azadegan mező kitermelésének a megduplázása.  

Különböző kínai cégek 11 ilyen szerződést írtak alá a térségben, beleértve a csak fúrásra, mezőkarbantartásra, mérnöki tevékenységre, építésre, technológiára vonatkozó szerződéseket. Ezek együttesen a hatalmas olajmező teljes feltárási és fejlesztési programját jelentették. Egy az iráni olajminisztériumhoz közel álló névtelen forrás úgy nyilatkozott, hogy a Nyugat-Karun mező 1 millió hordós napi termelési céljának elérésére érdekében még több hasonló stratégia várható. „Ezek között lesznek olyan projektek, amelyek alapvető tételekre vonatkoznak, beleértve egyes központi finomító, földgázgyűjtő és -tömörítő egységeket, új fúró-, valamint a legújabb hidraulikus repesztési berendezéseket” – tette hozzá. 

Orosz beruházások is vannak 

A forrás szerint Oroszország szintén visszafogottabb lehet Nyugat-Karunban, részben ugyanabból az okból, mint Kína, részben pedig azért, mert az ukrajnai háború miatt nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik a rendelkezésére álló fejlesztési forrásaikra. Mielőtt Washington kilépett volna a nukleáris megállapodásból, Oroszországnak több fontos, a fejlesztésekre vonatkozó szándéknyilatkozata volt hét nagy iráni kőolaj- és földgázmezőre vonatkozóan – több, mint bármely más országnak. Ezeket a Gazprom a Zarubezsnyeft, a Tatnyeft és a Lukoil kötötte.  

Az ukrajnai invázió kezdetét követően, 2022 júliusában Vlagyimir Putyin orosz elnök Teheránba látogatott, hogy megerősítse az Iráni Nemzeti Olajtársaság (NIOC) és az orosz Gazprom között néhány nappal korábban aláírt 40 milliárd dolláros széles körű egyetértési megállapodást. Ebben egyebek mellett

a Gazprom teljes körű támogatást ígért a NIOC-nak a kis- és az észak-parszi földgázmező 10 milliárd dolláros fejlesztéséhez, hogy azok termelését napi 10 millió köbméter fölé emeljék.

Az egyetértési megállapodás tartalmaz egy 15 milliárd dolláros projektet is, amelynek célja a nyomás növelése az iráni–katari határon fekvő hatalmas Dél-Parsz tengeri földgázmezőn. A Gazprom továbbá segítséget ígért a különböző LNG-projektek befejezéséhez, az exportvezetékek építéséhez, valamint biztosítja a szükséges technológia és berendezések biztosítását a termelés növeléséhez.  

Az iráni forrás szerint Moszkva fejlett fúrótornyokat biztosít az Iránnal közös Azar-mezőn, valamint kettős oldali fúrási technológiát az Aban- és Pajdar Garb-mezőhöz. Emellett új fúróberendezések érkezhetnek Csesmeh Kosz közelébe, ahová sótalanító eszközöket is küldenek. 

Gyors lehet a kapacitásnövelés 

Nem tudni, mennyi időbe telik, amíg a fejlesztések lehetővé teszik a nyugat-karuni olajmezők napi 1 millió hordós kitermelésének az elérését. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy bár a jelenlegi kitermelési ráta az egész területen mindössze 3,5–4,5 százalék között mozog, az Egyesült Államok 2018-as kilépése a nukleáris egyezményből és az Irán elleni szankciók visszaállítása előtt több nemzetközi olajipari vállalat is benyújtott terveket az iráni kőolaj-minisztériumnak, amelyekben részletezték, hogyan tudnák nagyon rövid idő alatt jelentősen megnövelni az átlagos kapacitásokat.  

A számítások alapján a kitermelési arány viszonylag könnyen növelhető, legalább 12,5 százalékra egy, 20-ra kettő és legalább 50 százalékra öt éven belül. A nyugat-karuni mezők esetében a kőolaj-minisztérium szerint

a kitermelési arány minden egyes 1 százalékos javulása 670 millió hordóval, azaz mintegy 33 milliárd dolláros bevétellel növelné a kitermelhető tartalékokat, még akkor is, ha az olaj hordónként 50 dollár lenne. 

(Forrás: Oilprice) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime