Kölcsönös védelmi megállapodást írt alá Szaúd-Arábia és Pakisztán szeptember 17-én. Bár a felek jelezték, hogy nem az aktuális konfliktusok vagy valamelyik harmadik állam iránt táplált ellenérzések hívták életre, a paktum jelentős hatással lehet a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia stratégiai viszonyaira. 

Pakisztáni atomfegyver Szaúd-Arábia szolgálatában? 

Az „éveken keresztül tartó párbeszéd” eredményeként megszületett megegyezés a katonai együttműködésen túl rögzíti, hogy a bármelyik országot ért támadás automatikusan a másik ellen intézett akciónak is minősül. Így Rijád és Iszlámábád közösen léphetnek fel a megtorláskor – itt pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy Pakisztánnak atomfegyvere is van, így a paktum növeli a szaúdi elrettentés erejét.  

Ez egy átfogó védelmi megállapodás, amely minden katonai eszközre kiterjed”  

– jelezte egy névtelenséget kérő pakisztáni forrás, akinek a szavai arra utalnak, hogy egyáltalán nincs kizárva a nukleáris védőernyő biztosítása Szaúd-Arábia számára. 

A megállapodás bizonyára felborzolta a két térség és az ezekben érdekelt nagyhatalmak kedélyeit. Az indiai külügyminisztérium jelezte, hogy Újdelhi meg fogja vizsgálni, milyen következményekkel járhat az ország biztonságára és a térség stabilitására az északnyugati szomszéd és az Arab-félsziget legnagyobb állama közötti egyezmény. Ezzel kapcsolatban egy szintén névtelenségbe burkolódzó szaúdi vezető tisztviselő megjegyezte, hogy igyekeznek javítani a kapcsolataikon Indiával – amelyek egyébként „erősebbek, mint valaha” – annak érdekében, hogy Délkelet-Ázsia egyensúlya és biztonsága zavartalan maradjon. 

Rijád és Iszlámábád évtizedek óta szoros védelmi partnerséget ápol, és a terrorizmus elleni küzdelemben is gördülékeny az együttműködésük. Emellett Szaúd-Arábia más Öböl menti államok mellett Pakisztán fontos pénzügyi támogatója. 

 

Nő az USA-val szembeni bizalmatlanság 

A paktum az óvatos – ám a nukleáris elrettentés ügyében valójában ködös – kommunikáció ellenére nagyon komolyan érinti a két térséget.  

Egyrészt egyes Öböl-államok egyre inkább a multilateralizmus felé tartanak, ha a biztonságról van szó. Bár többségük hagyományosan az Egyesült Államokra támaszkodik ezen a téren,  

a jelenlegi arab–izraeli konfliktus kétségeket ébresztett bennük Izrael legfőbb szövetségesével szemben, ezért igyekeznek diverzifikálni a védelmi együttműködéseiket. 

Szaúd-Arábia például korábban arra készült, hogy az USA-val is hasonló védelmi együttműködést ír alá, sőt nukleáris partnerségről is szó volt, ám ezek a tervek a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását követően háttérbe szorultak. Egyrészt úgy tűnik, hogy Washington a legkisebb jelét sem szeretné adni annak, hogy bármikor is kihátrálna Izrael mögül, másrészt az arab államokat egyre jobban felbőszíti Benjamin Netanjahu Gázával kapcsolatos politikája és a Hamásszal szembeni megtorlások körülményei. 

Mohamed bin Szalmán herceg népirtással vádolja Jeruzsálemet, és világossá tette, hogy a normalizáció nem jöhet szóba, amíg nem kerül pont a palesztin konfliktus végére, és nem születnek lépések egy palesztin állam létrehozására. Rijád hiába ápol meglehetősen jó kapcsolatokat Washingtonnal – Trump májusi látogatásakor még egy több mint 600 milliárd dollár értékű amerikai beruházást is megígértek –, az áhított védelmi paktum mindaddig nem születik meg, amíg nem írnak alá normalizációs megállapodást Izraellel. 

 

Megerősödhet a szaúdi tekintély 

Szaúd-Arábia hitelességét alátámaszthatja a nukleáris elrettentés lehetősége, így a nagyhatalmak és az Öböl-államok között, illetve akár a palesztinok ügyében is erősebb lehet a közvetítői vagy akár az érdekérvényesítő pozíciója. Ezt fokozhatja, ha India a megállapodás tükrében nagyobb figyelmet fordít a szaúdi kapcsolatok kiegyensúlyozására, ami a saját érdeke is, mivel a közel-keleti királyság egyrészt India negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, másrészt a nyers kőolaj 18 százalékát biztosítja évente.   

Rijád számára a kőolaj miatt is fontos, hogy a biztonságát egy ilyen megállapodással erősítette meg, hiszen az esetleges nukleáris védőernyő és a kombinált katonai képességek a különböző kőolajipari létesítmények elleni támadásokkal szemben is elrettentő erejűek. 

Továbbá az izraeli konfliktus esetleges eszkalációja is kevésbé fogja érinteni – Jeruzsálemet ugyanis visszatarthatja egy Szaúd-Arábiával vagy a szövetségeseivel szembeni provokációtól.   

Kockázat lehet azonban, ha India közvetlen fenyegetésként tekint a megállapodásra, és eltúlozza az arra adott reakciót Pakisztánnal, aminek nyomán a két állam közötti konfliktus eszkalálódhat. A másik probléma a nukleáris védőernyővel kapcsolatos homályos vagy nem őszinte kommunikáció, ami egyes államokat a védelmi képességeik és az elrettentés fokozására késztethet. Igaz, ezzel kapcsolatban Rijád óvatosan kommunikál, és azt is jelezte, hogy elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása mellett. 

 

Zene Peking füleinek 

A paktum örömhír lehet Kína számára, Pakisztán biztonságának megerősítése ugyanis fontos a kínai Kasgar városától a pakisztáni Gwadar kikötőjéig terjedő Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) szempontjából is. 

A CPEC arra épít, hogy – hasonlóan több más kínai projekthez – infrastrukturális fejlesztések révén fokozza a régió összeköttetését, hogy kölcsönös előnyöket biztosítson a kereskedelem, a technológia, a beruházások és az energia területén. Ennek révén Kína tovább terjesztheti a befolyását Délkelet-Ázsiában, főleg, ha a projekt biztonsága több oldalról is garantált, illetve ha Pakisztán határozottabban tudja szavatolni a saját biztonságát is. Ezzel együtt közvetetten a jüan szerepe is erősödhet a térségben. 

Peking számára a másik fontos tényező a paktum szempontjából a kőolajellátás.  

Szaúd-Arábia októberben mintegy 51 – azaz napi 1,65 – millió hordót szállíthat Kínába. Ez azt jelenti, hogy szeptemberhez képest a napi mennyiség több mint 200 ezer hordóval növekedhet,  

ami többek között annak köszönhető, hogy a szaúdi állami kőolajvállalat, az Aramco korábban arra ösztönözte az ázsiai ügyfeleit, hogy a következő hónapban vásároljanak többet – mivel igyekszik visszaszerezni a piaci részesedését. 

A cég az Ázsiába irányuló Arab Light nyersolaj októberi árát hordónként 2,20 dollárban határozta meg, ami 1 dollárral alacsonyabb a szeptemberben jellemző öthavi csúcshoz képest. 2024-ben Kína kőolajimportjának több mint 14 százaléka Szaúd-Arábiából érkezett. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: X/ Saud Salman AlDossary | سعود بن سلمان الدوسري