A háború ára egyre nő: Ukrajna védelmi kiadásai már a gazdaságának harmadát felemésztik, a kormány szerint pedig további 120 milliárd dollárra lesz szükség 2026-ban. Az IMF azonban ennél is sötétebb képet fest, akár 20 milliárdos lyukkal a költségvetésben. 

Az ukrán vezetés szerint legalább 120 milliárd dollárra van szüksége jövőre az orosz invázió elleni küzdelemhez – de ugyanennyire a hadsereg fenntartására akkor is, ha a háború véget érne. Az ország a teljes GDP-jének a harmadát már így is a védelemre költi, vagyis a gazdasági lélegeztetőgépet a nyugati adományok tartják úgy-ahogy működőképes állapotban.  

Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter érvelése szerint, amennyiben a 120 milliárdos összeg nem áll majd rendelkezésre a haderő támogatására, az országa számára további területvesztésekhez vezethet, ha a háború folytatódik. Ha nem, akkor az újabb orosz agresszióra való felkészülés miatt lesz ugyanekkora összegre szüksége Kijevnek. Ukrajna javaslata változatlan: az orosz befagyasztott állami vagyont, amely a belga Euroclear értéktárában hever, el kell kobozni és Kijevnek juttatni. Moszkva válasza egyértelmű: a szuverén állami vagyon elkobzása rablásnak minősül, ami súlyos következményekkel jár. A Kreml véleményével ért egyet az Európai Központi Bank, több európai ország, köztük maga a vagyonőrző Belgium is, amelynek a kormánya makacsul ellenáll a vagyonelkobzási kísérleteknek.  

Van ennél nagyobb gond is…. 

A pénzügyi jövőképet sokkal borúsabbá tette a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelynek prognózisa szerint az ukrán költségvetés hiánya az elkövetkezendő két évben akár 20 milliárd dollárral is meghaladhatja a Kijev által előre jelzett 37,5 milliárd dollárt. A számháború kisebb nézeteltérésbe torkollt az ukrán pénzügyminisztérium és az IMF képviselői között, miután Kijev éppen újabb óriáshitel folyósítását várja a szervezettől, a kérelem elbírálásában azonban komoly problémát okoznak az eltérő értékelések. 

A vita súlyosan érinti a háborúpárti nyugati országokat is: amennyiben az IMF becslései helytállók, Kijev pénzügyi igénye több milliárd dollárral fog nőni a szövetségesei felé. Mielőtt tehát a konkrét hitelfelvételi összegben megállapodnának, Ukrajnának és az IMF-nek rendeznie kell a nézeteltérését a hiányt illetően. Ez már csak azért sem könnyű feladat, mert a Valutaalapnak több forgatókönyvet kell készítenie – attól függően, hogy egyes szcenáriók szerint mikor fejeződik be a háború.  

Kutyaszorítóban 

Ukrajna lehetőségei a pénzügyi finanszírozás terén egyre problémásabbak. Donald Trump új elnöki ciklusában az Egyesült Államok drasztikusan csökkentette a segélyek folyósítását, így az európai országok váltak vezető donorrá. Az IMF a világon Ukrajna harmadik legnagyobb kölcsönnyújtója, ám a jelenlegi, 15,5 milliárd dolláros csomagból származó összeg (amely a háború idei befejezésével számolt) 2027-re elfogy. Az ukrán kormány tehát máris újabb hitelfelvételi kérelmet nyújtott be a Valutaalaphoz, miközben egyre kevesebb sikerrel igyekszik megőrizni a költségvetési egyensúlyokat.  

A katonai kiadásokat ugyanis egyre nehezebb fenntartani a háború bizonytalan kimenetele miatt. Az IMF burkoltan célzott a hadsereg finanszírozásával kapcsolatos korrupciós aggodalmaira (azon belül is a több esetben aránytalannak tartott katonai bérezésre) is. Újabb konfliktusforrás, hogy a pénzügyi fedezet és a költségvetési stabilitás megőrzése érdekében a Nemzetközi Valutaalap ragaszkodna az adóemelésekhez, Ukrajna azonban (az eleve egyre nagyobb társadalmi elégedetlenség fokozódásától tartva) vonakodik teljesíteni azokat.  

*** 

Kapcsolódó:  

Fotó: ukrán elnöki hivatal